Csipogós bombák: nem fedőcégeknek, hanem dobós cégeknek tűnnek a budapesti és szófiai „Moszad-cégek”

Legfontosabb

2024. szeptember 20. – 19:53

Csipogós bombák: nem fedőcégeknek, hanem dobós cégeknek tűnnek a budapesti és szófiai „Moszad-cégek”
Az épület bejárata Szófiában, amelybe az érintett bolgár cég, a Norta Global be van jelentve – Fotó: Nikolay Doychinov / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Noha már kámforrá vált, a Hezbollah harcosait ért személyhívós támadások után még látták Budapesten a „robbanó csipogók” ügyében érintetté vált magyar Cristiana Bársony-Arcidiaconót, a budapesti BAC Consulting Kft. ügyvezetőjét. Ismerősei szerint a nő feszültnek, idegesnek tűnt.

Az AP legújabb információi szerint most a magyar titkosszolgálatok védelme alatt áll. A Telex megkeresésére az Alkotmányvédelmi Hivatal ugyanakkor cáfolta ezt. Azt írták, hogy „Magyarországon a nemzetbiztonsági védelem alá eső személyek körét jogszabály rögzíti”, az „érintett hölgy” pedig nem tartozik a védetti körbe, így védelmet nem kaphat. Hozzátették, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok szerda óta vizsgálatot folytatnak, ezért Cristiana Bársony-Arcidiaconót többször is meghallgatták. „A vizsgálat eredményeiről a nemzetközi partnerszervezeteket és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát folyamatosan tájékoztatjuk! A vizsgálat eddigi eredményei egyértelműen tisztázták, hogy az úgynevezett csipogók Magyarország területén sosem jártak, legyártásukban vagy átalakításukban magyar cég vagy magyar szakember semmilyen formában nem működött közre!” – írták.

A „robbanó csipogók” ügyében érintetté vált másik cég, a bolgár Norta Global Ltd. tulajdonosa, az indiai–norvég Rinson Jose viszont már akkor olajra léphetett, amikor a BAC Consulting szerepére fény derült nyilvánosan. Amikor a Telexen szerdán megjelent a Norta Global érintettségéről szóló értesülésünk, Rinson már elérhetetlen volt.

Kedden történelmi szinten is példátlan méretű titkosszolgálati akciót hajtott végre Izrael a libanoni Hezbollah ellen. A terrorszervezet több ezer személyhívóját robbantották fel egyidejűleg, szerdán pedig több több száz adóvevővel ismétlődött meg a tömeges merénylet. Az akciósorozatnak többtucatnyi halálos áldozata és több ezer sérültje van.

A világ azóta is azt próbálja megfejteni, milyen áttételeken keresztül sikerült bejuttatni a libanoni terrorszervezetbe több ezer technikailag módosított, konkrétan távirányítású bombává átalakított szerkezetet. Az eddig megismert információk alapján úgy tűnik, Cristiana Bársony-Arcidiacono és Rinson Jose a strómanok szerepét töltötték be egy olyan nagyobb céghálóban, amelynek segítségével az izraeli titkosszolgálat le tudta papírozni a később felrobbantott személyhívók beszerzési láncát.

A New York Times szerda éjjel publikált egy cikket a művelet hátteréről. A lap izraeli forrásai állítják, hogy a csipogókba nem utólag, hanem már a gyártás közben beépítették azt a kis mennyiségű robbanóanyagot, amit kedden hoztak működésbe távirányítással. Sőt, a lap szerint a Moszad már azelőtt létrehozott több, névleg csipogókat forgalmazó fedőcéget, hogy azok beszerzésére Hasszán Naszrallah, a Hezbollah főtitkára utasítást adott volna. Ezek egyike a lapnak nyilatkozó hírszerzők szerint a Magyarországon bejegyzett BAC Consulting. A Norta Globalról a New York Times cikke nem tett említést, a bolgár cégről a világon elsőként a Telex írt szerda este.

Egyszer használatos cégek

Jóllehet a nemzetközi sajtó fedőcégként ír az ügyben érintett BAC Consultingról, az ügyben eddig megismert két társaság a jelek szerint nem számít klasszikus értelemben vett titkosszolgálati fedőcégnek. Ezek igazából úgynevezett dobós cégek, de ettől függetlenül valóban az izraeli titkosszolgálathoz kötődhetnek.

A dobós – vagy másképpen fogalmazva: egyszer használatos – cégek és a titkosszolgálati fedőcégek között van különbség. Egy jól működő fedőcéget a titkosszolgálatok hosszú évek alatt építenek fel. Ezek a cégek valós tevékenységet végeznek, a profitra törekszenek éppen úgy, ahogy egy normális vállalat, kiszolgálják a valós ügyfeleiket, partnereiket, akik mit sem sejtenek ezen cégek hátteréről.

A fedőcégek a legális, valós tevékenységeik mellett, illetve annak fedésében titkosszolgálati műveletekben nyújtanak segítséget. A fedőcégeket titkosszolgák hozzák létre, azok irányítják, tartják teljes kontroll alatt, és nem az a cél, hogy egy-egy műveletben feláldozzák őket. Ellenkezőleg.

A dobós cégek ezzel szemben más funkciót töltenek be. Ezeket általában olyan emberekkel, strómanokkal jegyeztetik be, akik nem kötődnek a titkosszolgálathoz, legfeljebb annyiban, hogy valamelyik titkosszolga ügynökei. De az a leggyakoribb, hogy szinte teljesen külsősök, akik azzal sincsenek tisztában, hogy valójában egy titkosszolgálati művelet eszközei. Csak felhasználják őket.

A külsősök lehetnek a Moszad által beszervezett ügynökök éppúgy, mint olyan, a titkosszolgálat által megkörnyékezett figurák, akik amúgy semmilyen módon nem köthetők a szolgálatokhoz, de vevők a könnyű pénzre. Aláírják, amit az orruk alá dugnak, nem kérdezősködnek sokat. Gyakori, hogy a titkosszolgálatok valamilyen legendával (kitalált sztorival) keresik meg a leendő strómanokat, és általában mindig horogra akad valaki, aki fogékony a könnyű pénzkeresetre. A strómanok csak a nevüket adják a dobós cégekhez, ők maguk semmilyen tevékenységet nem végeznek, ahogy valójában a nevükön lévő cégek sem.

Strómanok, beáldozható bábok

A saját állítása szerint hét nyelven beszélő, 49 esztendős Cristiana Bársony-Arcidiacono a fellelhető életrajza szerint képzettnek tűnik, de egykori munkatársai és ismerősei el tudják képzelni róla, hogy elvállal hasonló feladatot. Itt ugyanis a jelek szerint csak a nevét kellett adnia, a cég vezetésébe munkát nem kellett beletennie.

Egy olyan műveletben, amikor egy cég papíron elektronikai eszközöket gyárt vagy az IT-szektorban működik, természetesen nem mindegy, milyen valós háttérrel rendelkezik egy stróman. Ha például tanult, iskolákat végzett, a nemzetközi kapcsolatokban jártas, akkor nem jelent kockázatot, ha valaki leinformálja. Cristiana Bársony-Arcidiacono és Rinson Jose háttere is elég meggyőző ebből a szempontból.

Cristiana Bársony-Arcidiacono anyja az AP hírügynökségnek azt mondta: lánya Szicíliában született, a Cataniai Egyetemen diplomázott fizikából, majd Londonban szerzett PhD-fokozatot a University College-ban politológiából. Bécsben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségen volt gyakornok, dolgozott Párizsban, majd 2016-ban hazatért Budapestre gondozni idős nagyanyját. A dobós cégek élére tett vezetők, azaz a strómanok sokszor nem is tudják, kik a megbízóik. Maga Cristiana Bársony-Arcidiacono is azt mondta az NBC Newsnak, hogy ő csak közvetítő volt.

A budapesti BAC Consulting a támadások után úgy került képbe, hogy ugyan a csipogók a tajvani Gold Apollo cég AR-924-es típusú termékei voltak, de a tajvani cég közölte: a BAC Consulting Kft. megvette tőlük a jogokat, hogy csipogókat értékesítsen egyes régiókban az ő márkajelükkel, így viszont a tervezést, a gyártást és az értékesítést is a BAC végezte – legalábbis a Gold Apollo tudomása szerint.

A BAC Consulting székhelyéül szolgáló épület Budapesten / Fotó: Krisztina Fenyo / Reuters
A BAC Consulting székhelyéül szolgáló épület Budapesten / Fotó: Krisztina Fenyo / Reuters

Az Apollo Gold vezetői a BAC Consultingot ismerték, velük szerződtek, de valójában nem Cristiana Bársony-Arcidiaconóval tárgyaltak. A Norta Global neve pedig egyáltalán nem volt ismert előttük.

A rejtélyes a cégláncolatnak eddig csak a töredékét ismerjük.

  • A felrobbant AR-924-es csipogók eredeti gyártója a tajvani Gold Apollo.
  • Papíron a magyar BAC Consulting kötött szerződést a Gold Apollóval.
  • Viszont a Telex úgy tudja, a BAC Consulting a bolgár Norta Global Ltd.-vel állt kapcsolatban, ez a cég állhatott a BAC mögött. De ezzel a céglánc nem ért véget, ám a többi dobós cég neve egyelőre ismeretlen.

A dobós cégek úgy rakódnak egymásra, mint a hagyma héjai. A hagyma legfelső héja az, ami leginkább látható, a hozzá – ilyen-olyan módon – kapcsolódó következő dobós cég már kevésbé. Márpedig az izraeli műveletben a hagyma legfelső héja a BAC Consulting volt, ez a cég került most a kirakatba.

A robbanó csipogós művelet kitervelőinek, tehát az izraeli titkosszolgáknak éppen ezért tudniuk kellett, hogy a támadások után a Cristiana Bársony-Arcidiacono neve alatt futó budapesti BAC Consulting Kft. lesz az első cég, ami lelepleződik. Ennek ellenére nem menekítették ki Magyarországról a nőt rögtön a támadások után, sőt, még akkor sem, amikor a tajvani cég információkat közölt a budapesti cégről. Ha az izraeliek kimenekítették volna, akkor szerdán már nem mozgott volna Budapesten. Ez is arra utal, hogy nem kötődött szorosan az izraeliekhez, ellenkező esetben nem teszik a frontvonalba és nem hagyják, hogy életveszélyes helyzetbe kerüljön.

Az, hogy a Telexnek nyilatkozó szemtanúk szerint még szerdán láthatóan stresszes és feszült volt, szintén arra utal, hogy ő csak egy egyszerű báb lehetett ebben a történetben, aki pénzért vállalta az ügyvezetőséget.

Az izraeli titkosszolgálat számára is biztonságosabb, ha egy ilyen horderejű akcióban a kamuvállalatok élére egyszerű strómanokat tesz. Ők ugyanis csak korlátozott tudással rendelkeznek, így lelepleződésük esetén sem tudnak olyan releváns információkkal szolgálni, amely a művelet valódi végrehajtóira nézve kockázatot jelentene.

A bolgár szál

Információnk szerint az ügyben a Telex forrása által megnevezett bolgár Norta Global az izraeli titkosszolgálati akcióhoz szükséges cégláncolat második vonalában játszhatott szerepet, de egyre több jel utal arra, hogy ugyanúgy dobós cég volt, akárcsak a BAC Consulting. Ilyen jel az, hogy valós tevékenységet az a cég sem végzett, és ugyanúgy egy székhelyszolgáltatóhoz volt bejegyezve Szófiában, mint a BAC Budapesten.

A Telex cikkének megjelenése után a bolgárok vizsgálatot indítottak. Bár a bolgár közmédia – ottani nemzetbiztonsági forrásra hivatkozva – azt állította, hogy 1,6 millió euró folyt át a Norta Globalból a magyar cég felé, hivatalos források ezt nem erősítették meg.

Hivatalosan a bolgár nemzetbiztonsági szerv csak annyit árult el, hogy a Norta Global nem végzett valós tevékenységet, nem ez a cég gyártotta a csipogókat, és arra sincs bizonyíték, hogy Bulgáriában lettek volna valaha is az eszközök. Ugyanezt állítja egyébként a magyar kormányzat is a BAC Consulttinggal kapcsolatban.

Arra, hogy az ügyben elsőként és könnyedén leleplezhető BAC Consultingot miért éppen Budapesten alapították, talán magyarázat lehet, hogy az izraeliek arra számíthattak: ha botrány is lesz belőle a nyilvánosságban, önmagában ez nem okoz diplomáciai feszültséget Magyarország és Izrael között, a két ország között ugyanis rendkívül jó a kapcsolat.

A bolgár szervek és a magyar kormányzat kommunikációja azonban érthető módon arról szól, hogy minél inkább eltolják maguktól a történetet. Ez egyrészt érthető annak tükrében, hogy az izraeliek a műveletet minden bizonnyal teljes titokban, más ország szerveinek bevonása nélkül bonyolították, másrészt ha kiderülne, hogy a két ország valamelyikében állították elő a csipogókat, az komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentene Bulgária és/vagy Magyarország számára.

Az izraeli titkosszolgálatokra jellemző, hogy a helyi szolgálatok és kormányok tudta nélkül hajtanak végre külföldön titkos műveleteket, ilyenekre már számtalan példa volt.

Nem mellékes az sem, hogy a magyar cég csak a személyhívók gyártására szóló jogokat vásárolta meg és ezzel összefüggésben állhatott kapcsolatban a bolgár céggel, ami azt jelenti, hogy mindkét cég (és valószínűleg a láncolatban szereplő többi, eddig még nem ismert társaság is) csak az eszközök lepapírozásához kellett. Ez azt jelenti, hogy fizikailag egyik cégnek sem kellett kapcsolatba kerülnie a termékekkel. Így bárhol a világon gyárthatták a csipogókat, akár Izraelben is. Tehát ha a sajtó vagy a vizsgálódó nemzetbiztonsági szervek idővel esetleg le is tudják követni a cégek láncolatát, valószínűleg csak a bábokig, a strómanokig jutnak el, az irányítókig nem.

Ugyanígy az ügylet jellegéből fakadóan az is elképzelhető, hogy a bolgár és a budapesti cég vezetője, Cristiana Bársony-Arcidiacono és Rinson Jose soha nem is találkoztak, még csak nem is beszéltek egymással – pusztán tették, amire kérték őket.

Azonban a cégeik jellege miatt tudniuk kellett, hogy ők csak strómanok, így a kérdés inkább az, hogy ebbéli szerepükben azonos szinten álltak-e. A szófiai Norta Global és a budapesti BAC Consulting alapítási dátuma szinte megegyezik: a Norta Global Ltd.-t 2022. április 14-én alapították, majd utána, májusban hozták létre a BAC Consultingot.

Kiállított csipogók a Gold Apollo cég épületének egyik tárgyalótermében Új Tajpej városában Tajvanon 2024. szeptember 18-án – Fotó: Ann Wang / Reuters
Kiállított csipogók a Gold Apollo cég épületének egyik tárgyalótermében Új Tajpej városában Tajvanon 2024. szeptember 18-án – Fotó: Ann Wang / Reuters

Az indiai–norvég Rinson Jose cégei

A bolgár cég tulajdonosa, Rinson Jose 39 éves, feltehetően kettős, indiai–norvég állampolgár. A nevén szereplő Norta Globalt 2022 áprilisában alapította Szófiában. Bár a társaságnak korábban egy Hose Rinsan nevű személyt jegyeztek be alapítónak, valószínűleg ugyanarról az emberről van szó.

Magyar „üzleti partnerével”, a BAC Consultingot vezető Bársony-Arcidiaconóval ellentétben Rinson sokkal tapasztaltabbnak tűnik a cégalapításban és a céges világban is otthonosabban kell mozognia, legalábbis azon információk alapján, amelyek nyílt forrásból beszerezhetők róla.

A nemzetközi cégadatbázisok alapján az indiai–norvég férfinak Norvégiában is vannak érdekeltségei. Részben például hozzá köthető az India Sports and Cultural Association, az International Stundents Union at Hioa, valamint egy Nortalink Jose nevű cég. Az oslói székhelyű, cégszerűen működő India Sports and Cultural Associationban ő az igazgatótanács elnöke. Ezt a céget 2023 októberében alapították. Korábban pedig több másik norvég cégben is érdekeltségei voltak.

Egy ugyanilyen nevű illető – megegyező személyi adatokkal – az indiai cégadatbázisban is felbukkan, méghozzá egy Global Sky Cargo nevű társaságban. A papíron szállítással, raktározással és kommunikációval foglalkozó indiai cég weblapján sajnos semmilyen információ nincs a vállalat menedzsmentjéről vagy tulajdonosi köréről, és egy pár stockfotón kívül képek sincsenek fent az oldalon. Telefonon ugyan kapcsolatba léptünk a céggel, de a vonal túlsó végén olyan rossz angolsággal válaszolt egy férfi, hogy az lehetetlenné tette a kommunikációt, így nem tudtuk kideríteni, hogy a cég egyik tulajdonosa ugyanaz a Rinson Jose-e, aki a Norta Globalhoz adta a nevét.

A Norta Globalra is igaz, ami a BAC Consultingra. Nem úgy tűnik, hogy azért alakult, hogy valódi tevékenységet folytasson. A 2022 áprilisában alapított cég azt állítja magáról, hogy projektmenedzsment-cégként működik – ugyanakkor a társaság online jelenléte elég szegényes volt. A mostanra elérhetetlenné vált weboldala – amit nagyjából a cég alapításával egy időben regisztráltak – egy egyszerű wordpress oldal. Innen nem derül ki semmilyen konkrétum arról, mivel is foglalkozik valójában a társaság – csak általános szöveg szerepelt rajta. A kapcsolatfelvétel egy NortaLink nevű Facebook-fiókra irányít rá – mindkettő Rinson Joséhoz köthető, legalábbis névleg.

Az interneten fellelhető információk alapján Rinson a DN Media Groupnál informatikai területen dolgozik vezető beosztásban 2022 márciusa óta. Bár a férfi elérhetetlen a csipogós bombatámadások óta, azt sikerült kiderítenünk, hogy valóban a DN Media Groupnál dolgozik, de kollégái egy ideje nem hallottak felőle. Van, aki úgy tudja, hogy egy konferenciára utazott külföldre.

Hogy Rinson pontosan mit csinált eddig a DN Media Groupnál, arra csak a közösségi oldalon szereplő információk alapján tudunk következtetni. Eszerint digitalizálással, automatizálással foglalkozott, és már 2022 előtt is ugyanennél a cégnél állt alkalmazásban, de akkor ügyfélkapcsolati vezetőként. Korábban norvég informatikai vállalatoknál dolgozhatott, ugyanakkor semmi nem utal arra, hogy hardverek (így például személyhívók) gyártásában képzett lenne vagy akárcsak értene is hozzá.

A nevéhez köthető NortaLink – legalábbis papíron – egyebek mellett IT-szolgáltatással, tanácsadással foglalkozik, de a vállalat tényleges működését nem tudtuk ellenőrizni. Árulkodó jel, hogy bár úgy tűnik, a cégnek 11-50 alkalmazottja van, Rinson Josén kívül valójában nincs aktív alkalmazottja. Az ehhez a céghez kapcsolódó Facebook-oldal 2017 és 2021 között volt aktív, de csak általános, semmitmondó információk szerepeltek rajta akkor is. A NortaLink LinkedIn-oldala pedig a már elérhetetlen norta.no weboldalra irányítja az érdeklődőket. Ez alapján a cég szoftvertanácsadással foglalkozik.

Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!