„Áldás, békesség, dolgozni jöttünk” – zsinati tagokat kérdeztünk Balog Zoltánról

„Áldás, békesség”

– nyilatkozta nekünk a református egyház egyik tagja a reformátusok éves tavaszi zsinatára tartva, a balatonszárszói SDG Konferenciaközpont előtt. Itt kezdődött meg szerda reggel a reformátusok kétnapos zsinata, amin idén többek között megválasztják a zsinat lelkészi elnökét is. Azután, hogy Balog Zoltán, korábbi emberminiszterből lett református vezető K. Endre kegyelmi ügye miatt először nem, aztán február 16-án végül mégis lemondott lelkészi elnöki posztjáról.

„Dolgozni jöttünk. Minden zsinat fontos”

– mondták szűkszavúan azok, akik az esős, szeles időben érkeztek a konferencia-központ főbejáratához. A tömör fakerítéssel körbezárt, Makovecz-stílusra hajazó konferenciaközponton belül, illetve az előtte lévő utcában végig autók sorakoztak már kora reggel, igazi mozgás azonban csak negyedórával a zsinat előtt indult meg az utcában.

„A zsinati tagok ebben nem annyira kompetensek”

– válaszolta egy zsinati tag lapunknak a központ előtt: őt éppen arról kérdeztük, milyen erényei vannak Balog Zoltánnak, amelyekkel a püspök támogatta a református egyházat, és amely miatt most támogathatják őt az egyháztagok. Mások erre a kérdésre sem válaszoltak, maximum azt, hogy „hallgassuk meg Balogot egy istentiszteleten”, és hogy majd mindent megtudunk a délutáni sajtótájékoztatón.

Arra egységesen egy zsinati tagtól sem kaptunk választ, hogy például mit szólnak ahhoz, hogy Balog Zoltán csak a zsinat lelkészi elnöki posztját hagyta maga mögött, de továbbra is püspök az egyház egyik legbefolyásosabb egyházkerületében. Illetve egy választ kaptunk:

„Hát, én nem tudom, hogy mi marad Balog Zoltán.”

Hiába mondott le Balog, a lapunkhoz eljutott zsinati napirend alapján mégis ő nyitja meg 9 órakor a zsinatot – és nem az őt helyettesítő Pásztor Dániel. A megnyitó után pedig az első fontos napirendi pont a zsinat lelkészi elnökének megválasztása lesz. Hogy a zsinaton mi történik, az a nyilvánosság és a sajtó előtt is zárt, egészen szerda fél 1-ig, amikor is sajtótájékoztatót tart a megválasztott lelkészi elnök.

Egy különös zsinat

Formabontó zsinatuk van a reformátusoknak. A nyilvánosság és a református egyház egy része is legalább annyira fontos kérdésnek tartja a zsinat új lelkészi elnökének kilétét, mint azt, hogy Balog Zoltán püspök marad-e.

Amikor február közepén K. Endre kegyelmi ügye miatt Novák Katalin köztársasági elnök lemondott, és távozott a közéletből Varga Judit volt igazságügyi miniszter is, a reflektorok Balog Zoltánra irányultak. Mindenki az ő lemondását várta. Balog az egyház elnökségi tanácsának február 13-i ülése után ezt mondta:

„Az elnökségi tanács, négy püspök, négy főgondnok határozottan arra kért, hogy gondoljam át közéleti szerepvállalásaimat, hogy azok mennyire egyeztethetőek össze a zsinat lelkészi elnöki megbízatásommal. Ennek a kérésnek eleget fogok tenni. Ha szükséges, kész vagyok összehívni a zsinat, legfőbb törvényhozó testületünk ülését.”

Balog ekkor, bár bevallotta, hogy maga is támogatta K. Endre kegyelmét, először mégsem mondott le a református egyházban betöltött posztjairól. Azt ígérte, hajlandó zsinatot összehívni, de a neki szavazott bizalom (amelyet egy informális ülésen szavaztatott meg) miatt nem távozik. Aztán telt az idő, de Balog sem rendkívüli zsinatot nem hívott össze, sem teljes bizalmat nem kapott egyházától: maradása akkora port kavart, hogy pár nappal később, február 16-án végül mégis lemondott.

Mire elérkezett az április 24–25-re meghirdetett balatonszárszói zsinat ideje, addigra Balog már letudta az országjárását az egyházmegyékben. Volt ideje újra megjelenni hívei előtt is eseményeken, ahol arról beszélt, hogy a kereszténység lényege a megbocsátás. A református egyház pedig közben összezárt a püspök mellett.

Balog a reformátusok népmesehőseként le is mondott, meg nem is az egyház éléről azzal, hogy lemondott lelkészi vezetőként. A dunamelléki püspöki tisztség erős vezetői poszt az egyházban, ez a második legnagyobb egyházkerület, aminek ráadásul Budapest a székhelye: ennek a vezetésével Balognál ugyanúgy hatalmas befolyás maradt. Hiába nem dönthet Balog püspökségéről a zsinat, mégis kérdés, hogy téma lesz-e egyáltalán a zsinaton Balog Zoltán püspöksége bármilyen felszólalásban.

A református egyház négy püspöke a zsinat előtt közös nyilatkozatot adott ki arról, hogy a két kisebb egyházkerület püspökeit, Pásztor Dánielt és Steinbach Józsefet ajánlják a zsinati vezetői pozíciókba. Erős üzenet volt ez a tiszántúli püspöknek, Fekete Károlynak, aki korábban távozásra szólította fel Balog Zoltánt, és aki a belső információk szerint 2021-ben és a mostani zsinaton is esélyes lett volna lelkészi vezetőnek.

Belső konfliktusokkal, nyomásgyakorlással indul tehát a reformátusok tavaszi zsinata, aminél óvatosan kell egyensúlyozniuk a zsinattagoknak, hogy döntésük mit üzen egyházuk, mit üzen a nyilvánosság, és mit üzen a kormány felé. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a fontos kérdéseket és válaszokat a zsinatról.