Félmillió forintnál drágább jogosítvány és oktatóhiány lehet az új katatörvény következménye
2022. július 27. – 10:11
frissítve
Az utóbbi években több, egymástól független hatás repítette félmillió forint közelébe az autójogosítvány árát, de az eddig jellemzően katásként adózó autósoktatók szerint soha nem látott drágulás következhet. A témáról a múlt héten Budapesten tartott demonstráció szervezőivel beszélgettünk, akik szerint egy nehéz pályát tesz kevésbé vonzóvá az állam az adótörvény módosításával.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény módosítása után szeptembertől a járművezető-oktatók is nehéz helyzetbe kerülhetnek, ezért korábbi online petíciójuk után, július 22-én demonstrációt is tartottak a Hősök terén. A tüntetés szervezői, Barta Judit és Köves Szilárd szerint a Magyarországon tevékenykedő körülbelül négyezer autósoktató zöme nem a tanfolyamszervező iskolák alkalmazottja, hanem egyéni vállalkozó. Mivel a járművezető-képzés a törvény szerint oktatási tevékenységnek minősül, az új rendszerben nem a taxisokéval közös, kedvezőbb adózási kategóriába tartozik majd, így az oktatók jelentős része az átalányadózásra térhet át. Aki így dönt, az a jövőben bevételei 40 százalékát írhatja le költségként, és 60 százalék után adózik majd, ahogy például a nyelviskoláknak egyéni vállalkozóként dolgozó tanárok.
Hogyan drágult mostanáig a jogsi ára?
Az autósoktatók szeretnék elérni, hogy a taxisokhoz és egyéb személyszállítókhoz hasonlóan választhassák a 80-20-as adózási konstrukciót, ahol az előbbi jelentené a költséghányadot. Ez ugyan az eddiginél szintén több elvonást jelentene, de nem súlyosbítaná tovább a jogosítványszerzés eleve nehézkes körülményeit, és nem emelné tovább az árakat.
Hogy értsük, milyen helyzetben érte villámcsapásként a szakmát az új adózási rend bevezetése, az Alapjárat korábbi cikke után érdemes megnéznünk, milyen folyamatok zajlottak le az autósiskolák körül az utóbbi években, illetve hogyan drágult mostanra 400-500 ezer forint környékére az autójogosítvány.
Bár az autósiskolák hirdetéseiben ritkán tüntetik fel a B kategóriás jogosítvány teljes várható árát, erre létezik logikus magyarázat. A két-három hónapig tartó tanfolyam költsége nem csak az elméleti képzés, illetve a vizsgadíjak néhány tízezer forintos költségéből tevődik össze. Hozzá kell adni az elsősegély-tanfolyam árát, illetve az orvosi alkalmassági vizsgálat költségét is, amelyeket nem az iskolának fizetnek a tanulók.
A legnagyobb kiadást mégsem ezek, hanem a gyakorlati órák jelentik. Ebben erős árverseny alakult ki néhány éve, így mostanra a budapesti iskolák zömében 6–9 ezer forintba kerül egy ötven perces vezetési gyakorlat. Mivel minimum harminc, autóban töltött óra után jelentkezhetnek vizsgára a tanulók, legalább 180–270 ezer forintjukba kerül a járműkezelés, illetve a forgalomban való részvétel alapjainak elsajátítása, de ennél sok esetben többet fizetnek.
Mindenki a saját, egyetlen autójával dolgozik
Az 1994 óta autósoktatóként tevékenykedő Köves Szilárd tapasztalata szerint a tanulók jelentős része 35-40 óra után még elemi járműkezelési nehézségekkel küzd, esetleg tévesen méri fel az alapvető forgalmi helyzeteket, így pótórákat kell vennie. Ha az oktatónak a vizsgán be kell avatkoznia a vezetésbe, a tanuló biztosan megbukik, és bizonytalan, hogy mikor próbálkozhat ismét, hiszen a vizsgaidőpontokat a hatóság osztja ki. Kivételek persze vannak, de a megkérdezettek szerint számos oktató nem szívesen vállal 25 évesnél idősebb tanulót, mert az idősebbek nehezebben alkalmazkodnak a váratlan helyzetekhez, így nehezebb velük haladni. Bár sokszor felvetődik, hogy az oktatók érdeke a pótóráztatás, a megkérdezettek szerint nem ez a jellemző, hiszen sok a jelentkező, így ha egy tanuló levizsgázik, másnap akár öten is a helyére ülnének.
Bár a közlekedési hatóság néhány éve az átláthatóság reményében létrehozta az átlagos képzési óraszámra, illetve a vizsgasikerességi mutatóra vonatkozó nyilvános adatbázist, a megkérdezettek szerint ezek részmegoldások. A kötelező óraszám mellett minimum 580 kilométert is meg kell tennie a tanulónak a vizsga előtt, amit viszont a forgalmi viszonyok is befolyásolnak, és persze az oktató, illetve a tanuló rátermettsége.
Mivel az oktatóképzés 2005 és 2015 közt szünetelt Magyarországon, a most évente pályára kerülő 200-300 kezdő oktató egy alapvetően elöregedő közegben találja magát. Köves szerint az sem teszi igazán vonzóvá a pályát, hogy szinte mindenki a saját, egyetlen autójával dolgozik. Az oktatói tevékenység megkezdéséhez be kell építtetniük a második pedálsort a jobb első üléshez, ennek ára kiviteltől függően 100–500 ezer forint lehet, a közlekedési hatóság engedélyezheti, az oktatóautókat pedig mindig az állami vizsgaállomásokon kell műszakiztatni, ahol ezt a rendszert is ellenőrzik.
Durrdefektes gumiabroncsok, gyorsan kopó alkatrészek
Az igazán jelentős, ám nehezen tervezhető költségek csak ezután következnek, hiszen Bartha Judit szerint az oktatóautó nemcsak a magánautókhoz, de a városi taxikhoz képest is fokozott igénybevételnek van kitéve. A gyakorlati órákon jellemzően 20-30 százalékkal magasabb az üzemanyag-fogyasztás, mint amikor a motor működését jól ismerő tulajdonos vezet. A volánnál egymást váltó kezdők sok próbálkozással sajátítják el a kuplung és a sebességváltó vagy éppen a fék helyes használatát, de a gyakorlati órákon mutatják meg nekik a parkolás alapjait, vagy éppen azt, hogy hogyan kell az autót kímélve áthajtani egy kátyún, illetve egy fekvőrendőrön.
Számos kezdő zavarba jön a váratlan helyzetektől, így az oktatóautók naponta több tucatszor fulladnak le vagy zuhannak bele a városszerte jellemző gödrökbe, illetve gyakran koppan le az orruk egy-egy rosszul megközelített fekvőrendőrnél. Így lehetséges, hogy mire a tanuló fejében készségszinten rögzül, hogy jobb kikerülni a kátyúkat, esetleg alacsony sebességgel, fékezés nélkül átgurulni a fekvőrendőrön, addigra az oktató kénytelen futóműalkatrészekre költeni, illetve lecseréltetni a durrdefektes gumiabroncsot, vagyis idő előtt költeni az autójavításra az utóbbi években elszálló szervizdíjak ellenére. A tüntetés szervezői szerint a nehézségek ellenére sokan szeretik a szakmát, aki pedig három év után is a pályán van, az jó eséllyel marad.
Megdobja az óradíjakat, ha megszűnik a benzinárstop
Mivel a mostani viszonyokat alapjaiban boríthatja fel az oktatók kétharmadát érintő adórendváltozás, ami sokakat késztethet a pálya elhagyására, a Szakoktatók Országos Érdekképviseleti Egyesülete július 18-án nyílt levélben fordult Vitézy Dávid közlekedésért felelős államtitkárhoz. Ebben nemcsak a fenti probléma összetevőit vázolják, de kérik, hogy az autósoktatással foglalkozó vállalkozókat is sorolják át a személyszállításra vonatkozó adózási kategóriába, hogy a taxisokhoz hasonló költségeik mellett hasonló közteherviselést vállalhassanak a jövőben, amely egyébként ebben az esetben is megduplázódna a katás időszakhoz képest.
A múlt heti oktatótüntetés szervezői szerint a most ismert feltételek mellett év végéig akár harmadával, tehát 450 ezerről 600 ezer forintra emelkedhet az autójogosítvány minimális ára Magyarországon. Hozzáteszik, hogy becsléseikben nem szerepel az üzemanyagár-korlátozás eltörlésének hatása. Ha ugyanis a most literenként 480 forintos árak helyett az oktatóautókba is 700-800 forintos benzint, illetve gázolajat lesznek kénytelenek tankolni, úgy az óradíjak is tovább emelkednek majd. A drágulás nemcsak az évente 100-120 ezer tanulóvezetőt érintheti hátrányosan, de azokat a munkáltatókat is nehéz helyzetbe hozza, akik a B kategóriás vezetői engedéllyel rendelkező jelentkezőket várják hirdetéseikben.
