Lázár nem téved: a szakértő szerint is változtatni kéne a B kategóriás jogosítvány feltételein

Nem jár tévúton Lázár János építési és közlekedési miniszter, amikor felveti, hogy változtatni kéne az autóvezetéshez szükséges, B kategóriás jogosítvány megszerzésének bizonyos feltételein – állítja a témát jól ismerő, de neve elhallgatását kérő szakértő, akit a keddi bejelentéssel kapcsolatban kérdeztünk a jogosítványreform lehetséges irányáról és nehézségeiről. Lázár ugyanis kedden egy sajtótájékoztatón azt mondta: személyesen is azt tervezi, hogy át fogja alakítani a személyautós jogosítvány megszerzésének szabályait. Mint mondta, a jogosítványhoz kötött elméleti, gyakorlati tudás, valamint pszichológiai alkalmasság is felülvizsgálatot érdemel.

A megkérdezett szakértő szerint a pszichológiai alkalmasság valóban nagyon fontos tényező az autóvezetésben, de ezzel kapcsolatban érdemes figyelembe venni, hogy az autósok egy része mindig és mindenhol öntörvényűen közlekedik. Őket nem lehet a hagyományos eszközökkel biztonságosabb közlekedési magatartásra bírni – tette hozzá.

A városban versenyző autósokkal kapcsolatban sem kedvezőbb a helyzet, hiszen ahol a tervek szerint sebességmérő berendezéseket szerelnének fel, ott a renitens autósok is betartják majd a szabályokat, a száguldáshoz pedig más helyszíneket választanak. Noha traffipaxokból hamarosan az eddigieknél több lesz az országban, így Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a fővárosban 43 új eszköz telepítését kezdeményezte, és talán a rendőrségi ellenőrzések száma is nő, de sem ezek, sem a KRESZ módosítása nem jelent csodaszert, ezért a megkérdezett szakértő is az előszűrésre helyezné a hangsúlyt.

Ebben jelentősen (bár nem gyorsan) segíthetne valamilyen egyszerűsített pszichológiai vizsgálat, ilyesmi ugyanis most nem létezik az autóvezető-tanulóknál. A szakember szerint olyan megoldásra volna szükség, amely se nem drágítaná jelentősen a már most is 500 ezer forintos autójogosítványt, se a megszerzéséhez szükséges időtartam nem nyúlna.

Mint kifejtette, senkit nem terelne be egy félnapos pszichológiai vizsgálatra, inkább a háziorvosnál zajló egészségügyi alkalmassági vizsgálatot egészítené ki. Olyan tesztet lehet érdemes bevezetni, amellyel a háziorvos vagy egy online kitölthető pszichológiai teszt segítene kiszűrni azokat, akik legfeljebb alaposabb vizsgálat után, az ottani megfelelés esetén mehetnének tanfolyamra.

Most csak a hivatásosoknak kell

A hivatásos vezetők képzésekor, illetve a kötelező utánképzések során alkalmazott pszichológiai vizsgálatok időigényük és összetettségük miatt nem alkalmasak a gyors előszűrésre, de ezek szűkített változata lehetne kiindulási alap a szakértő szerint. Az új teszttípus megalkotására a pszichológusi szakmának kellene lehetőséget biztosítani, de a megkérdezett szakértő szerint a megoldás akkor lehetne életképes, ha bevezetését követően minden háziorvos végezne előszűrést az első jogosítvány megszerzésekor, vagyis egységes lenne a rendszer. Ehhez viszont szükséges az is, hogy a háziorvosoknak ne legyen érdemi többletteher pszichológiai vizsgálat az egészségügyi alkalmassági vizsgálat során.

A mostani szabályok szerint a taxisok, a teherautó- és buszsofőrök, valamint a megkülönböztetett jelzést használók esetében kötelező hivatásos vezetői engedély feltétele a pszichológiai szűrés, amelyre a Pályaalkalmassági vizsgálaton kerül sor. A folyamat során vizsgálják a reflexeket, a monotónia-, illetve stressztűrést, és egyéb, a vezetéshez szükséges mentális és motorikus képességeket. Ugyanekkor vizsgálják a tanulóvezető kockázatvállalási hajlandóságát is, tehát a szakember szerint rendelkezésre áll az a szakmai tapasztalat, amelyből kiindulva ki lehetne dolgozni az úrvezetőkre vonatkozó gyorsított pszichológiai szűrés alapjait.

Szintén a mostani rendszerben az autósok zöme csak akkor kénytelen pályaalkalmassági vizsgálatra menni, ha a tanfolyam során ötször bukik meg a forgalmi vizsgán, mert hatodszorra csak akkor próbálkozhat, ha teljesíti a vizsgálat negyedik szintjét. Ebben egyébként teljes pszichológiai vizsgálatot is végeznek, és ennek részeként pszichológussal, illetve gépi módszerekkel is vizsgálják az érintetteket.

Mivel évente körülbelül 90-100 ezer ember szerez autójogosítványt Magyarországon, és közülük csak 2-3 ezren buknak meg öt gyakorlati vizsgán, a jogosítványszerzést megelőző pályaalkalmassági vizsgálatok száma is alacsony. Szintén ilyen vizsgálaton és ezzel pszichológiai szűrésen vesznek részt azok is, akik olyan balesetet okoztak, amelyet követően az eljáró hatóság vagy bíróság igazságügyi közlekedéspszichológiai vizsgálatot rendel el.

Ilyen vizsgálatot végeztek a 2017-es Dózsa György úti balesetet okozó M. Richárd esetében is a bírósági eljárása során. Az Index korabeli cikke szerint a pszichológusi szakvélemény kimondta, hogy M. impulzív, indulatvezérelt, egoista, laza szabálytartása és magas rizikóvállalása miatt pedig a büntetéseknek nincs visszatartó erejük, ezért végleg eltiltották a vezetéstől. A megkérdezett szakértő szerint összességében ritka a végleges eltiltás a rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton, ugyanakkor a balesetező sofőrök esetében a pszichológus a baleset körülményeinek pszichológiai elemeit is vizsgálja, mérlegeli, tehát erre számíthat az Árpád hídi balesetet okozó Mercedes vezetője is.

A képzésen is lenne mit alakítani

A gyakorlati képzések módszertanának átdolgozása szintén felmerült Lázár János miniszter keddi sajtótájékoztatóján. A rendszer évek óta több ponton változott, ezzel kapcsolatosan korábban írtunk a szimulátoros gyakorlati képzés lehetőségének bevezetéséről, és a szakértő mostani beszélgetésünk során megerősítette, hogy az új módszer segítségével baleseti kockázat nélkül lehet azonosítani bizonyos gyakorlati és pszichológiai tulajdonságokat, és ezeket még a tanfolyam során korrigálhatják, mielőtt jogosítványt kap valaki.

A jogszabály szerint 50 percesek a gyakorlati órák, de sokszor megállnak az autóval az oktatók, ilyenkor nem vezet a tanuló, ami a szakértő szerint szintén nem kedvez a jogosítvány minőségének. Az informatikai fejlesztések éppen ezt próbálják kezelni, hiszen szeptember 4-től elektronikus nyilvántartásban szerepel majd a vezetési órák minden fontos paramétere, tehát kevésbé lehet majd trükközni.

A többszintű, többféle teljesítménykategóriát elkülönítő, Szerbiában a közelmúltban bevezetett autójogosítvány-típust Magyarországon is be lehetne vezetni, de erre a szakértő szerint nincs egyszerű módszer. Mint kifejtette, a jogosítványokra vonatkozó szabályokat nemzetközi jogszabályok rögzítik, ezért akkor sem volna egyszerű külföldön betartatni egy ilyen, akár az autó teljesítményére vonatkozó korlátozást a kezdő vezetők esetében, ha Magyarországon elfogadnának egy többlépcsős jogosítványra vonatkozó rendszert. Hiába lenne ugyanis valakinek itthon olyan autójogosítványa, amellyel az első két évben csak 100-150 lóerős autót vezethet, Ausztriában már nem lenne érvényes ez a korlátozás. Mindez fordítva sem működne, ezért ha valaki külföldiként a saját országában szerez autójogosítványt, azon sem lehetne itthon követelni ezt a korlátozást, annak szintén nem kéne figyelembe vennie a többlépcsős magyar rendszert, és ugyanígy annak sem, aki magyarként, tartósabban más országban él, és ott iratkozik be egy tanfolyamra.

Aki ma autójogosítványt szerez Magyarországon, az az alapvető vezetési, közlekedési képességeket sajátíthatja el, de komoly vezetéstechnikai képzés, határhelyzetek kezelése sem szerepel a tananyagban, és ez nem is elvárható az autósiskoláktól. A szakértő hangsúlyozza, hogy a kezdőknek először rutint kell szerezniük, hogy értelme legyen a vezetéstechnikai képzések bizonyos feladatainak. Az itthon működő három vezetéstechnikai tanpálya egyébként sem tudná felszippantani az összes frissjogosítvány-tulajdonost, vagyis jelentős beruházásra volna szükség ahhoz, hogy a jogosítvány átvétele után azonnal vezetéstechnikai képzésen kelljen tökéletesíteniük a tudásukat a kezdőknek. Ha egy ilyen rendszert vezetnének be, rögtön felmerülne a kérdés, hogy ki fedezné a többletköltségeket.