Maruzsa: Abban bízunk, hogy a telefonnal semmi sem fog történni abban a néhány órában, amíg vissza nem kapja a tanuló

„A kormányzat nem ellensége az okoseszközök pedagógiai célú használatának, sőt, kiosztottunk csaknem félmillió notebookot a gyerekek körében, pontosan azért, mert a digitalizációban, annak az okos használatában természetesen bízunk és hiszünk. Ami a problémát okozza, ha ezt túlzásba viszik, és szünetekben, illetve úgy is tanórán használják, ahol oktatási célú használatra nem lenne szükség. Az OECD felmérése szerint a magyar tanulók 31 százaléka nyilatkozta azt, hogy ő soha nem kapcsolja ki tanórán sem a mobiltelefonját. Nyilván jönnek az üzenetek, ami elvonja a figyelmet az oktatástól. A baj ezzel van” – mondta Maruzsa Zoltán az Inforádiónak.

A köznevelési államtitkár szerint az elvett telefonokért az intézmények vállalnak felelősséget, de persze „a puding próbája az evés”. Állítása szerint az állami intézmények húsz százaléka már eddig is elvette az eszközöket a diákoktól. „Mindenkit higgadtságra és némi kivárásra biztatnék, pontosan azért, mert nyilván, amikor az eszközt az adott intézmény elkéri, kikapcsolt állapotban elteszi, abban bízunk, hogy nem fog vele semmi történni abban a néhány órában, amíg vissza nem kapja a tanuló” – mondta.

Maruzsa szerint egyébként lehet olyan, hogy míg a tornaórára le kell adni a telefont, addig két órával később a történelemórán a tanár dönthet úgy, hogy azon az órán digitális eszközöket akarnak pedagógiai céllal használni, így akkor vissza adhatják a gyerekeknek a telefont. Csak a tanárnak azt a KRÉTÁ-ban kell rögzítenie.

A valósában viszont radikális, tanácstalan és abszurd megoldásokkal is lehet találkozni, miután életbe lépett az iskolai okoseszközök használatát korlátozó rendelet. Van, ahol a diákoknak otthon kell hagyniuk a mobilt, máshol csak a táskájukban tarthatják, és van, ahol pénzt szednek a szülőktől az értékmegőrzőkre. De olyan iskola is van, ahol digitális szigeteket építenek ki a termekben.

Az államtitkár az interjúban azt is mondta, hogy „minden nagy rendszerben” úgy van, hogy ki is neveznek igazgatókat, meg néha le is váltják őket. Augusztus 28-án a Belügyminisztérium azonnali hatállyal felmentette a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatóját, Mészáros Csabát. Az oktatásért is felelős minisztérium azzal indokolta a döntést, hogy „egy jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt.” Az igazgató felmentése azért is volt meglepő, mert a vitatott rendelet lehetőséget ad arra, hogy egy iskolában tanulási céllal használhassanak a diákok okoseszközöket.

Mészáros Csaba szerint Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár tudott a döntésről, és nem volt baja vele, csak a „médiafelhajtás” miatt mentették fel. A minisztérium tagadta ezt. A tantestület elfogadhatatlannak tartja „a felmentés tényét, módját és indoklását”, az iskola diákjai pedig már többször tüntettek a felmentett igazgató mellett. Legutóbb hétfő este a Belügyminisztérium előtt.

Maruzsa az interjúban beszélt az idei extrém hőségről is. Azt mondta, elrendelték, hogy minden tankerületi iskolában hajnaltól szellőztessenek, hűtsenek. Az államtitkár szerint „csomó iskolában vastagok a falak, klímaberendezés van, ha nem is minden tanteremben, mert akkor meg rengeteg köhögős gyerekünk lenne, de mondjuk az aulában igen, folyosó felőli hűtés megoldható”. Az igazgatóknak pedig megvan a jogkörük arra, hogy rövidített oktatást rendeljenek el, ha kánikula van, a 45 perces órák „nincsenek bebetonozva a magyar köznevelés rendszerében”.