Jogosítványszerzési reform: jön a szimulátoros autózás és az elektronikus ügyintézés

2022. augusztus 04. – 20:15

frissítve

Jogosítványszerzési reform: jön a szimulátoros autózás és az elektronikus ügyintézés
Egy tanuló vezető VR-szemüveggel ül egy 360 fokos vezetési szimulátorban Hamburgban, 2019. április 13-án – Fotó: Markus Scholz / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Átalakítják a járművezető-képzés szabályait Magyarországon egy most megjelent rendeletmódosítás szerint. Az elektronikus átállást célzó változások a hónapokig tartó, az autójogosítvány esetében sokszor 500 ezer forintos tanfolyamok számos elemét érintik, céljuk leszámolni a visszaélésekkel, de további áremelést hozhatnak. A jövőben a forgalomban töltött órák egy részét szimulátorozással is kiválthatják majd a kezdők, a teherautósofőr-tanulók gyakorlati óraszámát csökkentik, és nem lesz kötelező hegyi úton gyakorolniuk a vizsga előtt. Cikkünkben a várható változások főbb pontjait mutatjuk be, illetve értelmezzük, de a részletek kidolgozása a közlekedési hatóságra vár.

Alapjaiban változtat a jogosítványszerzés feltételein egy rendeletmódosítás, amely a Magyar Közlöny augusztus 1-jei számában jelent meg. A jövő év elejétől egyebek mellett kötelezővé teszik az elméleti, illetve a vezetéssel töltött gyakorlati órák részletes, elektronikus nyilvántartását, így az autós iskoláknak igazolniuk kell a közlekedési hatóságnál, hogy a tanulók valóban részt vettek a képzésen, ahol azzal foglalkoztak, ami a tantervben szerepel. Az elektronikus átállással egyszerűbbé válik az ügyintézés, hiszen megszűnik a sorban állás a vizsgára való bejelentkezéskor. Erre a célra zárt online felültet hoznak létre, amelyen az iskolák be is fizethetik a vizsgadíjakat.

Az elméleti órák esetében ez az elektronikus jelenléti ív bevezetését jelenti, akik pedig a már régóta létező e-learninget, vagyis a távoktatást választják, azoknak a teljes elméleti tananyagon végig kell menniük, majd az egyes fejezetek végén modulzáró teszteket kell kitölteniük. A vezetési gyakorlat kezdete előtt az oktatóknak rögzíteniük kell a központi rendszerben, hogy melyik tanuló mikor és hol hajt ki a forgalomba, illetve mikor és hol fejezi be az órát, ami azt jelentheti, hogy a hatósági ellenőrök bármikor bekapcsolódhatnak a tanfolyamba.

A reform visszaszoríthatja a spórolásból csak papíron leadott órák arányát, illetve áttételesen megnehezíti a felesleges pótóráztatást, ami miatt az autójogosítvány megszerzésének teljes költsége már most, az üzemanyagár-korlátozás teljes eltörlése előtt is átlépheti az 500 ezer forintot.

Bár a rendeletben nem szerepelnek erre vonatkozó részletek, a B kategóriás gyakorlati órák egy részében akkreditált szimulátorokon is tanulhatnak majd a kezdők. Az új lehetőséget választóknak nem kell minden alkalommal autóba ülniük a tipikus közlekedési helyzetek, vagy manőverek gyakorlásához, ám kérdés, hogy a több millió forintos eszköz rendszeresítése milyen módon hat majd a most 6-8 ezer forintos óradíjakra. Információink szerint legfeljebb 3-5 forgalomban töltött órát lehet majd kiváltani a szimulátorozással feltéve, hogy az oktató is jelen van a gyakorlás során. A gépet használva nincs baleseti kockázat, egy-egy közlekedési helyzet ismételhető, de jól jöhet akkor is, ha ősszel teljesen eltörlik az üzemanyagár-korlátozást, ezért a magántulajdonban lévő oktatóautókba is literenként 700-800 forintos benzin vagy gázolaj kerül.

Oktatási célú szimulátorokat már régóta használnak egyebek mellett Németországban, az alábbi videón a Vogel nevű cég eszközét mutatják be. Az egyik budapesti buszos szolgáltató, az Arrivabus Kft. szimulátoron is oktatja a leendő sofőröket, illetve a repülőgéppilóták képzésében szintén több évtizede alkalmazzák ezt a módszert.

A teherautókra érvényes C kategóriás jogosítvány megszerzésének feltételei is változnak 2023-tól. Az eddigi 29-ről 16-ra csökken a kötelező gyakorlati órák száma, ráadásul a vizsga előtt nem kell majd hegyvidéken gyakorolni a vezetést, amely bizonyos országrészekben eddig sem volt könnyen megoldható. Ugyancsak a nagy kategóriás képzést érinti, hogy januártól nem lesz biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés tantárgy, illetve vizsga.

Az elektronikus rendszerre történő átállással a vizsgabiztosok a forgalmi vizsgák előtt ellenőrizhetik, hogy a tanuló milyen tanfolyamon vett részt, hány órát, hány kilométert töltött a volán mögött. Ezzel a felsoroltakon kívül kiszűrhetik az éjszakai és országúti vezetés elbliccelését, vagy éppen azt, hogy az ötvenperces órák jelentős részét álló autóban töltötték-e a tanulók. A tervek szerint a hatóságnál azt is visszakereshetik majd, hogy az oktatóautó mikor, milyen kilométerszámláló-állással kezdte, majd fejezte be a gyakorlatokat, és a csalások egy másik fajtájának kiszűrésére szolgál, hogy a vizsgabiztosnál lévő GPS-es tablettel utólag ellenőrizhető lesz, hogy milyen útvonalon zajlott a gyakorlati vizsga, továbbá elegendő feladatot teljesített-e a tanulóvezető.

A változásokkal kapcsolatban megkerestem Pető Attila autós oktatót, aki egyúttal autósiskolát is vezet. A Kreszprofesszorként ismert szakember emlékeztetett, hogy tíz éve nyilvánosan elérhető az átlagos képzési óraszámok adatbázisa, amelyben a tanfolyami beiratkozás előtt bárki láthatja, hogy az egyes iskolákban hány óra alatt jutnak el a legtöbben a vizsgáig. Ennek azért van jelentősége, mert a százalékos statisztika megmutatja, hogy miközben bizonyos helyeken a száz százaléknak tekinthető 30-32 vezetési óra után levizsgáznak a tanulók, máshol akár kétszeres óraszámok is előfordulnak. Pető szerint ez utóbbi áll közelebb a valósághoz, mert az alacsonyabb átlagos óraszámoknak bizonyos esetekben a mostani nyilvántartás kijátszása lehet az oka.

Forrás: Nemzeti Közlekedési Hatóság
Forrás: Nemzeti Közlekedési Hatóság

Az ilyen jellegű visszaélések megértéséhez fontos tudni, hogy egy oktató naponta, elvileg csak tíz ötvenperces gyakorlati órát adhat. Így, kora reggeli kezdéssel, már a délután közepére kitölti a törvényben rögzített munkaidejét. Amikor viszont ezen felül is jelentkeznek tanulóvezetők a gyakorlásra, az oktató nem könyvelheti le a velük töltött időt, ami egyúttal azt is jelentheti, hogy zsebre dolgozik. Máskor egyszerűen csak az utóbbi eset áll fenn.

A Kreszprofesszor által elmondottakat árnyalja Köves Szilárd, a július 22-i oktatótüntetés egyik szervezőjének korábbi cikkünkben megfogalmazott tapasztalata. E szerint jelentős eltérés van a tanulók rátermettsége közt, így sokan valóban nem képesek a minimálisan előírt minimum harminc órán belül elsajátítani a sikeres vizsgához szükséges alapokat. Köves szerint az is előfordul, hogy a forgalmi helyzet miatt nem jön össze a szintén kötelező 580 megtett kilométer, és ezért van szükség pótórákra.

Mozgalmas események zajlanak az autós iskolák körül, hiszen egy ideje oktatóhiány nehezíti a képzéseket, rengeteg a pályaelhagyó, sokan vonulnak nyugdíjba. Mindezt csak részben ellensúlyozza az évente 200-300 új szakember megjelenése, illetve a mostani helyzetben csökkenő tanulószám. A szakmabeliek dilemmáját fokozza, hogy rájuk is vonatkozik a katatörvény módosítása, így szeptembertől sokan kénytelenek áttérni egy kedvezőtlenebb adózási formára. A részletekről, és a jogosítványok árának emelkedésének okairól ebben a cikkünkben írtunk, ebben pedig arról olvashatnak, hogy milyen szabályok vonatkoznak az egyes jogosítványkategóriákra.

Azt, hogy mennyire szimmetrikus az oktatók, és a vizsgabiztosok körében kialakult munkaerőhiány, jól érzékelteti, hogy a rendeletmódosítás értelmében a jövő évtől már középiskolai végzettségű, ötéves közlekedésrendészeti tapasztalattal bíró jelentkezőket is várnak a vizsgabiztosi képzésre, amelyen eddig csak oktatói képesítéssel lehetett részt venni.