Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint semmi közük az új Gripeneknek a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásához

Hosszú interjút közölt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel és Böröndi Gáborral, a Honvéd Vezérkar főnökével az Index. Orosz-ukrán háborúról, csádi misszióról, a magyar haderő fejlesztéséről és fiatalításáról és a svéd Gripenek érkezéséről is szó esett.

Idén február végén jelentette be Orbán Viktor, hogy megállapodott Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel, Magyarország 4 darab JAS 39 Gripen-vadászgépet vesz még az eddig lízingelt 14 Gripen mellé. Akkor még Magyarország volt az utolsó NATO-tagország, amely nem ratifikálta Svédország csatlakozási kérelmét, a találkozó után nem sokkal azonban erre is sor került. A svéd vadászgépek érkezését akkor a kormány és Szalay-Bobrovniczky Kristóf is újdonságként tálalta, mi is megírtuk, hogy a hadiipari megegyezés is része lehetett a magyar részről régóta húzódó svéd NATO-csatlakozás magyarországi lezárásának. Azt viszont már akkor tudni lehetett, hogy az újdonság nem is annyira újdonság, Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár műsorában például már 2022 végén megjelent egy olyan táblázat, amiben a korábban lízingelt 14 vadászgép mellett 2024-re ott szerepel további 4 gép beszerzése, 2023 elején pedig Koller József dandártábornok, a légierő megbízott parancsnoka az Aranysas magazinban szintén tényként jelentette be, hogy új Gripenek érkeznek.

Az Indexnek adott interjúban arra a kérdésre, hogy „a Gripen-üzletnek volt bármi köze ahhoz, hogy a magyar parlament utolsóként ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását”, Szalay-Bobrovniczky Kristóf már azt válaszolta:

„Semmi. Ez egy régen előkészített, a haderőképünkben szereplő terv, ráadásul már az eredeti beszerzésben ekkora kontingens volt, csak az akkori gazdasági teljesítőképesség még nem állt ezzel arányban. Az utolsó hónapokban ezek véglegesítése és formára szabása zajlott, amihez elengedhetetlen volt a svéd kormány aktív támogatása is”.

Elmondása szerint ezzel párhuzamosan zajlott a NATO-csatlakozás ratifikációjához kapcsolódó egyeztetéssorozat is, „amit nem is ugyanazok a szereplők vittek”.

A csádi katonai misszióval kapcsolatban az Indexnek azt mondta, „a felkészítés, a kiképzés és a tapasztalatok összegyűjtése megtörtént”, a honvédség készen áll a csádi szerepvállalásra.

Az instabil, katonai puccsok sújtotta Száhel-térségből folyamatosan szorulnak ki a nyugati (főleg francia és amerikai) erők, akik helyére katonailag Oroszország, gazdaságilag Kína szivárog be. Csádból is nemrég távozott néhány amerikai katona, miközben Magyarország 200 katonát készül idetelepíteni egy tavaly decemberi parlamenti döntés értelmében. A honvédelmi miniszter kabinetjének tagjaként a csádi katonai misszió előkészítésében részt vett Orbán Viktor fia, Orbán Gáspár is.

Arról, hogy miért van szükség magyar katonákra Csádban, Szalay-Bobrovniczky azt mondta, „Magyarország a 2015-ös migránsválság kitörése óta egyértelművé tette, hogy a problémákat ott kell kezelni, ahol azok keletkeznek”.

„Évek óta kerestük a kapcsolatot és az alkalmat arra, hogy a Száhel-övezetbe – ami az illegális migráció egyik kiindulópontja –, amennyire csak lehet, stabilitást vigyünk.”

A honvédelmi miniszter szerint a régióban „szívesen dolgoznak velünk, hiszen semmilyen gyarmati múlt nem árnyékolja be kapcsolatunkat”.

Elmondása szerint a régióban számos magyar mérnök aktívan tevékenykedett a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, az energetika és az építésügy területén, gyakran nagy projekteket vezettek, már a rendszerváltás előtt is. „Ezeknek a védelméért megy Csádba a magyar haderő, továbbá a helyi haderő mentorálására, kiképzésének támogatására” – mondta.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban megerősítette, hogy a kormány tűzszünetet és a béketárgyalásokat sürget, mert „a felek láthatóan nem bírnak egymással a harcmezőn”, ezért a békefeltételekről inkább a diplomatáknak kellene megállapodniuk, bár azt elismerte, hogy ebből Magyarország se mindig jött ki jól: „Az első világháború végén egyetlen ellenséges bakancs sem volt az akkori Magyarország területén, mégis jól ismerjük a béketárgyalások eredményeit”.

A háborús veszélyhelyzet meghosszabbítása kapcsán azt mondta, erre azért van szükség, mert „nem tudjuk, meddig tart a háború és nem lesz-e még nagyobb”.

Szalay-Bobrovniczky és Böröndi a magyar haderő fejlesztésről is részletesen beszélt:

• Magyarország két fő célt kapott a NATO-tól, az egyik a légtérellenőrzés, légtérvédelem. A NASAMS-alegységek elkezdtek beérkezni, új típusú radarokat építünk. A másik a nehézdandár felállítása, a harckocsik közül megérkeztek az első Leopard 2A7+-ok, működésbe lépett a PzH 2000-es önjáró löveg osztály, valamint megjelent a csapatoknál a Magyarországon gyártott Lynx harcjármű.
• Változik a jogszabályi környezet, aminek célja Szalay-Bobrovniczky szerint a „hatékonyságnövelés, bürokráciacsökkentés, egyszerűsítés”, hogy a haderő rugalmasabban tudjon működni. A miniszter szerint a parlamenti kontroll nem lesz kisebb, „hiszen a kormánynak beszámolási kötelezettsége van az országgyűlés felé”.
• Kineveztek egy „katonai identitásért felelős miniszteri biztost”, erre a miniszter szerint azért van szükség, mert „a katonai identitás szép, de nehéz teher, amelynek viselésében szeretnénk segíteni”. „Irányt kell mutatnunk a kulcsfontosságú honvédelmi nevelésnek, a középiskolában és a kadétiskolában zajló oktatásnak, és a közép és felső szintű katonai képzésnek is” – hangsúlyozta.
• Fejlesztés alatt áll a légiszállító-kapacitás is, két KC–390-es gépet rendeltek. „A gépek légi utántöltő képességgel is rendelkeznek, tehát a Gripenek vonatkozásában egy olyan, a NATO-követelményeket teljesítő képességcsomagot vásárlunk, ami még jobbá teszi a magyar légierő megítélését a NATO-ban” – mondta Böröndi.
• Vizsgálják, hogy az orosz–ukrán háborúban milyen szerepük van a pilóta nélküli eszközöknek, és hogy „harcászati, hadműveleti, stratégiai szinten hogyan lehet beilleszteni a pilóta nélküli eszközöket a fejlesztési tervekbe, milyen képességet nyerünk ezáltal, és hogyan lehet ellenük védekezni” – mondta Böröndi.
• Gidrán magyarországi gyártása előkészítés alatt áll, Böröndi szerint ez egy „alap harcjármű”, automatizált, drónelhárító képességgel rendelkező toronnyal.
• A hadsereg „fiatalításával” kapcsolatban a miniszter azt mondta „százas nagyságrendű azoknak a száma, akik távoztak a tiszti, altiszti állományból”, azóta pedig „beigazolódott, hogy lehet számítani a fiatal, a NATO-ban tapasztalatot szerzett, nyelveket beszélő, aktív, fizikailag is fitt, de idáig csak a második vagy harmadik vonalban lévő tiszti, altiszti gárdára”. „A fiatalítás ráfért a honvédségre” – mondta.
• A sorkatonaság visszaállításáról a miniszter azt mondta: „Magyarország önkéntes kiegészítésű haderőt működtet, amely hivatásos és tartalékos komponensekből áll. Ezt fent is fogjuk tartani”.

„Katonai szuverenitásunk szempontjából is jelentős katonai védelmi iparra van szükségünk” – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky. „Az ebbe fektetett állami beruházásokon és a partnereink tőkebefektetésén keresztül valami sokkal nagyobb épül, olyan, ami az exportpiacokra is ki tud lépni”.

„Van egy fejlődő haderőnk, de sokkal nagyobb ambíciókkal tervezünk annál, hogy a Magyar Honvédség igényeit kielégítsük” – mondta a távlati tervekről.