A finn oktatás egyik alapja, hogy a politikusok megbíznak a tanárok szakértelmében
2023. november 29. – 16:59
„A legfontosabb cél, hogy minden állampolgárnak egyenlő oktatást biztosítsunk anyanyelvtől, kortól, elhelyezkedéstől függetlenül” – mondta Auli Toom professzor, a Helsinki Egyetem Oktatás és Tanulás Központjának igazgatója a Finn Oktatási Kutatás Szövetség elnöke az Egyensúly Intézet és az OTP Fáy Alapítvány által szervezett „A jövő kompetenciái – a jövő oktatása” című konferencián.
Az oktatási konferencián résztvevők arra keresték a választ, miért kell újragondolni az oktatás célját? Milyen elvárások vannak és lesznek az oktatásban a következő évtizedekben? Ezen belül szóba került az is, hogy a régóta híres finn oktatási rendszer hogyan tudott, és tud a jövőben is helytállni.
A finn oktatási modellel mi is több cikkben foglalkoztunk már, az országot sokszor említik példaként. Persze a pedagógus-fizetések is jóval magasabbak, mint Magyarországon, de nem ez a meghatározó. Auli Toom szerint nincs különösebb titok. Finnországban nagy értéke van a műveltségnek, a tanárokat tisztelik, a társadalom egyetért abban, hogy a tudásba kell befektetni.
Nincsenek zsákutcák
Finnországnak nincsenek olyan természeti kincsei, amelyek a gazdasági fejlődéséhez hozzájárulhattak volna, ezért a szovjet-finn háború után az oktatásba kezdtek el befektetni – indokolta meg előadása elején Auli Toom, hogy miért lett annyira fontos Finnországnak az oktatás. Az 1950-es évek végén, 60-as évek elején még kétféle, párhuzamosan működő iskolatípus volt az országban: külön népi iskolák az alacsonyabb társadalmi osztályoknak, és külön iskolák a jól szituált rétegeknek. Aztán a 2000-es évek elején újjáépítették az oktatási rendszert, decentralizálták az iskolákat.
Ennek része lett, hogy tízévente megújítják az alaptantervet. Az oktatási törvényben vannak kulcsfontosságú alapelvek, aztán jönnek az általános célok, amiket egy magas szintű állami tanács határoz meg. Viszont az alaptantervet a szülők és szakszervezetek bevonásával alakítják ki. Ez alapján az önkormányzatok és az iskolák, vagyis a tanárok készítik el maguknak a részletes, helyi tanterveket. Ebben figyelembe veszik például az iskola területi sajátosságait, vagy az ott tanító tanárok erősségeit.
A döntéshozók megbíznak a tanárokban, olyan szakembereknek tekintik őket, akik jól látják el a munkájukat. Már az általános iskolákban is informális kapcsolat van a diákok és pedagógusok között.
Az iskolákban kiemelten fontos az anyanyelvű oktatás. Finnül és svédül is tanítanak, de minden kisebbségi csoportnak igyekeznek biztosítani az anyanyelvű képzést.
Az oktatás ingyenes az óvodától egészen a doktori végzettség megszerzéséig. A finn oktatási rendszerben nincsenek „zsákutcák”, ami azt jelenti, hogy könnyen átjárhatók a szintek – mondta a Helsinki Egyetem Oktatás és Tanulás Központjának igazgatója. Ha például valaki a középfokú oktatás végén szakképzést választ, de utána felsőoktatásban szeretne tanulni, akkor egyszerűen válthat.
Tizszeres a túljelentkezés a pedagógusképzésre
A professzor kiemelte: a finn rendszerben elvárás a tanároktól az egyetemi szintű végzettség, függetlenül attól, hogy alapfokú vagy középfokú iskolában fognak tanítani, tehát a tanárképzés mindenkinek öt év. Ez sem volt mindig így: 1979-ben reformálták meg a tanárképzést, ami korábban hároméves volt. Magyarországon ötéves a tanárképzés, plusz volt egy év kötelező gyakorlat. Azonban ha valaki hetedikeseknél kisebb gyerekeket szeretett volna tanítani, annak elegendő volt négy év, plusz egy év kötelező gyakorlat. 2022 szeptemberétől egységesen ötévesek lettek az osztatlan tanárképzések.
Auli Toom szerint a tanárok nagyon különböző szerepeket töltenek be az iskolákban, nem csak az a feladatuk, hogy leadják a tananyagot, így indokolt a mesterképzés elvégzése is. Hiszen ők választják ki az oktatási anyagokat, az értékelési gyakorlatot, ők készítik elő az iskolai tantervet. A nagyfokú szabadságuk mellett így nagyobb a felelősségük is.
A szakma népszerűségét és megbecsültségét mutatja, hogy Finnországban nagyon sokan szeretnének tanárok lenni:
az összes jelentkező alig 10 százalékát veszik fel az egyetemre, ugyanolyan a verseny, mint a jogi vagy orvosi képzésekre.
Auli Toom az előadása végén kiemelte, hogy a finn oktatási rendszer nem statikus, a sikerének titka éppen a folyamatos változásban van. Ezzel próbálnak lépést tartani a társadalmi változásokkal, és mindig kritikusan szemlélni a saját módszereiket, szükség szerint megújulni, fejlődni.