Olyan nincs, hogy a Fidesz bármit elengedne

Legfontosabb

2023. november 15. – 22:41

Olyan nincs, hogy a Fidesz bármit elengedne
A Republikon Intézet Budapest választ című konferenciája a Magvető Caféban 2023. november 15-én – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A választói felhatalmazás minden tankönyvi elvének ellentmondó helyzetet teremt, hogy jövő júniusban egy napon tartják az önkormányzati és az EP-választást – mondta Böcskei Balázs, az Idea Intézet kutatási igazgatója a Republikon Intézet szerda esti konferenciáján, ahol politikai elemzők beszélgettek arról, hogy milyen hatása lehet a két választás összevonásának. Emellett a közvetlen főpolgármester-választás eltörlése és a fővárosi listás választás visszaállítása is szóba került.

A választók nem hülyék, nem fogja összezavarni őket, hogy jövő júniusban egy napon tartják az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat. A jelenlegi szétesettség és a konfliktusok miatt azonban még okozhat problémát a két választás összevonása az ellenzéki oldalnak a Republikon Intézet kerekasztal-beszélgetésén részt vevő politikai elemzők szerint. Úgy kellene ugyanis megállapodniuk a polgármester- és képviselőjelöltekről az önkormányzati választásra, hogy elmarad előtte az erőfelmérő, az EP-választás, amely megmutatná, mekkora támogatottsága van a pártoknak, ha önállóan indulnak.

Talán pont ez lehetett az egyik célja a tavaly júliusban elfogadott módosításnak, mondta László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Az ellenzéki pártok így nem tudnak az EP-választás eredménye alapján tárgyalni, és úgy amúgy is nehéz lesz helyben megállapodni szerinte, ha „a nagypolitikában épp ölik egymást”, mint például Donáth Anna nekiment az elmúlt hetekben a DK-nak.

A tavalyi országgyűlési választás után pont a Momentum EP-képviselője beszélt arról, hogy kevesebb pártra lenne szükség ellenzéki oldalon, de a Fidesz Alaptörvény-módosítása miatt az önkormányzati választás előtt „elmarad a pályatisztítás”. Az összevont választással Böcskei Balázs, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója szerint a kis pártok járnak jól. Ha ugyanis az EP-választás tükrében lehetne újragondolni az önkormányzati jelöltállítást, akkor az 1-3 százalékos pártoknak valószínűleg nem lennének alpolgármesterei és képviselői.

„A választói felhatalmazás (...) minden tankönyvi elvének ellentmondó helyzet. Azok járnak jól ezzel a választással, akiknek nincs támogatottsága”

– jelentette ki Böcskei, aki a DK-s főpolgármester-helyettes, Bősz Anett tanácsadójaként is dolgozik a Városházán. A közvélemény-kutatások szerinte azt mutatják, hogy az ellenzéki választók nem egyszerűen ellenzéki összefogást szeretnének, hanem csak az érdemi támogatottsággal rendelkező pártok együttműködését. Azáltal, hogy egy napon lesz a két választás, a kényszerű ellenzéki összefogás miatt szerinte nem fog tükröződni a választói akarat Budapesten a képviselő-testületekben.

„Az önkormányzati választási rendszer relatív többségi elven működik” – reagált Böcskei hozzászólására Mráz Ágoston Sámuel, a kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője. Mivel még a DK-nak is csak relatív többsége van Budapest egyes kerületeiben, Mráz szerint igenis van jelentősége a kispártoknak, hiszen csak koalícióban tudnak többséghez jutni.

A Nézőpont vezetője az EP- és önkormányzati választás összevonása mögött inkább azt a szempontot látja, hogy a kormány a július 1-jén kezdődő uniós elnökség közepén nem tartott volna szerencsésnek egy éles politikai versennyel járó önkormányzati választást. A jövő júniusi választáskor ráadásul nagyjából a parlamenti ciklus közepén leszünk.

„A baloldal teljesítményhiányával van inkább probléma. Az, hogy nem tudnak összefogni, az, hogy nem tudják összeszervezni a választási rendszerhez adekvát fellépésüket”

– jelentette ki Mráz Ágoston.

Azt László Róbert is elismerte, hogy kevesebb mint hét hónappal az önkormányzati választás előtt nem áll jól az ellenzék. Még nemhogy a jelöltek nincsenek meg több helyen, de azt sem tudni, hogyan döntenek a vitás kerületekben és településeken a közös jelöltről. Az ellenzéki szereplők közti bizalomhiány sokkal nagyobb kockázatot jelent szerinte az ellenzéknek, mint hogy a választók ne tudnák melyik lapon hogyan kell szavazni.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
László Róbert, a Political Capital választási szakértője – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

A Political Capital választási szakértője arról is beszélt a konferencián, hogy az ellenzéknek komoly ambíciókkal kellene nekivágnia a választásnak Budapesten, ha a 2022-es országgyűlési választás eredményeit nézzük, hiszen akkor a 18 fővárosi választókerületből 17-ben az ellenzéki pártok közös jelöltje nyert. Ha a közigazgatási kerületek szerint nézzük azonban, a Fidesz négy helyen is beelőzte az ellenzéket Budapesten listás szavazatokban: az V. kerületben, a XVII. kerületben, a XX. kerületben és a XXIII. kerületben.

Ez alapján tehát László Róbert szerint a 23-ból akár 18-19 kerületet is gond nélkül el kellene hoznia az ellenzéknek. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 2019-es önkormányzati választás fővárosi eredményei azt mutatták, a Fidesz rengeteget dolgozott és erősödött az egy évvel korábbi parlamenti választáshoz képest, és több olyan kerületet is „meg tudott menteni”, amit a 2018-as eredmény alapján az ellenzéknek kellett volna hoznia.

„Olyan nincs, hogy a Fidesz bármit elengedne. Nemhogy Budapestet, a XIII. kerületet sem fogja elengedni. Ezt a szívességet egészen biztosan nem teszik meg”

– fogalmazott László.

A közvélemény-kutatási adatok azt mutatják Závecz Tibor szerint, hogy a Fidesz leszállóágban van Budapesten, míg az ellenzék felszállóban. A Závecz Research szerda délután publikált adatai szerint az öt ellenzéki párt (DK, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd) a fővárosban 45 százalékon áll, míg a Fidesz csak 24-en. Igen ám, csakhogy a Závecz Research vezetője szerint az ellenzéken belüli konfliktusok ronthatják az esélyeiket. Ha nem sikerül lezárni a konfliktusokat, Závecz szerint egy-egy kerületben elveszítheti a mostani többséget az ellenzék jövő júniusban.

A közvetlen főpolgármester-választás megszüntetése, hosszabb távú víziók

A beszélgetés résztvevői nem zárkóztak el Fodor Gábor elképzelésétől, amikor Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője arról kérdezte őket. A Fidesz-alapító, később liberális Fodor nemrég azt az ötletet dobta be a nyilvánosságba, hogy vissza kellene állítani a 2014-ben megszüntetett, tisztán listás választási rendszert Budapesten.

A Fővárosi Közgyűlés tagjait a 2014-es módosítás előtt a pártok listáira leadott szavazatok alapján, egy nagyjából arányosnak mondható rendszerben, közvetlenül választották a budapestiek. 2014 óta a 33 fős testület nagy részét a 23 kerületi polgármester adja, a fennmaradó tíz helyből pedig kilencet a pártok kompenzációs listáról szerezhetnek, a meg nem választott kerületi polgármesterjelöltjeikre leadott töredékszavazatok alapján. A 33. tag pedig maga a közvetlenül megválasztott főpolgármester.

Böcskei Balázs azért kritizálta a mostani rendszert, mert sokszor a főváros és a kerületi polgármesterek érdekei élesen szemben állnak egymással. Szerinte

több, a főváros érdekét szolgáló, fontos szabályozás (egységes parkolási, közlekedési vagy turisztikai szabályozás) akadt meg az elmúlt időszakban amiatt, hogy a kerületi polgármesterek Budapest egésze helyett a saját kerületük és politikai jövőjük érdekét tartják szem előtt.

Ha nem a saját és kerületeik érdekeit képviselő polgármesterek döntenének a fővárosi kérdésekről, más lenne szerinte a közpolitika iránya. Mint mondta, jogosan merülhet fel ezért a kérdés, hogy valóban a mostani, 2014-ben elfogadott rendszer szolgálja-e legjobban a főváros érdekeit.

Mráz Ágoston nem értett ezzel egyet. A Nézőpont Intézet vezetője azt mondta, a mostani választási rendszer felel meg a főváros tulajdonjogi helyzetének. Szerinte az nem lenne jó irány, ha a kerületek vagyontárgyairól a polgármester beleszólása nélkül, egyoldalúan dönthetne a Fővárosi Közgyűlés.

„Az igazi probléma, hogy a megválasztott, közvetlen felhatalmazással rendelkező főpolgármester a hatalmában korlátozott a közgyűléssel való együttműködésben”

– fogalmazott Mráz.

Bár messziről nézve miniparlamentnek néz ki a Fővárosi Közgyűlés, valójában nem az szerinte, hiszen a miniszterelnököt az Országgyűlés választja, a főpolgármestert pedig közvetlenül a választók. Ha valamit változtatni kellene, folytatta, akkor a közgyűlés kezébe adná a főpolgármester-választást, mint volt 1990-ben.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezető igazgatója – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezető igazgatója – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Závecz Tibor arra számít, hogy a Fidesz még akár az utolsó pillanatban is hozhat olyan módosítást, ami lehetővé tenné a kormánypártoknak, hogy többséget szerezzenek a Fővárosi Közgyűlésben.

Fodor Gábor javaslatáról azt mondta, hogy szerinte a fővárosi polgármesterek alapvetően a saját kerületükre koncentrálnak, és a Fővárosi Közgyűlést sokszor csak teherként élik meg. A kerületben tudják megvalósítani azokat az elképzeléseiket, amiket az emberek jobban érzékelnek a mindennapokban, és ott tudják felépíteni magukat akár több ciklusra is.

„A jelenlegi állapotban nincs olyan ingerenciája a kerületvezetőknek, hogy a nagy főváros ügyeit oldják meg”

– mondta a Závecz Research vezetője.

A Fővárosi Közgyűlést ő sokkal jobban el tudná képzelni egyfajta miniparlamentként, vízióalkotó testületként, amely kitalálja, hogy mi lehetne a főváros funkciója az országban. „Fontos lehet az, (…) hogy egységes legyen a parkolási rendszer, de ennél szerintem sokkal fontosabb, hogy Budapestet elhelyezzék az országban, a régióban és a világ többi fővárosa között”. Ezt szerinte nem a kerületi polgármesterek tudnák megalkotni, hanem a fővárosi önkormányzat.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
Partnereinktől