Sokaknak kétszer annyiba kerülne a bérlet, de a közlekedési államtitkár szerint „nincs tragédia”

„Tragédia pedig nincs, hiszen ha valaki március 1-e után MÁV, Volán vagy HÉV járművön szeretne utazni, akkor egyszerűen megveheti a vármegye- vagy országbérletet” – szállt be a Budapest-bérlet körül kialakult politikai vitába Nagy Bálint közlekedési államtitkár. Az amúgy is nehezen érthető összecsapásnak ez az eleme a legjobb példa arra, hogy a nagy adok-kapokban mennyire nem veszi figyelembe a politika sok budapesti és Budapest környéki polgár érdekét.

Az államtitkár ugyanis azt nem tette hozzá az ötletéhez, hogy azzal naponta több ezer, külső kerületből ingázónak dupláznák meg a havi bérletkiadását. A legrosszabbul egyértelműen Csepel járhat, de a soroksáriak és az XVI. kerületiek sem örülhetnek. A csepeli polgármester, valamint Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője már felszólalt az ügyben, de a Telex kereste a Fidesz csepeli elnökét, Németh Szilárdot is. Kíváncsiak voltunk arra, ő mit gondol, mennyire sérti ez a helyzet a csepeliek érdekeit. Sorra vesszük, kik lehetnek a legnagyobb vesztesek és miért.

A Budapest-bérlet megszüntetése december vége óta központi téma: a jelenleg a MÁV által kijelölt március elsejei megszüntetés a legutóbbi hivatalos információ. A vitába a főpolgármester mellett kerületi polgármesterek, országgyűlési képviselők és a főpolgármester-jelöltségéről egyelőre nem döntő Vitézy Dávid is beleállt. A bérlet ügyén már érződik a közelgő önkormányzati választási kampány hangulata: minden fél igyekszik a másikat alkalmatlansággal és rosszindulattal megvádolni. Miközben azonban a vita zajlik, arról kevés szó esik, hogy kik lennének a Budapest-bérlet megszüntetésének legnagyobb vesztesei.

Ezzel kapcsolatban az Építési és Közlekedési Minisztérium részéről először megszólaló közlekedési államtitkár hosszú, politikai érveket felvonultató Facebook-bejegyzésének végére írt egy mondatot: „ha valaki március 1-e után MÁV, Volán vagy HÉV járművön szeretne utazni, akkor egyszerűen megveheti a vármegye vagy országbérletet, ami tökéletesen működik, bátran mondom, hiszen immár 4 milliót vásároltak meg az utasok”. Nagy Bálint ezen mondatáért közlekedési szakértőtől, országgyűlési képviselőtől, polgármestertől és sok más kommentelőtől is megkapta a magáét. Két példa?

• „Ön Lázár János közlekedésért felelős államtitkáraként teljes tájékozatlanságáról és példátlan Budapest-ellenességéről adott tanúbizonyságot ezzel a poszttal. (…) Államtitkár úr! Kérem, legalább a saját maga által felügyelt területen tájékozódjon.” (Vitézy Dávid közlekedési szakértő, volt államtitkár kommentje Nagy Bálint Facebook-posztjához)
• És ezek után mondja azt valaki, hogy „de legalább kormányozni tudnak”. (Szabó Szabolcs, Csepel-Soroksár országgyűlési képviselője)

De miért vannak ezek a heves reakciók? Nagy állítása önmagában jól hangzik, az államtitkár azonban elfelejtette megemlíteni azt a részletet, hogy az ország- és vármegyebérletek (jelen állás szerint) nem érvényesek a BKK járatain. Az már csak egy mellékes dolog – de ezt viszonylag gyorsan meg lehet változtatni –, hogy a MÁV honlapja szerint jelenleg a pesti vármegyebérlet Budapest közigazgatási határán belül nem is érvényes.

De ha érvényessé is teszik a fővárosban a vármegyebérletet, a külső kerületekből HÉV-vel ingázó, eddig csak Budapest-bérletet vásárló utas nem lélegezhet fel. Amennyiben ugyanis nem csak a HÉV budapesti végállomásáig jár be Budapestre, az államtitkár által reklámozott, 9450 forintba kerülő megyebérlet mellé március 1-től ugyanúgy meg kell majd vennie a 9500 forintos Budapest-bérletet is.

Így a külső kerületekből a belváros felé HÉV-vel ingázó utasoknak 9500 forintról 18 950 forintra emelkedhet a havi bérletkiadásuk.

Kivétel persze, ha az ingázáshoz kizárólag HÉV-et vagy bizonyos Volán-járatokat használ valaki, és például a Boráros térre HÉV-ezés után már nem akar átszállni egy villamosra. Ők azon budapestiek között vannak, akiknek tényleg nem lesz majd „tragédia” a változtatás.

Csepelnek nincs alternatívája a belváros felé

Nem véletlen, hogy sokan a csepeli HÉV-vel szemléltették, milyen szürreális helyzetet teremtene, ha megszűnne a ma ismert Budapest-bérlet. A kerületet a hatmegállós H7-es HÉV a közlekedési szempontból sok átszállási lehetőséget (buszok, 4-6-os és 2-es villamos) biztosító Boráros térrel köti össze.

A kizárólag Budapesten belül közlekedő HÉV azon kevés elővárosi vonat között van, ami idő tekintetében versenyképes szolgáltatást kínál: 14 perc alatt ér be Csepel végállomástól a Boráros térre úgy, hogy közben érinti a kerület központját. Autóval ezt a szakaszt még csúcsidőn kívül is csak szerencsés esetben lehet ennyi idő alatt megtenni, de az autónak aztán parkolóra is szüksége van.

Csepel esetében még azt sem lehet mondani, hogy „majd átülnek egy olyan buszra, amin érvényes marad a Budapest-bérlet”.

Bár a Csepel központjának számító Szent Imre térről rengeteg buszjárat indul, azok vagy a XXI. kerületben közlekednek, vagy másik külső kerületekkel biztosítanak összeköttetést, például Pesterzsébettel vagy Kőbányával. A HÉV-vel (részben) párhuzamosan egyetlen busz, a 179-es közlekedik, de ez a járat sok helyre bemegy, ritkán, ráadásul hosszú menetidővel közlekedik, és csak a Közvágóhídig jár.

Nem véletlen, hogy a csepeli HÉV a reggeli és a délutáni csúcsban 7-8 perces követéssel jár, de még este tíz óra után és hétvégén is tízpercenként követik egymást a vonatok. A H7-es HÉV-et nem is ritkították január 8-tól, inkább a ráckevei (H6) és a szentendrei (H5) vonalakon húztak ki egy-egy járatot a menetrendből.

A Budapest-bérlet megszüntetése a többségnek Pesterzsébet és Soroksár, azaz a ráckevei H6-os HÉV esetében sem jelentene sok jót. A pesterzsébetiek helyzete annyival egyszerűbb, hogy ők a HÉV-vel párhuzamosan közlekedő BKK-buszokra is felszállhatnak. Haladva azonban a külváros, azaz Soroksár felé, egyre inkább fogynak az alternatívák. Végül csak olyan buszok maradnak, amivel egy másik, külső kerületben található csomópontra lehet eljutni, és onnan például metrózni. A helyzet jobb, mint Csepelnél, mert Soroksárnak van például vasútállomása, de ez sem fedi le pontosan a HÉV vonalát.

A HÉV-ek példájánál maradva – a buszjáratoknál is bőven lenne nehézség –, ott van a másik két vonal is: a szentendrei és a gödöllői. Utóbbi az XVI. kerület külső részeit (Cinkota, Mátyásföld) köti össze a sok átszállási lehetőséget biztosító Örs vezér terével. Ráadásul a H9-es jelzésű HÉV-nek csak egy megállója van Budapest közigazgatási határán kívül. A szentendrei H5-ös HÉV pedig 20 perc alatt hozza be kötött pályán a békásmegyerieket a Batthyány térre.

De napestig lehet gyűjtögetni azokat a példákat, ahol jelen állás szerint márciustól két lehetőségük marad az utasoknak: két bérletet vásárolni, vagy bonyolultabb, időigényesebb útvonalakat választani.

Nem is beszélve arról, hogy nemcsak a Budapest-bérlet megszűnéséről van szó, hanem az agglomerációs megállapodás jövőjéről is. Ennek köszönhető az, hogy a menetrendeket és az utastájékoztatást máig a BKK végzi a MÁV-os HÉV-eken is, így például a buszok, villamosok menetrendje igazodik a HÉV-hez. Az is ennek a megállapodásnak az eredménye, hogy amennyiben a HÉV-vel baleset történik, és órákra leáll a forgalom egy szakaszon, viszonylag rövid időn belül érkezik a pótlóbusz. Ilyenkor a BKK indítja útnak tartalékos buszait, és nem az állami Volán küldi fel Fejér vagy Csongrád-Csanád vármegyéből a szabad járműveit.

A helyi politikusok megoldást követelnek

Az országos politika és a vitában két oldal szemben álló fél képviselői már többször is kifejtették a véleményüket a Budapest-bérlet témában. De mit szeretnének az érintett kerületek polgármesterei és országgyűlési képviselői?

A Fideszből kiszorított, de a Fővárosi Közgyűlésben a Fidesz frakcióját erősítő csepeli polgármester megegyezésre kérte a kormányt és a fővárost. Borbély Lénárd azt írta, hogy Csepel lakosságának és a déli agglomerációnknak a csepeli HÉV a legfontosabb közlekedési eszköze. Elképzelhetetlennek tartja, hogy az eddig megszokott közösségi közlekedési bérlet felhasználása megváltozzon.

Borbély a főpolgármestertől azt üzenete, fogadja el az inflációt, azaz ha a kormány több pénzt kér a rendszer fenntartásáért. A kormánytól pedig azt kérte, hogy tegyenek meg mindent a jelenlegi rendszer fenntartásáért. „Azt kérem Budapest és a kormány döntéshozóitól, hogy a lehető leghamarabb egyezzenek meg a Budapest-bérlet ügyében a közösségi közlekedés finanszírozásáról, különben több százezer budapesti polgár kerül hátrányos helyzetbe!” – írta Borbély megkeresésünkre.

Két érintett kerület Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője, Szabó Szabolcs szerint az állam sosem adott elég pénzt a fővárosnak a közösségi közlekedés működtetéséhez, így „2016-ban Tarlós inkább olyan alkut kötött Lázárral, miszerint a HÉV-eket átadta a MÁV-nak, az agglomerációs kék buszokat meg a Volánnak”. Az ellenzéki politikus is felhívta arra a figyelmet, hogy Nagy Bálint mondatait értelmezve az jön ki, hogy egy bérlet helyett kettőt kellene venni, ráadásul dupla áron.

Kerestük a csepeli ügyekben aktív, helyi Fidesz-elnököt Németh Szilárdot is, hogy mit gondol a kialakult helyzetről, illetve fordult-e már illetékes kormánytaghoz az ügy rendezése érdekében. A csepeli ügyekről szívesen posztoló, Borbély Lénárd polgármestert rendszeresen ekéző képviselő nem válaszolt megkeresésünkre, és közösségi oldalán sem kommentálta eddig a kialakult helyzetet. Kerestük Soroksár független polgármesterét, Bese Ferencet is, de a cikk megjelenéséig ő sem válaszolt.