Készül az új KRESZ. Egy háttérbeszélgetésen bemutatták, hogy az új, de még nem hivatalos közlekedési alapelvek szerint milyen változásokra lehet számítani, nagyjából 2026-tól. Megnövekszik a szabályosan közlekedők felelőssége, többek között bevezetik a védtelenebb közlekedő védelmét, külön figyelnek a közúti kakaskodókra, és nem lehet majd csak úgy üresben járatni a motort az utcán.
2025. március 31-ig terjesztik a kormány elé a készülő új KRESZ-t, és az egyéb, közlekedésszabályozáshoz kapcsolódó jogszabályokat, onnantól pedig még legalább fél-egy év, amire bevezethetik azokat, mondta Kerékgyártó János, az Építési és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára egy minisztériumi sajtóbeszélgetésen. Kerékgyártó szerint a jelenlegi keretrendszer régi, elavult: új járműfajták jelentek meg, más a technológia, gyorsabbak az autók, ezért szükség van a változtatásra. A cél, hogy korszerűbb, érthetőbb és rövidebb legyen az új KRESZ.
Az új KRESZ megalkotását a helyettes államtitkár elmondása szerint széles körű szakmai egyeztetéssel indították el, több munkacsoport is dolgozik rajta a gépjármű-technikai kérdésektől a szankciók átalakításáig. A munka most jutott odáig, hogy a KRESZ új, de még nem hivatalos jogszabályi alapelveit bemutathatták a sajtónak.
Major Róbert rendőrezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője azt mondta, hogy a jogszabályi alapelvek lefektetésére azért van szükség, hogy világossá váljanak a főbb jogalkotói elvek, és később az egyes esetekben az értelmezést is segítsék. Bár a szabályozás részletes kidolgozása még folyamatban van, az alapelvek felrajzolják, milyen irányba tartanak majd a változások.
Biztonság
Az eddig is benne volt a KRESZ-ben, hogy tilos másokat veszélyeztetni. Ezt meghaladó új elem viszont, hogy ugyanígy tilos lesz szándékosan akadályozni más haladását, vagy veszélyesen megközelíteni más közlekedőt akár hossz-, akár oldalirányból. Bekerül a közlekedés rendeltetésével ellentétes magatartás a kifejezések közé, ide tartozhatnak például az egymással versenyző sofőrök vagy a driftelők. Az egyes eseteknél a bírói joggyakorlatban már használták ezt a meghatározást, és szintén a bírói gyakorlat alapján szűkítették le a legfőbb érintetti kört.
„Ez az alapelv lényegében egy üzenet a közúti kakaskodóknak”
– mondta Fülöp Ágnes nyugalmazott bíró, akinek közlekedési büntetőjog a szakterülete. Az új KRESZ jobban védi majd a közlekedők biztonságát, például azzal, hogy hiába nincs elsőbbsége a zebrán áttekerő bringásnak vagy a piroson átszaladó gyalogosnak, mondta Fülöp. A veszélyes megközelítés tilalma ugyanis a szabályosan közlekedő autóvezetőnek is szól. Mint kiderült, az alapelvek nemcsak szép, levegőben lógó kívánságok, hanem a majdani közlekedési büntetőügyekben már ez alapján fognak dönteni a balesetek felelőseinek megállapításánál is.
Növekszik az autóvezetők felelőssége abban is, hogy bármilyen közlekedési-baleseti vészhelyzetben kötelező lesz a haladéktalan veszélyelhárítás, vagy a kár, sérelem csökkentése. Igaz, azzal az óvatos kikötéssel, hogy csak akkor, ha nem idéz elő a segítségnyújtással még nagyobb veszélyhelyzetet.
Szabálykövetés
Itt a legfontosabb új alapelv annak a kimondása, hogy a jelzőtábla magasabb rendű, mint a jogszabály. Erre egy egyszerű példa: körforgalomban nem lehet parkolni, de ha van kijelölt parkoló, igen.
Szintén kimondja majd a törvény, az életszerűség jegyében, hogy a jelzésektől és jogszabályoktól el lehet térni, ha egyértelműen megállapítható üzemzavar áll a háttérben, például egy lámpa egyszerre mutat zöldet és pirosat, vagy képtelenség tovább haladni, például egy lerobbant busz, vagy tilosban álló teherautó foglalja el a buszsávot. Ez azonban nem jelentheti a közúti jelzések önkényes felülbírálását, és alkalmazásakor csak fokozott óvatossággal lehet eljárni. Az elv egyáltalán nem érvényes vasúti átjárókban.
Együttműködés
Míg a jelenlegi KRESZ csak arra figyelmeztet, hogy közlekedés közben ne zavarjunk vagy akadályozzunk más közlekedőket, az új KRESZ alapelve előírja a türelmes és előzékeny közlekedést. Külön kitér arra is, hogy az autóvezető ne legyen megtévesztő sem, például ne váltson hirtelen irányt, ne induljon el váratlanul.
Esélyegyenlőség
Szintén új elem, hogy a közlekedőnek figyelemmel kell lenni a nála védtelenebb közlekedőre. Védtelenebbnek számít a kamionhoz képest a személyautó is, az autóhoz képest a motor vagy a kerékpár, és a biciklihez képest pedig a gyalogos. Külön csoportot alkotnak a legvédtelenebb közlekedők: a gyerekek, idősek, gyengén látók, kerekesszékesek, vagy a felismerhetően ittas személyek is. Őket mind fokozott óvatossággal kell megközelíteni, mert ha baj történik, az a sofőr felelősségét is felvetheti.
Bizalmi elv
A bizalmi elv is bekerül az új KRESZ alapelvei közé, ami azt jelenti, hogy minden közlekedő számíthat arra, hogy a szabályokat a többi közlekedő is betartja. Azaz megadja például az elsőbbséget. Itt is érdekesek a kivételek: a bizalmi elvet nem lehet alkalmazni a legvédtelenebbeknél, például egy gyalogátkelőhely pirosánál labdát pattogtató kisgyereknél, és azoknál sem, akikről üvölt, hogy magasról tesznek a szabályokra, például az autópálya dúvadjaira. Ezeknél az eseteknél számítani kell arra, hogy a szabályokat figyelmetlenségből vagy éppen dühből nem tartják be, ezért a közelükben fokozott óvatossággal kell majd közlekedni.
Fenntarthatóság
A fenntarthatóság alapelve szintén új elem lesz, ami azt jelenti, hogy a közlekedőknek kerülni kell a szükségesnél nagyobb környezeti terhelést. Az említett példák szerint ide tartozik az, ha egy sofőr a bevásárlóközpont parkolójában, vagy egy kávézó terasza mellett feleslegesen járatja üresben a motorját, vagy az is, ha valaki a ház előtt az ivóvíz-hálózatból származó vízzel mossa az autóját. Elhangzott még, hogy az új KRESZ alapelvei tartalmazzák azt is, hogy ismerni kell az új KRESZ-t, azaz az elvárható aktualizált tudással kell rendelkezni minden sofőrnek.
A tájékoztatás szerint az alapelveken túl jelenleg is dolgoznak a munkacsoportok többek között a gyorshajtás, sebességhatárok, szankcionálás, a járműbesorolások és technikai előírások részletes módosításain. Amint a részletesebb szabályok bemutathatók lesznek, a sajtó elé tárják azokat is.
A KRESZ módosítása az Árpád hídi gázolás óta került a figyelem középpontjába. Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly júliusban arról beszélt, hogy szükséges a KRESZ felülvizsgálata, a parlamentben arról volt szó, hogy a változtatás érintheti majd a vasúti átjárókat is, és ezzel rendezhetik az e-rollerek szabályozását is. A változások többek közt a B kategóriás jogosítvány megszerzését is érinthetik majd, arról itt írtunk részletesen, hogy a szakértők szerint miért van szükség a B kategóriás jogosítvány feltételeinek megváltoztatására. Az EU-ban is dolgoznak a jogosítványszerzés módosításán, erről bővebben ebben a cikkben olvashatnak.
