2024. június 10. – 01:39
A Baltikumban nyilvánvalóan az orosz veszedelem foglalkoztatja leginkább a közvéleményeket. Ez annyiban nem csoda, hogy mindhárom állam szomszédos Oroszországgal (Litvánia csak a kalinyingrádi exklávéval), és történelmi tapasztalataik elég rosszak a nagy szomszéddal. Ez pedig áthatja a hétköznapokat is, főleg a határvidékeken.
A Politico külön cikket szentelt annak, hogy az orosz kisebbség jelentős részének még rendes állampolgársága sincs. Ugyanis a Szovjetunió korszakában, 1940-től ezrével telepítették be az oroszajkúakat a balti tagköztársaságokba, akik viszont nem kapták meg automatikusan az észt, lett, litván állampolgárságot: Észtországban 61 ezer, Lettországban 175 ezer ember hontalan. Az előbbiben helyhatóságilag szavazhatnak, az utóbbiban sehogy, bár a lett külügy ezt tagadta a Politicónak.
Észtországban már hétfőn elkezdődött az előzetes voksolás (bár ugye hivatalosan június 6-9. között zajlik a kontinensen a választás). Az észt politikai szcénát tavaly ősszel fordította ki sarkaiból az Isamaa (Haza) nevű nacionalista-kereszténydemokrata párt, amit a volt külügyminiszter Urmas Reinsalu vezet. A Politico felméréseket összegző grafikonja 24 százalékra mérte őket május végén, ami nagy növekedés a 2023. márciusi parlamenti választásokhoz képest, amikor csak 11 százalék fölött végeztek. A hétfőre virradóra megjelenő előzetes eredmények szerint ugyanakkor a párt végül csak 21 százalékot szerzett magának az EP-választáson.
Meglepetést okozhatnak a szociáldemokraták, akiket előzetesen 16 százalékra mértek, és csupán a negyedik poszton álltak a kutatások szerint, az előzetes eredmények szerint viszont 19 százalékkal a második helyre szálltak fel az EP-választásokon.
A hét észt EP-helyből párat a mélyrepülése után lassan ébredő, Kaja Kallas kormányfőt is adó fő kormányerő, a középjobb Reform Párt az korábban mért 19 százalék helyett viszont csak 17,9 százalékot húzott be, a Konzervatív Néppártot (EKRE) pedig a korábban mért 16 százalék helyett csak 14,9 százalékot hozott. A 12 százalékra saccolt Észt Középpárt (Keskerakond) hozta a vártat, 12,9 százalékot szerzett.
Lettországban is történtek meglepetések, 9 képviselői hely volt a tét. Több pártnak is tizenpár százalékos eredményeket jósolt a Politico pollokat összesítő gyűjtése. Ehhez képest az előzetes eredmények alapján két párt vitte el a szavazatok 47 százalékát: Új egység párt 25,7 százalékot, míg a Nemzeti Szövetség és a Haza és Szabadság páros 22,08 százalékot hozott. Ezenkívül még öt párt érte el a parlamentbe való bekerüléshez szükséges öt százalékot, ám egyikük sem érte el a 10 százalékos eredményt.
A legnépesebb balti köztársaság Litvánia, ahol 11 képviselői helyért szálltak ringbe a politikai erők. Jelenleg egy jobbközép kormány vezeti (2020 óta) az országot, ahogy a másik két balti államban, úgy itt is nő a kormányfő, Ingrida Šimonytė személyében. Októberben parlamenti választás lesz, így van némi kormányváltó hangulat a felmérések szerint is: a Litván Szociáldemokrata Párt stabilan vezeti a felméréseket, a Politico átlaga egy hónapja 22 százalékra mérte őket, míg a Baltijas tyrimai 27 százalék fölé teszi a pártot. Mögöttük még a Hazafias Unió – Litván Kereszténydemokraták, a középbal Demokraták Uniója „Litvániáért”, valamint a Litván Gazdák és Zöldek Uniója kaphat jelentősebb, 10 százalék feletti voksot.
Ehhez képest az előzetes eredmények alapján a Hazafias Unió vezethet 21,33 százalékkal, a Litván Szociáldemokrata Párt pedig csak 18 százalékot kapott. A Litván Gazdák és Zöldek Uniója csak egy százalékkal maradt el a mért eredménytől, 9 százalék körül állt hétfőn éjjel. A Demokraták Uniója „Litvániáért” épphogy megszerezte az 5 százalékot, őket megelőzte a Szabadságért Párt 8 százalékkal.
