New York Times: Fedőcégként használta a Moszad a budapesti BAC Consultingot a Hezbollah elleni akcióhoz

Történelmi szinten is példátlan méretű titkosszolgálati akciót hajtott végre Izrael a libanoni Hezbollah ellen. Kedden a terrorszervezet több ezer személyhívóját robbantották fel egyidejűleg, szerdán pedig több több száz adó-vevővel ismétlődött meg a tömeges merénylet. Az akciósorozatnak több tucatnyi halálos áldozata és több ezer sérültje van; a robbanások a szervezet tisztségviselőin és fegyveresein kívül sok civilt is elértek, és a hatóságok legalább négy meggyilkolt gyerekről tudnak. Egyes emberi jogi szervezetek szerint mivel a merénylet végrehajtása során meg sem próbálták kiküszöbölni a civil áldozatokat, és a robbanóanyagot hétköznapi tárgyakba rejtették, ezért felmerül a nemzetközi jog megsértése.

A New York Times magyar idő szerint szerda éjjel publikált cikkében több izraeli és amerikai forrás alapján rekonstruálta, hogyan is sikerült robbanóanyagot csempészni a low-tech kommunikációs eszközökbe.

Ahogy arról írtunk, miután 2023 október 7-e után a Hezbollah és Izrael között több mint másfél évtizednyi feszült fegyverszünet után újból felizzottak a harcok, a szervezet úgy akarta megakadályozni azt, hogy az izraeli elhárítás a Hebollah-tagok mobiltelefonjain keresztül figyelje meg a tevékenységét, hogy a nyolcvanas-kilencvenes években használt személyhívókat (ún. „csipogókat”) osztott szét. Ezek csak korlátozott kommunikációt tesznek lehetővé, azonban használóikról semmiféle adatot nem továbbítanak.

A New York Times forrásai állítják, hogy a csipogókba – a korábban gondoltakkal ellentétben – nem utólag, hanem már a gyártás során beépítették azt a kis mennyiségű robbanóanyagot, amit kedden hoztak működésbe távirányítással. Sőt, a Moszad már azelőtt létrehozott több, névleg csipogókat forgalmazó fedőcéget, hogy azok beszerzésére Hasszán Naszrallah, a Hezbollah főtitkára utasítást adott volna. Ezek egyike a lapnak nyilatkozó hírszerzők szerint a Magyarországon bejegyzett BAC Consulting. Ez a cég akkor került reflektorfénybe, amikor a felrobbant AR-924-es csipogókat eredetileg gyártó tajvani Gold Apollo szerdán azt állította, hogy a BAC Consulting gyártotta és forgalmazta a Hezbollah által rendelt csipogókat. A céges dokumentumok alapján a vállalat bejegyzése és működése is legális volt. Tulajdonosa, Bársony-Arcidiacono Cristiana eddig egyedül az NBC News-nak nyilatkozott, akkor azt állította: valóban az ő cége érintett az ügyben, de nem ők gyártották a csipogókat, ők csak közvetítők.

A New York Times egyedül a BAC Consultingot nevezte nevén, de a Moszad két másik fedőcéget is létrehozott. Ezek feladata ugyanaz volt: leplezni a tényt, hogy

a Hezbollahnak szánt csipogókat valójában izraeli ügynökök gyártják.

A gyártás során a csipogók elemeibe rejtették a hadiiparban széleskörűen használt PETN (azaz pentaeritrit-tetranitrát) robbanószert. A lap arról nem ír, hol is történt a gyártás, és milyen útvonalon jutottak el az eszközök Libanonba, ahová az elsőszállítmány már 2022 nyarán megérkezett.

A Telex értesülései szerint egyébként a BAC Consulting Kft. közvetítőként szerepelt, az ügylet hátterében valójában a Norta Global Ltd. állt, noha papíron tényleg a BAC Consulting kötött szerződést a Gold Apollóval. Információnk szerint személyhívókat Tajvanról már nem is a BAC Consulting, hanem a bolgár cég hozta be. Valójában a bolgár cég végeztette a szállítást, és ugyanez a szófiai cég értékesítette a készülékeket a Hezbollahnak. A magyar kormány az ügyben kiadott állásfoglalása szerint „a hivatkozott eszközök pedig sohasem jártak Magyarországon”.

Csütörtökön azonban a bolgár nemzetbiztonsági hivatal közölte, hogy

Nem Bulgárián keresztül kerültek Libanonba és Szíriába a felrobbantott csipogók, a beszerzésüket intéző norvég tulajdonú cég, a Norta Global csupán Szófiába van bejegyezve. Bulgárián keresztül csak pénz folyt át, körülbelül 1,6 millió euró. A pénzt Magyarországra küldték.

Bársony-Arcidiacono Cristiana maga is rejtélyes figura; a LinkedInen és a cég – szerda délelőtt óta épp nem elérhető – honlapján közölt életrajza szerint hét nyelven beszél, fizikából és politikatudományból diplomázott, nagy nemzetközi civil szervezeteknél dolgozott. Az életrajz részben valós elemeket is tartalmaz. A hvg.hu ugyanis rákérdezett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnél (NAÜ), valóban dolgozott-e náluk Bársony-Arcidiacono Cristiana, mire a szervezet megerősítette, hogy a nő 2008–2009-ben kilenc hónapig valóban gyakornokként dolgozott a szervezetnél. A nő az életrajzában fel is sorolta, milyen munkákat végzett ott:

• egy nemzetközi nukleáris kutatási konferencia megszervezésében vett részt,
• fejlődő országokban megvalósuló együttműködési projekt kutatásában dolgozott,
• és egy észak-afrikai víztartó kezelésének tanulmányozásában is benne volt, ez utóbbiban a felszín alatti vízkészletek nemzetközi megosztásáról adtak tanácsokat a döntéshozóknak.