Milyen autót vesznek és mivel járnak a magyarok?

Az idei év első napjaiban fontos hírt közölt az Energiaügyi Minisztérium: 2022 elejétől 2023 végéig 86 ezerre nőtt, ezzel megkétszereződött a zöld rendszámmal közlekedő, tisztán elektromos hajtású, illetve plug-in hibrid autók száma Magyarországon. A villanyautók teszik ki a teljes mennyiség hatvan százalékát, az utóbbiakkal kapcsolatban viszont éppen októberben merült fel, hogy levehetik róluk a zöld rendszámot, mert megkérdőjelezhető, hogy mennyire kímélik a környezetet. Ez nagymértékben függ attól, hogy használóik hajlandók-e rendszeresen hálózatról feltölteni a hajtóakkumulátort.

A villanyautó egyelőre elérhetetlen álom

A zöld rendszámok száma semmit nem mond el arról, hogy hol tart az autózás Magyarországon, bár a helyikibocsátás-mentes járművek száma idén biztosan tovább fog növekedni, hiszen hamarosan 30 milliárd forint értékben pályázhatnak a cégek villanyautó-vásárlási támogatásra. A támogatás összege az akkumulátor kapacitásától függően autónként 2,8-4 millió lehet, arról pedig, hogy miért éppen a szegedi gyárépítésre készülő kínai BYD lehet a pályázatok legfőbb nyertese, a Vsquare hírlevelében olvashattak részletesen.

Eközben a teljes, több mint 4,1 milliós magyar autóállomány átlagos kora meghaladja a 15,6 évet. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a tipikus magyar rendszámú autó nemhogy nem jogosult a zöld rendszámra, és az ezzel járó kedvezményekre, de eleve korábban is gyártották, mint amikor megjelentek az európai újautó-kínálatban az első plug-in hibridek, például a Toyota Prius 2010-től forgalmazott konnektoros változata, vagy az első Nissan Leaf villanyautó.

A két modell később sem vált az utcakép meghatározó részévé, ami nem véletlen, hiszen cikkünk írásakor az első generációs Leaf legolcsóbb használt példányáért kicsit több mint 2 millió forintot kért egy hirdető a Használtautó.hu-n. A 2011-es évjáratú autó a leírás szerint két töltés közt 50-55 kilométert képest megtenni, vagyis legfeljebb városi használatra alkalmas, és kell mellé egy másik autó is, ha a tulajdonos hosszabb távokat tenne meg. Ez így együtt a magyar autósok többsége számára egyszerűen túl drága.

A helyzet hasonló a Prius plug-in esetében, amelyből szintén van magyarországi kínálat a jelentős használtautó-importnak köszönhetően. Az utóbbi években nagyon sok budapesti taxis ült át Priusba valamilyen dízelből, a tömegek számára viszont még a legolcsóbb, 2014-es eladó példány 3,7 millió forintos ára is megfizethetetlen. Az általunk megkérdezett autókereskedők és a Gor-Car használtautó-állapotfelmérő cég szerint még mindig rengetegen szeretnének valamilyen 1-2 millió forint körüli kompakt autót, de sokan nem számolnak azzal, hogy az árak az utóbbi években nagyon elszaladtak, ráadásul megdrágult az alkatrész és a javítás, ezért fontos néhány százezer forintot tartalékolni a vásárlás utáni teendőkre.

A tizenéves kompakt modellekre bármikor van vevő

Manapság nagyjából azok a tizenéves, sokszor több százezer kilométert futott kompaktok, például Volkswagen Golfok, Opel Astrák és Ford Focusok kerülnek kétmillióba, vagy ennél többe, amelyeket a járvány, illetve a tavaly rekordinfláció és a fogyasztói árak drámai növekedése előtt 1,5 millióért meg lehetett vásárolni. Nem véletlen, hogy a kintről származó használt autók zöme szintén a 2010-es évek fordulóján készült, általában egyszerű benzines kivitel, noha a statisztika szerint a néhány éves autókból is több tízezret hoztak be tavaly. A felsoroltak mellett nagyon sokan veszik a Suzuki Swift 2005-től gyártott szériáját is, mert ez még Magyarországon készült, nem drága és sokkal biztonságosabb, mint az elődje. Az utódok közel sem számíthatnak ilyen népszerűségre, az újak pedig még kevésbé, mert azok kifejezetten sokba kerülnek a cég többi modelljéhez képest. Ennyit számít a japán eredet.

A Datahouse részletes kimutatása szerint 2023-ban valamivel több mint 105 ezer használt autó kapott magyar rendszámot, és kevesebb mint 108 ezer új autó került forgalomba. Ez mindkét esetben azt jelenti, hogy a két piaci szegmens a koronavírus-járvány időszakánál is gyengébben teljesített. Az import használtautó-piac egy év alatt a harmadával zsugorodott, az új autók esetében pedig 3,4 százalék volt a csökkenés 2022-höz képest, ráadásul Magyarország az Európai Unió egyetlen országa, ahol az autóipar fokozatos helyreállása ellenére nem nőtt, hanem csökkent a kereslet az új autók iránt.

A magyar újautó-piac másik sajátossága, hogy a teljes eladott mennyiség 70 százaléka cégekhez, főként flottaüzemeltetőkhöz és olyan vállalkozásokhoz került, amelyek saját autókat vásároltak. A gyengélkedő autókereskedelem másik támasztéka maga az állam.

A Magyarországon legnépszerűbb márkák közt nincs francia és olasz, és nincs tisztán elektromosautó-gyártó sem, hiszen a teljes európai piacon rekordokat döntögető Teslákból nálunk összesen alig több mint 1300 példányt regisztráltak újként, és közel ezerötszázat használtként. További sajátosság az is, hogy több új BMW-t (5244 db), illetve Mercedest (4626 db) adtak el, mint Daciát, amelyből az előző évhez képest harmadával kevesebb, összesen 4186 példány fogyott. A román-francia autók több mint fele Duster volt, amelyből éppen az év végén mutatták be a legújabb generációt, de az csak idén kerül a kereskedésekbe, és ebben a cikkben írtunk róla részletesen.

A Ford 5950 eladott autóval a teljes kelet-európai régión belül Magyarországon a legerősebb, itt a hatodik a márkák sorrendjében, jelentős részben a Tourneo Custom mikrobusz, valamint Puma és a Kuga SUV-k, illetve a jövőre megszűnő Focus népszerűsége miatt. A Kia (6590 db) egyetlen dél-koreai gyártóként szerepel a márkák tízes sorrendjében, de az ötödik helyezést elsősorban egyetlen modell, a Ceed biztosította.

9 millió az alapára, de 2023-ban nagyon vették a Škoda Octaviát

A Datahouse összesítése szerint a flottavásárlások nagy nyertese a Škoda volt, hiszen csupán az Octaviából több mint 5600 példányt adtak el, ugyanakkor az is kiderül a statisztikából, hogy ezek zöme flottavásárlás volt. Az Octavia jelenleg 9 millió forintos indulóáron kapható negyedik generációját négy éve mutatták be, tisztán elektromos hajtású változat nem készül belőle, ráadásul nem is SUV, vagyis több szempontból is hagyományos autó. A magyar importőr konfigurátorában jelenleg csak kombiként rendelhető és úgy is csak 1,5 literes benzines, illetve kétezer köbcentis dízelmotorral, ennek ellenére sokan szeretik, mert praktikus és jól tartja az árát.

A Suzuki régóta megingathatatlanul erős szereplője a magyar piacnak és nagyon sok a magánvásárlója, ami csak részben magyarázható azzal, hogy több mint 30 éve Esztergom mellett gyártanak bizonyos modelleket. Fontos szempont, hogy mindenki ismeri a márkát, és 78 helyen lehet új Suzukit venni az országban, de a fő ok az lehet, hogy az itteni vevők zöme elsősorban az autók ára és várható megbízhatósága alapján dönt, és kevésbé keresik a legújabb műszaki megoldásokat, vagy éppen az utolsó divat szerinti formát. Jó példa erre a Vitara és az S-Cross sikere, hiszen az előbbit 2015-ben mutatták be, az utóbbit pedig 2012-ben, de mindkét típust több lépcsőben továbbfejlesztették. Már nem a kezdetben tipikus 1,6 literes szívó benzinmotorral kaphatók, az nem is felelne meg az aktuális környezetvédelmi előírásoknak, hanem többféle lágy és teljes értékű hibrid hajtáslánccal, amelyek a cég négyhengeres szívó-, illetve turbós benzinmotorjaira épülnek.

A Suzuki régóta érti a magyar realitást

Mivel a Suzuki kimozogta egy-két teljes modellváltás kényszerét, nem kellett teljesen átszerszámoznia a gyárat sem, ami jókora megtakarítás lehetett. Így lehetséges, hogy cikkünk írásakor a legolcsóbb S-Crossért 7,5 millió forintot kérnek, a Vitara alapára pedig 7 millió alatt marad, miközben mindkét típus jó hírű, és megfelelnek egy négytagú család igényeinek. Mindkettőből sokat vásároltak magánszemélyek, hiszen több mint 5900 S-Cross fogyott, ezzel ez a Telexen korábban bemutatott típus az összesített népszerűségi lista első helyezettje, ráadásul az autók kevesebb mint fele került a cégekhez, míg a közel 5 ezer példányban eladott Vitara esetében egyértelmű a céges vásárlások fölénye.

A márkák versenyét 2023-ban a teljes régióban erős Toyota nyerte, amely több mint 14 ezer autót adott el Magyarországon, ezeknek több mint fele került cégekhez. A típusok népszerűségi listáján negyedik helyezett volt a több mint 3 ezer példányban eladott Corolla, amelyről a modellfrissítés után a Telexen is részletesen olvashattak. Ez a márka az egyetlen, amelynek négy modellje is szerepelt a 10 legnépszerűbb közt, hiszen a körülbelül 2-2 ezer példányban eladott Yaris Cross a hetedik (tesztünk a típusról itt olvasható), a CH-R a nyolcadik, a Yaris pedig a tizedik az eladási listán, ez utóbbiból is elkelt több mint ezernyolcszáz, miközben ennek a kisautónak a kedvezményes indulóára 7,4 millió forint. A Toyota erős pozícióját világszerte ugyanaz garantálja: nagyon régóta semmilyen megbízhatósági probléma nem derült ki a tömegmodellekről, illetve 1997 óta folyamatosan áthelyezte a hangsúlyt a mostanra a szén-dioxid-kibocsátási szigor miatt általános autóipari kényszerpályává váló benzin-elektromos hibridekre.

Az Opel a használtautó-piacon erős, de mi a helyzet a kínaiakkal?

Alma–körte-összehasonlításnak tűnhet, de erősen szimbolikus, hogy az Opel elsősorban használtautó-márkaként népszerű Magyarországon. A belföldi használt piacon a legkeresettebb márkák egyike, de tavaly több mint 9 ezer példányt importáltak összesen, miközben új Opelből 3800 fogyott. Az egykor a magyar újautó-piacon a Suzukival fej fej mellett versengő márka helyzete alaposan megváltozott. A mostani Opeleket a Stellantis autóipari egyesülés egyéb márkáival, tehát a Citroënnel, a Peugeot-val és a DS-szel közös műszaki alapokra építik, és bár a Stellantis Európa egyik legnagyobb autógyártója, ez Magyarországon elsősorban arra elég, hogy a még mindig a német minőséggel azonosított márka még így is több autót adott el, mint a konszernen belüli francia gyártók.

Bár tavaly még nem sok látszott a nagy kínaiautó-offenzívából, az egykori brit, valójában kínai állami hátterű MG hatalmasat rajtolt a magyar piacon. A több mint 1500 eladott példány háromszor annyi, mint ahány Hondát regisztráltak, hatszor annyi mint a Mitsubishik száma és mintegy háromszázzal marad el az új Mazdákétól. Az új MG-k zöme a ZS nevű, a Telexen is bemutatott benzines SUV, amely jelenleg olcsóbb, mint egy Suzuki Vitara, ez pedig döntő szempont lehetett sokak számára. A magyar vevők nem idegenkednek a kínai autóktól, de az igazi fellendülés 2024-ben várható, amikor három helyen kezdik el forgalmazni a BYD-kat, és megkapaszkodhat néhány további kínai gyártó is. A BYD Magyarországon forgalmazott modelljeiről az autóMAGAZIN írt részletesen.

Bár Magyarországon elsősorban a Hotel Gresham Palace előtt lehet Ferrarit látni, az olasz sportkocsikból tavaly 32 példány talált gazdára az újautó-piacon és további 30-at hoztak be használtként. A nagyságrendek érzékeltetése miatt érdekes, hogy eközben 439 új Porschét is forgalomba helyeztek, nem kis részük Cayenne és Macan SUV volt, és szinte pontosan ugyanennyi érkezett még a főként német használtautó-kínálatból.