Orbán maga mutatta meg, hová vezeti Magyarországot: ki a tárgyalóteremből, ki az EU-ból – külföldi lapok az EU-csúcsról

Csütörtök este történelmi jelentőségű döntés született az Európai Tanács ülésén: az EU vezetői egyhangúlag elfogadták, hogy az Európai Unió megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Ugyanakkor a huszonhétből csak huszonhat állam- és kormányfő volt jelen a teremben, amikor Ukrajna sorsáról kellett szavazni: a csatlakozási tárgyalások megkezdését korábban hangosan ellenző Orbán Viktor magyar miniszterelnök a döntő pillanatban elhagyta a termet, nem vétózott, és így születhetett meg az egyhangúságot követelő döntés.

Orbán ugyanakkor utána vétót emelt az Ukrajna pénzügyi támogatásáról és a hétéves uniós költségvetés felülvizsgálatáról szóló javaslatoknál, ezért ezekben egyelőre nem tudtak dönteni.

„Az EU történelmi döntéssel rombolja le az Orbán-mítoszt az ukrán csatlakozással kapcsolatban”

– ezzel a címmel írt cikket a Politico az EU-csúcson történtekről. A lap szerzői szerint az Európai Unió vezetői ezzel végleges lépést tettek Ukrajna európai integrációja felé, „megkerülve Moszkva legszorosabb EU-s szövetségesét, a magyar miniszterelnököt”.

„Az uniós vezetők a csúcstalálkozó első napján meghiúsították Orbán Viktor hetek óta tartó heves fenyegetéseit, miszerint az Európai Tanácson belül megvétóz minden Ukrajnával kapcsolatos döntést. Olaf Scholz német kancellár azonban egy meglepő, előre egyeztetett lépéssel azt javasolta, hogy Orbán hagyja el a tárgyalótermet, hogy a vezetők gyakorlatilag a távollétében is egyhangú döntést hozhassanak” – írták, és idéztek egy meg nem nevezett uniós diplomatát, aki azt mondta:

„Egy olyan kis ország, mint Magyarország, politikailag nem sokat tehetne, hogy valóban ellenezzen egy ilyen fontos döntést.”

A cikk kiemeli, hogy az Európai Unió évek óta küzd azzal, hogyan kezelje az Orbán-kormány folyamatos összeütközését az európai intézményekkel. „Amikor Brüsszel visszatartotta Magyarországtól az uniós forrásokat, Orbán Viktor az Európai Tanácsban vétóval fenyegetőzve próbált engedményeket kicsikarni. De úgy tűnik, csütörtökön a magyar vezető önként és magától lemondott az Ukrajnával kapcsolatos vétójogáról. (…) Bár az uniós vezetők leküzdötték az első akadályt az Ukrajna uniós tagságához vezető úton, Orbán Viktor visszavonulása még nem biztosítja, hogy Kijevet be is engedik a klubba” – írták.

Ki a tárgyalóteremből, ki az EU-ból

A német Frankfurter Allgemeine Zeitung külpolitikai újságírója, Nikolas Busse „Európának okosabbnak kellene lennie Orbánnál” címmel írt cikket a csütörtöki EU-csúcs történéseiről. Véleménye szerint a csatlakozási tárgyalások megkezdése nem sokat segít Ukrajnának, mert jelenleg elsősorban pénzre és fegyverekre lenne szükségük, amit az uniós költségvetésen kívül, bilaterális alapon is oda lehetne nekik adni.

„Ezért nem szabad tovább játszani Orbán játszmáit. Magyarország szuverén döntése, hogy Oroszországtól teszi magát függővé. Európa többi részének okosabbnak kellene lennie, és nem kellene megvásárolnia Orbántól az Ukrajnának nyújtott segítséget. Ha Orbán a befagyasztott uniós pénzeket akarja, akkor otthon kell helyreállítania a jogállamiságot, a többi 26 tagállam az uniós költségvetésen kívül is támogathatja Kijevet.”

„Orbán Viktor most maga mutatta meg, hogy ez végül hová vezeti Magyarországot: ki a tárgyalóteremből, ki az EU-ból” – írta.

Orbán az EU-csúcs kulcsfigurája

Orbán Viktor vált a brüsszeli EU-csúcs kulcsfigurájává – írta a német közszolgálati média, az ARD tudósítója a Tagesschau című portálon. Egyrészt az Ukrajnával és Moldovával való uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntés a magyar kormányfő nélkül született meg, másrészt megvétózta az újabb, Ukrajnának szánt uniós pénzügyi segélycsomagot. „Míg az uniós csatlakozás ügyében áttörés volt, a költségvetésről szóló tárgyalások elakadtak. Ahogy a résztvevőktől hallani lehetett, ennél a témánál a magyar kormányfő bekeményített, a kérdés további tárgyalását januárra tolták el” – írta Sabrina Fritz, az ARD tudósítója.

Olaf Scholz német kancellár ötlete lehetett, hogy Ukrajna és Moldova uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez azzal biztosítsák a tagállamok egységét, hogy Orbánt kiküldik a tárgyalóteremből. „Ez a trükk bekerül majd a történelemkönyvekbe, de nem jelent tartós megoldást” – írta az ARD tudósítója.

„Ezután kezdődik csak az igazán kemény munka, ami nem az EU és Ukrajna közös sétagaloppja lesz, hanem kemény hegymenet.

Ukrajna nehéz hátizsákot cipel: a háborúban álló országban jelen van a korrupció és meghatározóak az oligarchastruktúrák. Ukrajna sokat elért, de még nem minden feltételt teljesített, amelyek egyáltalán a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükségesek. Ukrajna olyan, mint az a diák, akit átengednek az érettségin, még ha a teljesítménye nincs is egészen rendben, azzal a reménnyel, hogy a jövőre nézve lehetőséget adjanak neki” – olvasható a Tagesschaun.

A magyar elnökség bonyolíthatja a helyzetet

A francia Le Figaro arról írt, hogy Emmanuel Macron francia elnöknek, aki a 27 vezető közötti megállapodást részesítette volna előnyben, több fenntartása is volt Orbán Viktor távolmaradásával kapcsolatban, amelyet előzetesen megbeszélt a német kancellárral. „Valójában csak elhalasztották a problémát, hiszen néhány hónap múlva, amikor Ukrajna elvégezte a házi feladatát – a 7 feltételből 3 még nem teljesült –, még két szavazatra lesz szükségük a magyar vezetőtől a csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdéséhez. Először 2024 márciusában, amikor a Bizottság által kidolgozott tárgyalási keret jóváhagyásáról lesz szó. Ezután jön a kormányközi konferencia összehívása” – írták.

Kiemelték, hogy 2024 júliusától Magyarország tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét, közvetlenül a júniusi európai parlamenti választások után. A magyar kormány, amely ekkor a Tanács napirendje felett rendelkezik majd, jelentősen bonyolíthatja a helyzetet. Egy uniós diplomata már előre figyelmeztetett:

„A kormányközi ülést csak akkor hívják össze, ha valamennyi tagállam részt vesz rajta. Ellenkező esetben nem lehet összehívni.”

A Le Figaro idézett egy uniós forrást, aki nemrégiben azt nyilatkozta: „Az európaiak nem fáradtak el. Csak azért, mert nehéz és fáradságos (Ukrajna támogatása), az még nem jelenti azt, hogy csökkent volna annak a stratégiai jelentősége, hogy Oroszországot bukni lássák. Hosszú távon kitartani nagy erőfeszítést igényel, és ez az, amire Orbán játszik azzal, hogy megpróbál kételyeket ébreszteni a kollégáiban.”

Financial Times: Orbán tudja, mikor kell alkut kötni

A Financial Times Orbán egyik csütörtöki mondatát emelte ki, miszerint ellenzi „Ukrajna gyors uniós csatlakozását”, ami egy fokkal megengedőbb, mint a korábban hangoztatott álláspontja, amely teljesen ellenezte Ukrajna felvételét. „Talán az a 10,2 milliárd eurónyi uniós pénz, amelyhez kormánya tegnap este hozzájutott, mégiscsak meglágyította őt” – írták. Ezzel arra utaltak, hogy éppen a csúcstalálkozó előtti napon döntött az Európai Bizottság, hogy a kormány nagyjából tízmilliárd eurót hívhasson le az eddig befagyasztott uniós forrásokból, részlegesen feloldva az eddigi befagyasztásokat (nem egyben, számlákért cserébe fokozatosan).

Az FT megjegyezte, hogy a leghosszabb ideje hivatalban lévő uniós kormányfő tudja, hogyan kell kardcsörtetni és vétóval fenyegetőzni, de azt is tudja, hogy mikor kell alkut kötni. „Nem arról van szó, hogy megoldást találjunk Magyarország számára, hanem arról, hogy megoldást találjunk Ukrajna számára” – mondta fáradtan egy uniós diplomata a Financial Timesnak.