Maruzsa tételesen megindokolta, miért nem tartja jogosnak a szakszervezetek sztrájkköveteléseit

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár válaszolt a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) levelére, amiben az érdekvédelmi szervezetek a sztrájktárgyalások folytatását kezdeményezték. A PDSZ és a PSZ szerint a közoktatásban dolgozók helyzete nem javult, sőt, csak egyre több tanár távozott a státusztörvény bevezetésével. Amennyiben 2024 januárjáig nem sikerül megállapodniuk a kormánnyal, ismét munkabeszüntetés jöhet az iskolákban.

A PDSZ és a PSZ tíz pontba foglalta sztrájkköveteléseit, Maruzsa tételesen reagált ezekre:

• A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt vonják vissza! – Maruzsa szerint ez indokolatlan, mert a pedagógusok nem mondtak fel tömegesen a státusztörvény hatására, a tanárok 99 százaléka az új jogállást választotta.
• Azonnali, 50 százalékos béremelést minden köznevelésben dolgozó számára! – Maruzsa szerint ezzel a kormány is egyetért, de a kormányzati kommunikációval összhangban azt állítja, hogy az Európai Bizottságra tartja vissza azokat a forrásokat, amiket erre szántak.
• A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen! – Az államtitkár szerint a csökkentés jelenleg nem aktuális, éppen a szakszervezetek követelésére valósult meg a fix 24 heti tanóra.
• Vezessenek be ötelemű bérrendszert! – Az államtitkár szerint az országosan egységes illetménytábla visszaállítása nem tervezett. Szerintük a munkáltatók a jogszabályok szerint járnak el.
• Töröljék el a teljesítményértékelési rendszert! – „A teljesítményértékelési rendszert még be sem vezettük, sajnálatos, hogy Önök máris az eltörlését követelik”, válaszolta erre a felvetésre Maruzsa, aki egy korábbi felmérésüket idézte, amiben a pedagógusok 70 százaléka egyetértett a teljesítményértékelési rendszer bevezetésével.
• Minden, gyermekekkel töltött munkaidőt ismerjenek el tanítással lekötött munkaidőnek! – Maruzsa szerint a gyerekekkel töltött munkaidő és a tanítással lekötött munkaidő nem véletlenül két külön fogalom, ugyanis a foglalkozások megtartása többletfeladatot jelent.
• Töröljék el az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezéseket! – Maruzsa szerint az Alkotmánybíróság a szabályozást megvizsgálta, és úgy ítélte meg, hogy az összhangban áll az Alaptörvénnyel és a nemzetközi szerződésekkel.
• A kormány hozzon létre európai normáknak megfelelő érdekegyeztető tanácsot! - A fenntartói szintű érdekegyeztetés az eddigi struktúrában működik tovább, mindez az államtitkár szerint nem sért európai normát.
• Töröljék el a szakszervezetek működését és jogait korlátozó rendelkezéseket! – Maruzsa válaszában kiemelte, hogy a szakszervezetek 10 százalékos tagsági aránya nem tekinthető magasnak, és ahhoz, hogy valódi képviselettel lehessen együttműködni, szükséges egy minimumlétszám.
• Legyen egységes Oktatási Minisztérium! – Maruzsa szerint egy eltérő minisztériumi struktúrában is az oktatást érintő döntéseket a kormány, illetve az Országgyűlés hozná meg.

A szakszervezetek szerint ezekkel a válaszokkal az államtitkár nem tesz eleget az egyeztetési kötelezettségeknek. Így továbbra is azt kérik, hogy Maruzsa konkrét időpontot javasoljon az egyeztetésre. „Amennyiben a jövő héten nem kapunk választ az egyeztetés időpontjára, kénytelenek vagyunk a kormány törvénysértése miatt bírósághoz fordulni” – írják válaszlevelükben.

Arról, hogy hogyan jutottunk el négy hónap alatt a státusztörvény megszavazásáig, ebben a cikkünkben írtunk, azzal pedig, hogy mi a lényege a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénynek, azaz a státusztörvénynek – ami ellen többször is tüntettek –, itt foglalkoztunk.