Kövér László nyolc napja

Nyolc nap. Ennyi jutott Kövér Lászlónak államfőként.

Ő ugrott be ugyanis átmenetileg köztársasági elnöknek február 26. és március 5. között. Azért csak ennyit, mert Novák Katalin lemondása után Orbán Viktor nem akart túl hosszú átmeneti időszakot. A miniszterelnök ezért arra kérte a kormánypárti frakciókat, hogy „szorítsák minimálisra” az időt a következő államfő megválasztásáig, „ahogy az egy nagy és erős kormányzó párthoz illik”.

Orbán kérését olyan komolyan vették, hogy azon a napon, amikor az Országgyűlés elfogadta Novák Katalin lemondását, meg is választották az új államfőt, Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét.

Ő viszont csak március 5-én lép hivatalba, így keddig az Országgyűlés elnöke vette magára az államfői feladatokat.

Volt programja, de nem olyan

Kövér viszont nem csinált nagy hűhót ebből a nyúlfarknyi időszakból. Az utóbbi időben nevelgetett szakállától azért megszabadult, és visszatért a már bevált bajuszhoz. Bár ebben a nyolc napban volt két hivatalos programja is, de azokon nem köztársasági elnökként jelent meg.

Felszólalt például február 29-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a Kárpát-medencei Egyetemek Kupája nyitóünnepségén, miután ő volt az esemény fővédnöke. Itt egyébként arról beszélt, hogy egy „rettenetesen nehéz évszázad után” ebben az új évezredben már megvan a lehetőség arra, hogy a magyarok szerte a Kárpát-medencében újra részt vehessenek egymás életében. Végül azt is megállapította, hogy „a becsülettel megvívott versenyek, a teljes erőbedobással megvívott nagy sportcsaták élménye összeköti az embereket, és felkészíti őket az élet más küzdelmeire”.

Március 2-án pedig a Parlamentben tartották a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének családi napját, és mivel Kövér László ennek is a fővédnöke volt, így ezt a rendezvényt is ő nyitotta meg. Itt azt mondta, nincs nemzeti állam nemzet nélkül, nemzet pedig nincs családok nélkül. „Az emberek az államtól elsősorban biztonságot várnak el, az állam azonban számunkra mindig csak annyi biztonságot tud nyújtani, amennyire cselekvőképes, amennyire szuverén. Az állam a cselekvőképességét a nemzet tagjaitól nyeri, így erőt adni az államnak csak az érzéseiben és értékeiben összetartozó nemzet tud, az összetartozás érzése pedig mindig a családban kezdődik, majd a nemzet összetartozásává terebélyesedik” – mondta Kövér.

Máshol nem volt nyilvános jelenése. Többet viszont sem államfői programjairól, sem a teendőiről nem tudtunk meg, mert a parlament nem válaszolt a kérdéseinkre, a Sándor-palota pedig válaszában csak röviden azokat a részeket idézte az Alaptörvényből, amik a köztársasági elnök jogköreiről szólnak. Ez alapján Kövér László volt az elmúlt nyolc napban a Magyar Honvédség főparancsnoka, de – tudtunkkal – nem kezdeményezett törvényt vagy országos népszavazást, nem tűzött ki választást, nem hozott különleges jogrendet érintő döntéseket, nem nevezett ki senkit, nem bízott meg és fogadott nagyköveteket és követeket.

Megúszta a svédeket

Az igazi kérdés persze az volt, hogy vajon Kövérnek kell-e aláírnia a svédek NATO-csatlakozásáról szóló nyilatkozatot, amit a parlament több mint másfél évnyi huzavona után február 26-án szavazott meg.

Kövér ugyanis az egyik leghangosabb ellenzője volt Svédország NATO-csatlakozásának. „Nem biztos, hogy ezt nekünk meg kell szavazni” – mondta egyszer. A csillagok pedig épp úgy álltak össze, hogy neki erről nem is kellett szavaznia a parlamentben, mivel ideiglenes államfőként átmenetileg elveszítette a képviselői jogait, és így nem szavazhatott.

Míg Kövér ideiglenes köztársasági elnök volt, addig az ő házelnöki pozícióját is más vitte. Lezsák Sándor pedig egészen március 2-ig várt arra, hogy ideiglenes házelnökként továbbküldje a svédek NATO-csatlakozásáról szóló országgyűlési döntést a Sándor-palotának. Az államfőnek innentől számítva öt napja van aláírni és kihirdetni a törvényt. Így Kövér azt is sikerrel kerülte el, hogy neki kelljen aláírnia az általa annyira ellenzett kérvényt. Ez a feladat már a rendes köztársasági elnökre, Sulyok Tamásra maradt.

Palota és rezidencia

Magyarország köztársasági elnöke a Béla király úti elnöki rezidenciában él a családjával. Az állami ingatlant fel-felújítják az újonnan érkező államfőknek. Novák Katalin előtt például 280 millió forintért renoválták, kapott sminkszobát és hangszigetelt zeneszobát, de egy új kutyakennelt is. Volt még az ő idejében a rezidencián 2,46 millió forintos hangáteresztő vetítővászon, 312 ezres bográcsállvány és 720 ezres zöldséghűtő is.

Kövér László valószínűleg egyiket sem használta, mert feltehetően erre a kis időre nem költözött át oda. Ahogy a Sándor-palotába sem tette át a székhelyét a Parlamentből, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy ezt 2012-ben sem tette meg. Akkor szintén volt már egyszer átmeneti államfő, miután Schmitt Pál a plágiumügye miatt lemondott. Akkori államfősége a mostaninál jóval hosszabb ideig, egy hónapig tartott.

Ahogy feltehetően a személyi védelme sem változott ebben az átmeneti időszakban. A házelnököt ugyanis az Országgyűlési Őrség védi, a köztársasági elnököt viszont a Köztársasági Elnöki Őrség.

Kövér László házelnöki fizetése márciustól már bruttó 4,77 millió forint. A köztársasági elnök fizetését hozzá igazítják, annak az 1,1-szerese, vagyis bruttó 5,25 millió forint. Kövér pedig most nyolc napig volt államfő. 2012-ben a Sándor-palota azt állította, ez az átmeneti időszak nem befolyásolta a fizetését, így Kövér valószínűleg most sem számlázza ki ezt a pár napos beugrást.

Sulyok Tamás március 5-én lép hivatalba, úgyhogy ezzel lejárt Kövér László ideje is. Most már visszatérhet a jól megszokott házelnöki székébe, amiben 2010 óta ül.