Mire számíthat az Árpád hídi gázoló, és mit üzen a bíróság a 30 napos letartóztatással?

Számos jel utal arra, hogy a hatóságok példát akarnak statuálni a július 1-én, az Árpád hídon történt baleset ügyében, ezért megkérdeztük Dr. Herpy Miklós közlekedési ügyvédet, hogy várhatóan milyen szempontokat vesznek majd figyelembe az eljárás során. Az ügyvéd leszögezi, nem nagyon történt még olyan Magyarországon, hogy egy súlyos közlekedési baleset okozóját huzamosabb időre letartóztatták, de a döntés ezúttal logikus.

Mint azt korábban a Telexen is olvashatták, a járdán szabályosan közlekedő 26 éves kerékpáros halálával végződő tragikus baleset miatt a Fővárosi Főügyészség indítványára a Budai Központi Kerületi Bíróság bűnismétlés veszélyére hivatkozva 30 napra letartóztatásba helyezte a balesetet okozó Mercedes vezetőjét.

Az ütközés előtt a Mercedes vezetője megállt a Teve utcai kereszteződésnél, majd amikor zöldre váltott a lámpa, szabálytalanul megelőzte a kocsisort, és intenzíven gyorsított, nyomában két BMW-vel. Ezután a Népfürdő utcai kereszteződés közelében a Mercedes valamiért először balra váltott irányt, erre vezetője jobbra rántotta a kormányt, sodródni kezdett, és az útmenti szalagkorlátnak csapódott. Azt átszakítva elgázolta a kerékpárost. Ezután az autó még hetven métert csúszott a tetejére fordulva, és később nekiütközött a másodikként érkező BMW is.

A Mercedest vezető 33 éves férfinak 13 közlekedési előéleti (köznapi nevén büntető) pontja volt: az utóbbi években két anyagi kárral járó közlekedési balesetet okozott, de kapott helyszíni és közigazgatási bírságot is, valamint szabálysértési eljárás is folyt már vele szemben.

Dr. Herpy szerint szintén súlyosbító körülményként ítéli majd meg a bíróság, hogy a férfi a Teve utcától induló spontán verseny előtt kikapcsolta az eredetileg 612 lóerő – de a rendőrség szerint feltuningolt – E63S AMG menetstabilizáló rendszerét, hiszen ezzel a tudatos döntéssel jelentősen fokozta a balesetveszélyt.

A menetstabilizáló rendszer kikapcsolása is súlyosbító körülmény

Ez az összetett biztonsági elektronika

az emberi reakcióidő töredéke alatt reagált volna az autó stabilitásvesztésére,

jelentősen csökkentve a baleset kockázatát. A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint viszont a 33 éves férfi kockázatot semmibe vevő, felelősséget nem ismerő hozzáállására lehet következtetni abból, hogy kikapcsolta az elektronikát a rajt előtt.

Szintén a kockázatok közé sorolták, hogy a közel hétszáz lóerős Mercedes egy olyan cég tulajdona, amelyben a balesetet okozó férfi döntő befolyással rendelkezik, de van egy saját erős autója is, ami ugyancsak túl nagy kockázatot jelentene a történtek után. Ez szintén indokolja a hosszú idejű letartóztatást.

A témáról részletes cikket írt a Hvg.hu, amelyben az ESP működési logikájáról olvashatnak. A cikkből kiderül, hogy ez a rendszer nemcsak a teljesítményszabályozásba és a négy hajtott kerék közti nyomatékelosztásba, de a fékezésbe, illetve végső esetben a kormányzásba is beavatkozik: ezzel megakadályozhatja, hogy az autó irányíthatatlanná váljon.

Bár a Mercedes vezetője kihallgatása során kitartott azon állítása mellett, hogy nem versenyzett az őt követő két BMW-vel, és azért gyorsított, mert az egyik a nyomába eredt,

a baleset szemtanúi és a videófelvételek a versenyteóriát erősítik.

A közvéleménnyel megosztottaknál lényegesen többet tudhat az utolsó másodpercekről az ügyben felkért igazságügyi szakértő, hiszen az autó számítógépe számos, úgynevezett eseményadatot tárolt a légzsáknyitás pillanatában. Ezekből visszafejthető, hogy az autó miért kezdett sodródni, és mit tett a vezetője a kritikus pillanatokban. Szintén ilyen információkkal dolgozott a szakértő a 2017-es Dózsa György úti baleset után, így tudta pontosabban meghatározni, hogy M. Richárd 130-nál gyorsabban száguldott az ütközés előtt.

Az igazságügyi szakértő szerint a hídon a megengedett 70 km/óra maximális megengedett sebesség közel kétszeresével, legalább 137 km/órával száguldó Mercedesszel kapcsolatos támpont az is, hogy az autó motorját korábban 690 lóerőre tuningolták.

Nincs nyoma motortuningnak az állami nyilvántartásban

Önmagában az is szokatlan, hogy mindezt külön kiemelték a Budapesti Rendőr-főkapitányság múlt pénteki sajtótájékoztatóján. Dr. Herpy emlékeztet, hogy a közúti forgalomban részt vevő gépjárművek utólagos átalakítására vonatkozó kormányrendeletek szigorú keretek közé szorítják ezeket a műszaki beavatkozásokat, de kevesen tartják be az előírásokat, mert kevés az ellenőrzés, és például a teljesítménynövelést eleve nehéz kiszűrni.

A forgalomban használt autók motortuningját jellemzően csak hatósági átalakítási engedéllyel lenne szabad elvégezni. Ha a Mercedes üzembentartója rendelkezett volna ilyen engedéllyel, annak nyoma lenne az állami nyilvántartásban, illetve nem az eredeti 450 kilowatt, vagyis 612 lóerő szerepelne ott, hanem a módosítás végeredménye. Ha engedélyköteles átalakításon esett át az autó, akkor engedély híján egyáltalán nem közlekedhetett volna a közutakon.

A legutóbbi, 2022. július elején történt műszaki vizsgán azt írták a RACE-001 rendszámú Mercedes E63S AMG elektronikus adatlapjára, hogy típusazonos motorcserén esett át. Ezen kívül a vizsgálat része lehet egy, szintén a 2022. júliusi eredetiségvizsgálaton rögzített megjegyzés háttere, mely szerint: „A jármű egyedi azonosító adatai és a járműokmányon szereplő egyedi azonosító adatok egymástól való eltérését megállapítom. Megállapítom továbbá, hogy az eltérés adminisztrációs, illetve gyártási hiba miatt következett be. A jármű egyedi azonosító adataiban külső erő hatására elváltozás állt be, de külső jogtalan beavatkozás nyoma nem látható.”

Átminősíthetik az ügyet

A fentiek összessége miatt Dr. Herpy Miklós lát esélyt arra, hogy az ügy jogi minősítése hamarosan megváltozhat. A baleset okozójával szemben halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt indítottak eljárást, de elképzelhető, hogy végül halálos kimenetelű közúti veszélyeztetésként ítélik majd meg a történteket. Jelentős különbség ez, mert míg az előbbi gondatlan cselekmény, és 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, addig az utóbbi szándékos cselekménynek számít, a büntetőjog kategóriájába tartozó bűntett, és 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés járhat érte.

A közlekedési ügyvéd hozzáteszi, hogy a felsorolt súlyosbító körülmények összessége, de főként a 13 előéleti pont és a szabályszegés durva mivolta miatt igen valószínű, hogy a Mercedes jelenleg rács mögött lévő vezetője nem a halálos kimenetelű balesetekben időnként alkalmazott felfüggesztett börtönbüntetést kapja majd, hanem több évnyi letöltendőt. Dr. Herpy szerint várható, hogy a férfi a vezetési jogosultságát évekre elveszíti, vagy akár örökre bevonják a jogosítványát, ha bizonyossá válna, hogy például pszichés okok miatt véglegesen alkalmatlan a vezetésre.

A végleges eltiltás jogintézményéről korábban szintén a már említett 2017. május 15-én történt Dózsa György úti balesettel kapcsolatban olvashattunk. Az abban részt vevő Mercedes C63 AMG vezetője, M. Richárd úgy ült a volán mögé, hogy korábban eltiltották a vezetéstől, és az eltiltás ideje még nem telt le. Az ügyben lefolytatott bírósági eljárás során a kirendelt igazságügyi elmeorvosi szakértő véleményére alapozva M. Richárd végleges eltiltást kapott, majd 2021 júliusában, jogerősen három és fél év börtönbüntetésre ítélték. 2022 májusában meghalt a börtönben.

Németországban bűncselekmény az utcai versenyzés

A halálos balesettel végződő illegális versenyek jelensége Európa számos országában komoly felháborodást váltott ki, és lépéskényszerbe hozta a hatóságokat, illetve a jogalkotókat. Németországban az előző évtized közepe óta szintén kiemelten foglalkoztak a hasonló esetek megítélésével, mert számos sérüléssel vagy ártatlanok halállal végződő balesetéről szóltak a hírek.

A Deutsche Welle cikke szerint Németországban egy 2016-os tragédia jelentette a fordulópontot az illegális közúti versenyek megítélésében. Egy 69 éves vétlen autós halt meg abban a balesetben, amely előtt egy 24 és egy 27 éves férfi 160 km/óra sebességgel versenyzett Berlin híres bevásárlónegyedében. Átmentek a piroson, és egyikük autója a nyugdíjas orvos autójának csapódott.

Az illegális verseny egyik résztvevőjét jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, társa 13 évre került rács mögé.

2022-től bűncselekménynek számít az illegális utcai versenyzés Németországban,

amelyért pénzbírság vagy két év börtönbüntetés járhat. Amikor az ilyen versenyek súlyos vagy halálos balesetet okoznak, a büntetés akár 10 évig is terjedhet. Ez utóbbi esetben az okozó gyilkosságért is elítélhető, írja részletes cikkében a német autóklub, vagyis az ADAC.

A helyzet hasonló Svájcban, Franciaországban és Ausztriában is, ahol kiemelt kihágásnak számít az extrém gyorshajtás, vagyis amikor valaki 60-80 km/órával lépi át a megengedett sebességet, illetve külön nevesítik az utcai gyorsulási és egyéb illegális versenyeket. Ezekben az esetekben minimum hosszú eltiltásra, több millió forintnak megfelelő összegű pénzbüntetésre, sőt, Ausztriában a visszaesők autójuk végleges lefoglalására és elárverezésére számíthatnak.

Dr. Herpy szerint a július 1-én éjjel, az Árpád hídon történt baleset után a hatóságok gyors és határozott fellépéséből, valamint a bíróság letartóztatási döntéséből valószínűsíthető, hogy ugyanilyen üzenete lesz az ügy végső ítéletének is: lehetsz akármilyen gazdag, lehet akármilyen drága sportkocsid, ha fittyet hánysz a közlekedési szabályokra, és durva balesetet okozol, rajtad is kattanni fog a bilincs.