Egy minisztériumi tervezet szerint levehetik a zöld rendszámot a plug-in hibrid autókról Magyarországon

Hamarosan kizárhatják a plug-in hibrideket a zöld rendszám használatára jogosult gépjárművek közül Magyarországon, derül ki az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) szerkesztőségünk birtokába jutott előterjesztéséből. A dokumentum szerint a jövőben forgalomba helyezett példányok mellett a már forgalomban lévő elektromos hálózatról tölthető, de alapvetően nem elektromos hajtású autók rendszámát szintén hagyományosra cserélnék a következő műszaki vizsgán. Ha a döntésbe bevonják az úgynevezett hatótávnövelővel (range extenderrel) ellátott villanyautókat is, akkor összesen 33 ezer járművet érinthet a változás, ami nem kevés, tekintve, hogy 74 ezer zöld rendszámot adtak ki június végéig, a Belügyminisztérium adatai szerint.

Amennyiben a terv megvalósul, a továbbiakban csak a hagyományos villanyautók, és egyéb járművek használhatnák a környezetkímélő konstrukciókhoz kitalált, 2015-óta létező zöld alapszínű hatósági jelzést.

A minisztérium lépésével a plug-inek elveszítenék a számos magyar településen biztosított ingyenes közterületi parkolási lehetőséget. Szintén a rendszámváltás következménye lehet, hogy a jövőben honosított új és használt példányok után regisztrációs adót, illetve az összes után teljesítményarányos gépjárműadót, valamint adásvételkor vagyonszerzési illetéket is kellene fizetni, amennyiben elfogadják a tervezetet. Az értesüléssel kapcsolatban megkerestük a Lázár János által vezetett tárcát, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a közúti közlekedés szabályainak felülvizsgálata folyamatosan zajlik, annak alakulásáról a későbbiekben tájékoztatni fogják a Telexet is.

A plug-in hibrid autók kiváltságainak eltörlésével a szaktárca a nemzetközi környezetvédő szervezetek, köztük a belgiumi székhelyű Transport & Environment régóta hangoztatott álláspontját követné. A szervezet az utóbbi években többször kifejezte, hogy a konnektoros hibridek nem igazán kímélik a környezetet. Az érvelés szerint a feltöltött akkumulátorral legfeljebb száz kilométeren át villanyautóként is használható, de alapvetően benzines, olykor dízelmotorral hajtott személyautók gyártói arra használják a plug-in kategóriát, hogy kijátsszák a típusjóváhagyáshoz szükséges hatósági környezetvédelmi vizsgálatok és a valós körülmények közti rést, és számukra kedvezőbb feltételekkel adják el ezeket a típusokat. Hogy pontosan miért lehet átverés egy plug-in hibrid autó, arról korábban részletesen olvashattak a Telexen is.

Ezeknek a típusoknak valóban a felhasználási körülményein, például a villanytöltések gyakoriságán múlik, hogy a mindennapi használat során mekkora a környezeti lábnyomuk. A nagy autóipari greenwashing azért lehetséges, mert a kettőshajtású típusok hivatalos fogyasztási és környezetvédelmi vizsgálatát teljesen feltöltött hibridakkumulátorral végzik. A szabványos mérési ciklus (WLTP) kezdetétől a hajtóakkumulátor lemerüléséig nem indul be a plug-in hibridek belsőégésű motorja, ezért ebben a szakaszban helyikibocsátás-mentes az autó.

Csakhogy a helyzet gyökeresen megváltozik, ha más paraméterek szerint, illetve lemerített akkumulátorral vizsgálják a hajtáslánc működését, derül ki a T&E és a Grazi Műszaki Egyetem közös kutatásából. A 2022 februárjában megosztott jelentés készítői a BMW 330e, valamint a Peugeot 308, illetve a Renault Mégane konnektorról tölthető változatainak üzemállapotait, illetve a hivatalos és valós használat során jelentkező károsanyag-kibocsátását vizsgálták.

A három típus a független vizsgálat során, kilométerenként átlagosan 85-114 gramm szén-dioxidot bocsátott ki, szemben a gyártóik által ígért 27-36 g/km értékkel, ezzel összhangban benzinfogyasztásuk is a hagyományos autókéhoz közelített. Az elméleti, majd a teszt során produkált kibocsátás közti eltérés a BMW 330e esetében volt a legnagyobb, hiszen a vizsgált 2022-es gyártású autó 36 helyett 112 gramm szén-dioxidot bocsátott ki, a két francia típus esetében viszont csupán néhány gramm volt a két érték közti eltérés. A három autó városi forgalomban, lemerített hajtóakkumulátorral ötször-hétszer annyi szén-dioxidot bocsátott ki, mint amennyit a prospektusok ígértek.

Szintén a Transport & Environment jelentése említi, hogy a hivatalos vizsgálat eredményei alapján a gyártók úgy profitálnak a környezetbarátnak mondott plug-in hibridek értékesítésével, hogy az általuk eladott összes autó szén-dioxid-kibocsátási átlagát mesterségesen alacsonyan tartják ezekkel. Ezzel mentesülnek az Európai Unióban előírt 96 gramm/kilométeres flottaátlag fölött kiszabott büntetés egy része alól.

A környezetvédő szervezet szerint a trükkösen megtakarított összeg minden eladott új Peugeot plug-in esetében 9300 euró (kb. 3,6 millió forint), a BMW-knél 8200 (kb. 3,2 millió forint), a Renault esetében pedig 6900 euró, ami átszámítva 2,6 millió forintnak felel meg. A jelentés készítői hozzáteszik, hogy ezeknek a gyártóknak 247 ezerrel több villanyautót kellene eladniuk ahhoz, hogy a plug-in hibridek reális károsanyag-kibocsátása mellett is tartani tudják mostani flottaszintű szén-dioxid-átlagukat és ne kelljen a jelenleginél magasabb környezetvédelmi bírságot fizetniük az Uniónak.

Nem Magyarország lenne az első, ahol kiterelik a környezetbarát autók kedvezményezetti köréből a plug-in hibrideket, amennyiben megvalósul az ÉKM javaslata. Az ADAC szerint Németországban 2022 végéig autóként akár 4500 euró (kb. 1,7 millió forint) állami és további 2250 euró (kb. 900 ezer forint) gyártói támogatást kaphatott, aki a konnektorról tölthető hibrid típusok közül választott.

Az Autógyártók Európai Szövetsége (ACEA) friss statisztikáiból látszik, hogy a kedvezmények megszüntetése után beszakadt a kereslet: idén januártól augusztus végéig 41 százalékkal kevesebb konnektoros hibridet adtak el Németországban, és több gyártó fel is függesztette az ilyen típusok rendelését. Ugyanakkor Hollandia, Franciaország és Svédország még mindig felfelé húzza ezt az átlagot, így némi csökkenés után az év első nyolc hónapjában 7,4 százalékot tett ki a plug-in hibridek aránya az Unió teljes piacán. A Datahouse friss adatai szerint idén Magyarországon 5 százalékot tett ki az új plug-in hibrid személyautók piaci részesedése. Ez a kicsit több mint 3500 példány alig valamivel maradt el a villanyautók darabszáma mögött, amelyekből több mint 3700-at helyeztek forgalomba az év elejétől augusztus végéig.

A plug-in hibridekkel kapcsolatos aggályok Európa-szerte fokozatosan csökkenteni fogják az ilyen autók iránti keresletet, így feltételezhető, hogy hamarabb eltűnnek majd a gyártók kínálatából, mint hogy 2035-től mindenhol megszűnik az új belsőégésű motorral szerelt autók gyártása az Európai Unióban.