Átvette Nobel-díját Karikó Katalin és Krausz Ferenc

Átvette a Nobel-díjat vasárnap Stockholmban Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus – számolt be az MTI.

A tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett díszes ceremónián. „Az emberi tudás határait feszegetjük ezekkel a kutatásokkal, amelyek hozzájárulnak a világ fejlődéséhez, és ezáltal a jövő megjósolhatatlan eseményeire is fel tudunk készülni” – hangsúlyozta nyitóbeszédében Astrid Söderbergh Widding, a Nobel Alapítvány kuratóriumának elnöke. A teljes díjátadó ünnepség ide kattintva visszanézhető.

A Hvg.hu azt írja, hogy az átadón több mint 1500 ember előtt adták át az idei Nobel-díjakat Stockholmban. Az ünnepségen részt vett a svéd királyi család és a parlament elnöke is, akikkel szemben ül Karikó Katalin. A lap beszámolója szerint Gunilla Karlsson Hedestam professzor méltatta Karikó munkásságát: a Karolinska Institutet Nobel-közgyűlésének tagja az mRNS technológiai fontosságáról beszélt.

„Nekünk, magyaroknak régi hagyományunk van a Nobel-díjakban” – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter a díjátadóval kapcsolatban az M1-en. A miniszter szerint az, hogy két magyar tudós megkapta a Nobel-díjat azt mutatja, hogy természettudományokban a Nobel-bizottság figyeli a nagy eredményeket. Mind Krausz Ferenc, mind Karikó Katalin eredményét áttörésnek nevezte. A miniszter a két magyar tudósról azt mondta, hogy a nagy embereket az jellemzi, hogy akárhonnan indultak, akárhová érkeztek, megtartják az önmagukkal szembeni és a többiekkel szembeni szerénységüket, alázatukat. Csák figyelmébe ajánlotta különösen a fiataloknak és a lányoknak, hogy olvassák el Karikó Katalin életrajzi kötetét.

Októberben az mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért Karikó Katalinnak és kutatótársának, az amerikai Drew Weissmannek ítélték oda a fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat. Krausz Ferenc pedig Pierre Agostinivel és Anne L'Huillierrel megosztva kapta meg a 2023-as fizikai Nobel-díjat „az attoszekundumos fényimpulzusokat generáló kísérleti módszerekért, melyekkel az anyag elektrondinamikáját lehet tanulmányozni”.