Az Európai Bizottság vizsgálja a debreceni akkugyár környezethasználati engedélyét

Vizsgálatot indított az Európai Bizottság a debreceni CATL akkumulátorgyár engedélyezésével kapcsolatban – a hírt Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa osztotta meg Facebookon.

Jávor még tavasszal nyújtott be a panaszt a Bizottságnak, miután a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal környezethasználati engedélyt adott akkumulátorgyárnak. Az üzem vízigénye a Párbeszéd politikusa szerint egy olyan vízbázist terhel meg Debrecenben, amely már jelenleg is jelentősen túl van használva, a különböző vízkivételek pedig akár háromszorosan meghaladhatják a visszapótlódás ütemét.

A Párbeszéd politikusa szerint az akkugyár működése sértheti az Európai Unió Víz Keretirányelvét, amely a felszín alatti vízbázisok helyzetének javítását írja elő. Emellett erőteljesen károsíthatja a felszín alatti vizekhez kötődő, Natura 2000-es védelem alatt álló ökoszisztémákat, mint például a debreceni Nagyerdőt.

A CATL üzemének működése továbbá akadályozhatja az uniós finanszírozású CIVAQUA projekt céljainak megvalósulását is Jávor szerint, hiszen annak célja éppen a talajvízszit-süllyedés megállítása, és a térség vízpótlása lenne. „Ez a cél sem teljesülhet, ha a nagy nehezen a térségbe juttatott vizet egyből elhasználja az akkumulátorgyár” – fogalmazott a Párbeszéd politikusa.

Az Európai Bizottság azt válaszolta, hogy megkezdték a panaszban foglaltak vizsgálatát. „A Párbeszéd – Zöldek szerint a politikailag befolyásolt, a működésképtelenség határán billegő magyar zöldhatóság helyett objektív, független szervezet vizsgálatára van szükség, hogy kiderüljön, milyen tényleges hatásai lehetnek a CATL akkumulátorgyárának a debreceni vízbázisokra” – tette hozzá.

Tavaly nyáron derült ki, hogy a világ legnagyobb akkumulátorgyártójaként ismert kínai CATL (Contemporary Amperex Technology Limited) 200 hektárnyi területet vásárolt Debrecen közelében, hogy akkumulátorgyárat építsen. A gyár épületét Garancsi István cége húzhatja fel, az üzem infrastrukturális igényeinek kiszolgálására több százmilliárd forintot fordít a magyar állam: a víziközművet és az átviteli hálózatot is fejlesztik például. A debreceni akkumulátoripari fejlesztések ellen több ellenzéki párt és civil szervezet is tiltakozik.

Az egyre fontosabbá váló akkumulátoripar hazai helyzetével nemrég cikksorozatban foglalkoztunk.

• Az első részben a gazdasági oldalt mutattuk be;
• a második részben a technológiai oldalát jártuk körül, feltárva, hogy muszáj-e mérgezniük a gyáraknak.
• A harmadik részében írtunk arról is, milyen alacsony büntetéseket kapnak általában a szabályokra fittyet hányó ágazati szereplők,
• a negyedik pedig arról szól, hogy a dolgozók és leendő dolgozók szemszögéből milyen munkahelyek jönnek létre ezekkel a beruházásokkal.

A négy anyag legfontosabb tanulságait itt gyűjtöttük össze.