Orbán Viktor: Az talán érthető, ha Magyarország nem tud megállítani 26 megveszekedett országot

Háborúk, Ukrajna uniós csatlakozásának tárgyalása, sajtban a lukak, asszonyok és a karácsony – ezekről beszélt a független sajtót messziről elkerülő Orbán Viktor a TV2-nek adott szerda esti interjújában.

A miniszterelnök azzal kezdte a megszólalását, hogy „három baj gyötör minket egyszerre”: az orosz-ukrán háború, a növekvő terrorfenyegetettség az izraeli-palesztin háború miatt és a migráció. A riporter szokás szerint Gönczi Gábor volt, aki arról kérdezte Orbánt, hogy lehet az, hogy ő a békét hirdeti évek óta, de mégsem hallják meg a hangját? A miniszterelnök szerint másképp fest a világ a többi országából, mondjuk Franciaországból és Belgiumból, mint Budapestről, ráadásul a magyarok ismerik a szláv népet. Az orosz-ukrán háború pedig két szláv nép közötti háború.

Ezután arról beszélt, hogy mindig abból kell kiindulni, hogy „senki nem mond igazat”, majd elsütött egy politikai körökben használt viccet. Eszerint három alkalommal szoktak nagyot hazudni az emberek: választás előtt, pecázás után és háború közben. Így aztán a számoknak nem lehet szerinte hinni, de valahol 100 ezer környékén lehet a halottak és sérültek száma az orosz-ukrán háborúban. Így aztán nincs más hátra, mint a tűzszünet és a béketárgyalások, summázta.

Gönczi ezután arról beszélt, „26 tagállamot nem sikerült meggyőzni” arról, hogy ne kezdjék meg Ukrajna uniós csatlakozásának tárgyalását. Orbán erre úgy felelt, „nem csináltunk még ilyet”. Olyat már csináltak, hogy felvettek valakit az unióba, de olyan országgal még nem kezdtek tárgyalásokat, ami háborúban áll. A miniszterelnök szerint egy uniós felvétel esetén „mérnöki pontossággal” ki kell számítani mindent, a gazdaságot pedig „agyonvághatja”, ha beengedik az ukránokat. Így aztán szerinte ismerni kell az összes kockázatot, és mivel „mégiscsak demokráciában élünk”, tudni kell az emberek véleményét is erről. Ezért indítottak nemzeti konzultációt, miközben „más nem meri megkérdezni saját állampolgárai véleményét”. Orbán szerint 150-190 milliárd euró között van az az összeg, amit az uniónak pluszban elő kéne teremtenie, ha valóban fel akarja venni Ukrajnát.

„Az talán érhető, ha Magyarország nem tud megállítani 26 megveszekedett országot, inkább az volt a nehéz, hogy maradjunk ki ebből, hogy közben életben is maradjunk”, mondta a miniszterelnök. Arról már nem beszélt, hogy a múlt heti Európai Tanács ülésén, amikor az EU vezetői egyhangúlag elfogadták, hogy az Európai Unió megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, a huszonhétből csak huszonhat állam- és kormányfő volt jelen a teremben, mert ő a döntő pillanatban elhagyta a termet, kávézni ment, és vécére. Február elején viszont folytatódnak a tárgyalások, akkor Orbán szerint „égzengés, kénköves villámok” várhatók.

Érintette a szuverenitásvédelmi törvényt is. Orbán szerint eddig azt hitték, olyan törvényeik vannak, amik garantálják az ország biztonságát, de aztán a tavalyi országgyűlési választásokon kiderült, „ez a rendszer ereszt, a sajtban lukak vannak: a dollárok begurultak”. Erre Gönczi megkérdezte, hogy „ön szerint a magyar emberek értik ezt az összefüggést?”, mire Orbán ő úgy felelt: „Ahogy én ismerem a magyarokat, ha valamit értenek, hát ezt értik”. Szerinte ugyanis Magyarországon ismerős minta az, hogy valaki vért ad az országért, valaki meg elárulja a hazáját.

Orbán arról is beszélt, hogy már az is merész célkitűzésnek tűnt, hogy 10 százalékra csökkenjen le az év végére az infláció, de most már nem zárja ki, hogy december végén 7 százalék körül lesz az infláció, jövőre pedig 5-6 százalékos. „Büszkék vagyunk, mert életben vagyunk. (…) Az inflációt megfogtuk, de ez még kevés, ez nem azonos a jó hírrel. A jó hír az, ha a gazdasági növekedés is megindul”, mondta.

Ezután jöttek az igazán kemény kérdések Gönczitől: „Mire lehetünk a legbüszkébbek 2023-ból? Azért naponta jöttek a jó hírek”, például a gazdaságról. Orbán úgy felelt, a Nobel-díjakra. „Erre lehet azt mondani, hogy ezt a Holdról is látni”, reagált Gönczi, majd a következő kérdése már az volt, hogy „mekkorát dobbant a szív”, amikor a magyarok kijutottak a foci EB-re? Kiderült, hogy dobbant Orbán szíve, de amúgy ez egy kötelező teljesítmény volt.

Eddig volt szó a munkáról, a következő téma a karácsony volt. Orbán azt mondta, „asszonyok körül forog ez is, az asszonyok nélkül nincs se karácsony, se húsvét”. Otthon mindent a felesége, Lévai Anikó csinál, ő is mondja meg, mit csináljon mindenki más, a miniszterelnök pedig csak betüzel a pontynak, és felrakja a csúcsdíszt a fára.

„Mi a fő üzenete szentestére a magyar családoknak?” – érkezett az utolsó kérdés a miniszterelnöknek. Orbán pedig meg is osztotta a nézőkkel a gondolatait: „Akármilyen nehézség is van, ha az ember jó ügy mellett kötelezi el magát, és nem adja fel, kitart mellette, akkor a végén a dolgok jóra fordulnak. És a magyarok ezt szerintem tudják. Csak ki kell bírni. Áldott ünnepeket kívánok”.

A csütörtöki kormányinfót Orbán Viktor tartja, ott újságírók is kérdezhetik majd a miniszterelnököt.