„Az életünkről van szó”– ismét lakossági fórumon tiltakoztak az alsózsolcaiak az odaépülő akkumulátorgyár ellen

„Nem másról, az életünkről van szó” – mondta több alsózsolcai is, akik kedden ismét lakossági fórumot tartottak, hogy közösen tiltakozzanak az ott épülő akkumulátor-újrafeldolgozó üzem ellen, írja a Népszava. A beruházó, a szlovén Andrada cég egy félig üres üzemcsarnokot akar akkumulátor-újrahasznosító üzemmé átalakítani, amelynek a másik részében a Magyar Posta küldeményelosztó csarnoka, logisztikai bázisa működik. Az ott dolgozók előre rettegnek attól, hogy néhány méterre tőlük veszélyes anyagokat bontanak majd szét.

Bár most nem szabadultak el úgy az indulatok, mint a legutóbbi fórumon, mikor a biztonságiaknak kellett kikísérniük az üzem embereit, a tegnapi eseményen is sok mindenre fény derült. A Miskolchoz közeli város független polgármestere, Szilágyi László a fórumon azt mondta, előzetes vizsgálati eljárás indult az Andrada Group Kft. évi 10 ezer tonna veszélyes hulladékot – használt akkumulátort – feldolgozó és hasznosító üzeme ügyében. „Megdöbbentünk, amikor kiderült, hogy a tervek megvalósítása már előrehaladott állapotban van, és a város határában naponta 31,25 tonna anyag feldolgozását, illetve 40 tonna veszélyes hulladék tárolását tervezik” – tette hozzá.

Szilágyi az ügy egy másik érdekes részletére is felhívta a figyelmet: az Andrada Kft.-t idén januárban alapították hárommillió forintos tőkével Nagypáliban, majd egy augusztus 21-ei bejegyzéssel tették át a székhelyüket Miskolcra, vagyis egy újonnan létrejött, ismeretlen céget támogat a magyar állam 4,7 milliárd forinttal. Egy alsózsolcai önkormányzati képviselő szerint

a szlovén adatbázisban sem találták nyomát a cégnek, ezért azt gondolják, hogy kifejezetten erre az alsózsolcai beruházására hozta létre három magánszemély, akik közül az egyik ráadásul tiszteletbeli konzul itthon.

A polgármester a fórumon azt is bejelentette, hogy két petíciót indítottak el, az egyiket a helyiek számára, a másikat pedig bárki aláírhatja, mindkettőben azt követelik, hogy ne épüljön akkumulátorbontó a város határában. Hegedűs Andrea, a DK miskolci országgyűlési képviselője bejelentette, hogy az első rendes parlamenti ülésen ugyanezt fogják kezdeményezni. A DK mellett az ügyben felszólalt a Momentum is, Lőcsei Lajos a párt országgyűlési képviselője egy kulcsot adott át Alsózsolca polgármesterének, majd elmondta, hogy a fórum előtt láncot tettek az üzemcsarnok kapujára, lelakatolták azt, és ennek kulcsát nyújtják át, hogy jelképesen ilyen módon is megvédjék a helyieket a veszélyes üzemtől.

A Helyi Civilek Szövetsége egyébként meghívta a fórumra Csöbör Katalint, a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, mert úgy vélték, ha a helyieket nem is, őt legalább bevonták a terv előkészítésébe. Csöbör nem ment el az eseményre, de utóbb kiderült, hogy folynak az egyeztetések a polgármesterrel, aki azt kérte a fideszes képviselőtől, hogy mindenképp készüljön részletes hatástanulmány a beruházásról, aminek a konklúziója szerinte az lesz, hogy egy ilyen környezetben, védett vízbázis közelében nem épülhet veszélyes üzem.

Év elején a debreceni CATL akkumulátorgyár környezetvédelmi engedélyeztetéséről szóló közmeghallgatás is hasonló körülmények között ért véget. A felháborodott lakosok néhány percenként fújolással, bekiabálással szakították meg a közmeghallgatást, a helyi főispánt pedig többször is lehazaárulózták.

A Magyarországon egyre fontosabbá váló akkumulátoriparral cikksorozatban foglalkoztunk.

• Az első részben az iparág gazdasági oldalát mutattuk be;
• a második részben a technológiai oldalát jártuk körül, feltárva, hogy muszáj-e mérgezniük a gyáraknak;
• a harmadik részben arról írtunk, hogy miért kivételezett iparág az akkumulátorgyártás, amelynek útjából eltakarítják a törvényeket;
• a negyedik rész pedig arról szólt, hogy a dolgozók és leendő dolgozók szemszögéből milyen munkahelyek jönnek létre ezekkel a beruházásokkal.

A négy anyag legfontosabb tanulságait ebben a cikkben gyűjtöttük össze.