Pressman Recsken: Néha aggasztó, mennyire ellenséges a magyar kormány hozzáállása az amerikai kormányhoz

„A legfőbb üzenete, hogy a szabadság nem magától értetődő. És ismerni kell azért is, hogy mindez még egyszer ne történhessen meg” – kapta meg útravalóul a választ David Pressman a recski munkatáborban járva. Kézenfekvő, hogy egy diplomata látogatásának helyszínválasztása mindig hordoz valamilyen üzenetet, de hogy miért épp a szuverenitásvédelmi törvény elfogadása körüli időszakban látogatott el a magyar Gulagra az Egyesült Államok nagykövete, az nem derült ki.

„Lát olyan jeleket, amelyek fenyegethetik a demokráciát Magyarországon?” – kérdeztük, de a diplomata diplomatikusan válaszolt: „A demokrácia nem egy statikus állapot, hanem egy folyamat, amelyet minden országnak, így Magyarországnak is kezelnie és óvnia kell.” Akkor maradjunk annyiban, hogy az 1500 foglyot őrző, három évig működő munkatábor meglátogatásának apropója az volt, hogy épp hetven éve zárták be, és emlékparkként épp 27 éve nyitották meg ott, ahol az egykor titokban tartott, majd ledózerolt tábor lehetett.

Pressman magyarországi kinevezése és visszafogott kormányzati fogadtatása óta „járja az országot, beszélget emberekkel”: volt Mátészalkán, találkozott ukrajnai menekültekkel, járt Pécsen, Veszprémben, Szegeden, Miskolcon. Most Recsken találkozott idősekkel és a helyi általános iskola tanulóival.

Az egyik kisdiáktól azt is megtudhatta, mi az a legfontosabb dolog, amit tudni kell Amerikáról: azt, hogy ott angolul beszélnek, és az emberek a kezüket összetéve könyörögnek kenyérért. „Bizony, ilyen van, sajnos ott is és a világban sokfelé, Magyarországon is” – vont párhuzamot a nagykövet, aki végül is pont ezért jött: hogy a két ország közös dolgairól beszélgessen.

Ezt már pár teremmel arrébb, az összegyűlt néhány tucat fős, főként idősekből álló vendéglátó csoporttal tette meg, miután a polgármester – a 2014-ben még jobbikos, 2019-ben már független színekben győztes Nagy Sándor – köszöntötte azzal, hogy „olyan prominens személyiség, mint ő, nem mindennap jár településünkön”.

Volt, aki együttérzett Pressmannel

Pressman bátorította a hallgatóságot, hogy kérdezzenek, beszéljenek arról, amit fontosnak tartanak az ország és a település vagy a két ország kapcsolata szempontjából. „Látjuk azt, hogy nem a legpozitívabbak kormányzati részről azok a mondatok, amelyek elhangzanak, hogyan éli ezt meg?” – a kérdés láthatóan Pressman elevenére tapintott:

„Az egyik oka annak, hogy Budapesten kívül is sokat járok, az az, hogy a magyarok közvetlenül tőlem is hallják, mi az, amit az Egyesült Államok fontosnak tart és tesz. Amit az újságokban olvas, a tévében láthat, a rádióban hallhat, az többnyire a kormányzati üzenet terméke. Ez néha személyesen rólam, néha az Egyesült Államok politikájáról szól.

Néha aggasztó, mennyire ellenséges a magyar kormány hozzáállása az amerikai kormányhoz.”

Pressman szerint ennek az átpolitizált, ellenséges hozzáállásnak köze van ahhoz, ahogyan a világ megváltozott 2022. február 24., az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború óta.

Innentől ugyanis „sokkal nagyobb lett a tétjük a kapcsolatoknak a NATO-n belül, amelynek Magyarország és az Egyesült Államok is büszke tagja, és megnőtt a tétje az Európai Unió egységének is. Amikor azt látjuk mi és európai szövetségeseink, hogy Magyarország a többiektől eltérően közelíti meg a közös, az Egyesült Államok számára is alapvető nemzetbiztonsági érdekeket, legyen szó Ukrajnáról, Vlagyimir Putyinról, Oroszországról, az aggodalomra ad okot. Mindezt az Egyesült Államok nem hagyhatja figyelmen kívül.”

Ezek a kérdések azok, amelyeket felvetett a hallgatóság is: az ukrajnai háború és az energiabeszerzés. „Senki nem akar függeni az oroszoktól” – mondta Pressman. „Tud válaszolni arra, hogy akkor kitől kéne függenünk?” – vetette közbe egy kérdező.

Pressman szerint azonban nem arról van szó, hogy az egyik függést egy másikra kellene cserélni, „az Egyesült Államoknak mindegy”, hogy honnan szerzi be az energiahordozókat Magyarország, a lényeg a diverzifikáció. Magyarország nukleáris területen 100 százalékban támaszkodik orosz forrásra, a földgáznál ez 80, a kőolajnál 70 százalékos arány, márpedig fontos, hogy Magyarországnak legyenek alternatív forrásai.

A magyar kormány arra hivatkozik, hogy ebben nincs politika, egyszerűen fizikai lehetőségekről van szó. Pressman elismeri, hogy ebben nem volna helye politikának, de elgondolkodtatónak tartja, hogy a térség minden országa tett érdemi lépést az orosz forrásoktól való távolodásra, míg Magyarország ellenkezőleg, inkább növelné a függést.

Ez több, mint Orbán és a demokraták vitája

„Ezeket a kérdéseket én is felteszem kormányzati partnereinknek, de a válasz általában retorikai üzenet, amely sokszor ellenem, sokszor az Egyesült Államok ellen irányul.”

Pedig ezek a felvetések az amerikai nagykövet szerint nem pártpolitikai kérdések, hanem közös biztonságpolitikai ügyet érintenek, mint például Svédország NATO-tagságát, amelyet a katonai szövetség EU-s tagjai közül Magyarország nem ratifikált. Vagy azt, hogy növelni kell a nyomást Oroszországra, amely megtámadta demokratikus szomszédját – mondta a nagykövet, megjegyezve, hogy ebben nincs is különbség a republikánusok és a demokraták között. Ezzel kimondatlanul is arra utalt, hogy a magyar különutas politika megítélése nem változna akkor sem, ha a jövő évi elnökválasztáson a demokrata Biden helyett a republikánus jelölt nyerne, beleértve Trumpot is. Azt érzékeltette, hogy érinti Magyarország Ukrajnához való viszonyát is, bár Ukrajna katonai és pénzügyi támogatását a republikánusok kevésbé szorgalmazzák, mint a demokraták.

„Javaslom, hogy úgy olvassák a híreket, ahogyan én teszem: a magyar kormány üzeneteiként, amelyek néha aggasztók”

– adott megfejtési kulcsot a kormányközeli sajtó működéséhez a nagykövet, akit a kormány gyakran vádol azzal, hogy Magyarország belügyeibe avatkozik.

Pressman szerint azonban nem belügyekbe való beavatkozásról van szó – például a recski bánya legutóbbi tragédiája nem is merült fel –, hanem közös érdekek megvitatásáról. Elvégre ez az előfeltétele annak, hogy „fennmaradjon az a biztonsági szövetség, amelynek Magyarország is tagja 25 éve. Ez fontos a magyar nemzetbiztonsági érdek, a szuverenitás, a határvédelem szempontjából, és fontos az Egyesült Államoknak is ” – mondta a nagykövet. Szerinte a közös szövetséget „próbatétel elé állítja, hogy az orosz elnök megtámadta Ukrajnát”, és erre közösen kell reagálnia a szövetség tagjainak politikai világnézettől függetlenül. Ehhez „fontos értenünk és látnunk, hogy mit jelent, amikor Orbán Viktor Kínában találkozik Vlagyimir Putyinnal” – mondta Pressman.

Békepárti itt mindenki, csak nem mindegy, hogyan

Az ukrajnai háborút illetően arról győzködte a hallgatóságot, hogy az Egyesült Államok is békét szeretne Ukrajnában, akárcsak Magyarország. Ez azonban azért nem történik meg, mert az agresszor, Oroszország nem hajlandó egyezségre, nem reagál Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 12 pontos javaslatára.

A kérdések azonban azt sugallták, hogy ezt a hallgatóság szerint inkább a nyugat és Kijev akadályozza, tárgyalóasztalhoz kellene ülni. Más kérdés, hogy a békepártiságot hangoztató magyar kormány sosem részletezte, milyen feltételek alapján lát reálisnak egy valódi béketárgyalást, elvégre Oroszország ilyennel a maga részéről nem állt elő, vitatva Ukrajna létjogosultságát is. Az orosz propagandisták akár fel is osztanák Ukranját Magyarország, Lengyelország és Ukrajna között.

„Ha Ukrajna hagyja abba a küzdelmet, az ország megszűnik létezni. Ha Oroszország hagyja abba a harcokat, véget ér a háború” – tett fontos különbséget a nagykövet.

Hogy mennyire győzte meg erről a hallgatóságot, az kérdés, bár a polgármester elmondta: „igyekeztünk őt úgy fogadni, ahogyan az a tisztségéhez méltó, hogy ha innen távozik, akkor azt tudja mondani, hogy igen, ez a település barátként fogadott minket, nem ellenségként. Tudjuk nagyon jól, hogy a média milyen színben tünteti fel, mi ezt próbáltuk félretenni.” Ez az egyik résztvevő elmondása alapján sikerült: „Nagyon szimpatikus volt, látszik, hogy emberből van.”

Végül is, a „présember” címkétől indulva ez sem kevés 2023 Magyarországán egy amerikai diplomatától, pár száz méterre a magyar Gulagtól.