A budapestiek 62 százaléka nem helyeselné, ha pályáznánk a 2036-os olimpiára

Felmérést készített a Medián egy esetleges 2036-os budapesti olimpiarendezésről: a közvélemény-kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a teljes népesség közel fele, a fővárosiaknak pedig 62 százaléka nem helyeselné, ha Budapest pályázna a megrendezésre, de az országban és a fővárosban is úgy gondolják, hogy meg tudnánk rendezni az eseményt, írja a HVG. A Medián a felmérést Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő megbízásából készítette el.

A Mediánnak arra a kérdésére, hogy hallottak-e arról, hogy mostanában újból szóba került az olimpia megrendezése, a teljes népesség 71, a budapestiek 85 százaléka válaszolt igennel. A teljes népesség 47 százaléka helyeselné, ha Budapest pályázna az olimpia megrendezésére, 4 százalék nem tudja vagy nem válaszolt, 49 százaléknak viszont nem tetszik az ötlet.

A fővárosiak körében még kevésbé népszerű a gondolat: 62 százalékuk nem helyesli az olimpiarendezést, mindössze 36 százalék az, aki igen.

A Fidesz–KDNP-szavazók döntő többsége helyesli, ha Budapest pályázna (82 százalék), a Tisza Párt szavazói pedig közel ekkora arányban nem helyeslik, mindössze 17 százaléknak tetszene az ötlet. Az olimpia leginkább a 65 évnél idősebbek (57 százalék), a legfeljebb általános iskolát (52 százalék) vagy szakmunkásképzőt (62 százalék) végzettek között, illetve a városnál kisebb településeken élőknél (54 százalék) népszerű gondolat. A felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok inkább pesszimisták abban a kérdésben, hogy megkapná-e a rendezés jogát Budapest, 37 százalékuk szerint elég valószínűtlen, 15 százalékuk szerint pedig teljesen az – annak ellenére, hogy 59 százalék szerint Magyarország képes lenne a feladat megugrására.

Hadházy a HVG-nek arról beszélt, ha nincs a Momentum, jó eséllyel az idei, 2024-es olimpiát nekünk kellett volna megrendeznünk, ami egyértelmű következményekkel járt volna szerinte: csődöt és összeomlást hozott volna az esemény, nyáron enélkül is káoszba fulladt a közlekedés és az egészségügy. Hétfő reggeli Facebook-posztjában is hasonlókról ír, hozzátéve, egy módon lehet megakadályozni, hogy az olimpiai pályázatra hivatkozva „rövid pórázra fogják a fővárost”, egy helyi szintű, fővárosi népszavazással.

A közvélemény-kutatás kitért a népszavazás kérdésére is: egy referendumot kifejezetten támogatnának a magyarok, a teljes lakosság 68 százaléka, a budapestiek 81 százaléka helyeselné, ha népszavazás döntene a pályázat beadásáról. (A hatályos törvények értelmében országos ügydöntő népszavazást csak olyan ügyben lehet rendezni, ami az Országgyűlés illetékessége alá esik. A fővárosi közgyűlés döntését (itt kell a pályázatról szavazni) csak egy budapesti népszavazás kötheti meg, teszi hozzá a HVG.)

5000 milliárd forint lenne

Augusztus közepén írtunk arról, hogy Párizs példája jól mutatja, mennyiből jönne ki egy budapesti olimpia. Az idei párizsi olimpia szervezése az eredeti költségvetés több mint duplájába, körülbelül 3200 milliárd forintnyi euróba került, de a francia fővárosban szinte minden adott volt a játékhoz. A korábbi tervekből és a nemzetközi statisztikákból az jön ki, hogy az elmúlt években megépült stadionokkal együtt 5000 milliárd forintba került volna, ha idén Budapest rendezi az olimpiát.

A párizsi olimpia után augusztusban ismét előkerült a budapesti nyári olimpia kérdése, miután Orbán Viktor a Nemzeti Sportnak arról beszélt, „az aranykapu ki van nyitva, csak át kéne bújni rajta. Már most is itt volt, már elhozhattuk volna a mostanit is, de a 36-osat, ha akarjuk, el tudjuk hozni”. Azt Orbán is elismerte, hogy a főváros nélkül azonban nem fog menni a 2036-os olimpia megszervezése, de úgy néz ki, Karácsony Gergely főpolgármester beállhat Orbán régi álma mögé, elvből nem ellenzi az eseményt. Azt viszont elvárná cserébe, hogy a kormány rendezze viszonyát a fővárossal. „Nekem az az álmom, hogy Budapest fejlődjön, és ha ehhez olimpia kell, és ki tudunk alakítani egy normális együttműködést a kormánnyal, ám legyen” – reagált a főpolgármester az RTL-nek Orbán nyilatkozata után.

Karácsony Gergely két feltételt szabna a kormánynak:

• az állam végezze el az olimpiához szükséges beruházásokat, és
• Budapest kapja vissza azokat a forrásokat, amelyekből a saját fejlesztéseit meg tudja valósítani.

Magyar Péter májusban még „bűnben fogant pártnak” nevezte a Momentumot a 2024-es olimpia elleni NOlimpia-kampány miatt. A Tisza Párt elnöke később arról beszélt a Telex műsorában, hogy jelen helyzetben nincs szüksége Magyarországnak olimpiára, de 2017-ben még egy másik szituáció volt, akkor senki sem látta előre, hogy járvány és gazdasági válság jön. Magyar szerint az olimpia nemzeti ügy lehetne, és

„a kormány hibája, hogy nem lett az, mert egy ilyen rendezvényt csak úgy lehet megtartani, ha van mögötte nemzeti támogatás”.

A Tisza Párt elnöke azt is mondta, hogy „a kormány hibája, gyávasága, hogy kifarolt ebből”, azaz nem kampányolt az olimpia mellett, például nem ütköztették a szakmai érveket sem.

A felmérést szeptember 3-a és 10-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,5 százalék.