Nagyobb fizetés, kevesebb munka – Tényleg magániskolákba áramlanak a tanárok?

„Már megszoktam, hogy az anyagi megbecsültség hiányzik. Amíg házasságban éltem, addig a hobbim volt a közoktatásban dolgozni, de három éve elváltam. Így is abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy angoltanárként van lehetőségem magánórákat adni” – mondta a Telexnek Török Dóra, aki 15 évig tanított angolt a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumban, szeptembertől viszont az alapítványi fenntartású Orchidea Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumban folytatja. Az Orchidea általános iskolában a legnagyobb osztályban 20 gyerek van, a gimnáziumi osztályok átlagosan 13 fősek, Török Dóra fizetése pedig másfélszeresére fog emelkedni.

Az elmúlt hetekben bejárta a sajtót az a tabló, amin a Karinthy Gimnázium 17, ebben a tanévben távozó tanára közösen búcsúzik az iskolától. Nem a Karinthy az egyetlen iskola, ahonnan többen mondtak fel idén. A jelek szerint Orbán Viktor miniszterelnök egykori iskolája is komoly tanárhiánnyal küzd. A Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium 2023 szeptemberétől keres határozatlan időre magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika, kémia, biológia és informatika szakos tanárokat, és ráadásként egy iskolapszichológust is. Emellett az általános iskolájukba is keresnek két tanítót, és egy technika/bármely, illetve egy matematika/bármely szakos tanárt. Egy budapesti általános iskolában pedig a tanárhiány miatt az iskola vezetése vészforgatókönyvvel készül az őszre.

Az év végén távozó tanárok létszáma valószínűleg nőni fog, ha a kormány valóban elfogadja a tanárok új jogállásáról szóló státusztörvényt. Ugyanis csaknem ötezer pedagógus jelezte, ha ez megtörténik, elhagyják a pályát. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter erre úgy reagált: ez az aktív pedagógusoknak csak a három százaléka. A kormány tehát nem készül arra, hogy tömegesen mondanának fel a pedagógusok.

És ugyan a távozó tanárok egy része teljesen kilép az oktatásból, sokan vannak, akik csak a közoktatásból mennek el akár egyházi, akár magániskolákba vagy éppen a magántanítást választják. Megnéztük, miben kínál mást egy magániskola, tanárok mondták el, ők miért döntöttek a váltás mellett. Néhány ismertebb alapítványi iskola igazgatóját kérdeztünk arról, érzékelhető-e, hogy az állami szférából kilépő tanárok a több fizetés és a nagyobb szabadság reményében hozzájuk jelentkeznek.

A barátnőjétől kellett kölcsönkérnie a hónap végén

Török Dóra hónapokig őrlődött magában, mire eldöntötte: kilép a közoktatásból. Azért is volt göröngyös ez az út, mert magától nem jutott volna eszébe a váltás. A Telexnek azt mondta: önmagában azért nem ment volna át alapítványi iskolába, hogy ott húszezer forinttal többet keressen. Viszont mikor tavaly kiüresítették a sztrájkjogot, próbálták felhívni a tankerület figyelmét a problémákra, de ezek teljesen süket fülekre találtak. Erre jött rá, hogy november végén hat kollégáját kirúgták a Karinthy Gimnáziumból.

„Nem gondoltuk, hogy ez megtörténhet. Én amiatt lettem egyik napról a másikra osztályfőnök, mert kirúgták a kolléganőmet, és kellett valaki, aki beugrik, hát elvállaltam.” Viszont ezután Dórára még több feladat hárult, főleg, hogy több kollégája felmondott az iskolában: „Egyre kétségbeejtőbb volt a helyzet, és utána bejelentették a státusztörvény-tervezetet”. Török Dóra úgy gondolta, azt már biztos nem várja meg, hogy be is vezessék a törvényt. Elkezdett nézelődni munkák után, és bár pontosan nem tudta, mit akar csinálni, abban biztos volt, hogy a közoktatásban nem marad. Eleinte még nézett HR-állásokat és irodavezetői pozíciókat is, de végül a tanítás mellett döntött. Az volt a célja, hogy legalább a fenntartó legyen más, így talált rá az Orchidea iskolára.

Dórának másfélszer annyi lesz a fizetése az alapítványi iskolában, mint eddig. Mellette kevesebb lesz a munkája, ugyanis nem lesz annyi belső vizsgaszervezési feladata, és osztályfőnök sem lesz. Van olyan kollégája, aki hozzá hasonlóan alapítványi iskolába megy a Karinthyból, de olyan is, aki teljesen mást fog csinálni vagy csak magántanítványokat vállal majd a jövőben. Török Dóra azt mondta: ha rendeződnének a viszonyok, még visszamenne a közoktatásba tanítani.

Márton két éve, még az egyetem alatt kezdett el tanítani matematikát és fizikát a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. Egy év múlva fogja megszerezni a diplomáját, azt mindig is tudta, hogy a tanári pálya nem fizet jól, és sokat kell majd dolgoznia, de megtapasztalni mindezt a gyakorlatban teljesen más élmény volt. Akkor merült fel benne először, hogy ez így hosszú távon nem lesz fenntartható, mikor a barátnőjétől kellett kölcsön kérnie hónap végén. Erre jött még rá a státusztörvény tervezete.

„Azzal számoltam, hogy ennyit kell majd dolgoznom, azzal is, hogy keveset fogok keresni, de nem is hagyják, hogy ezt normálisan végezzem.”

Akkor küldte be az önéletrajzát az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba, mikor teljesen egyértelmű volt, hogy a státusztörvényt be fogják vezetni. Őt a váltásban csak a pénz motiválta: a Berzsenyiben 11 órája volt egy héten, 140 ezer forintot keresett. Az AKG-ban 14 órája lesz egy héten, de az eddigi fizetése háromszorosát fogja hazavinni. Körülbelül annyit fog kapni azért, hogy felkészül az osztályfőnökségre, mint amennyit eddig a Berzsenyiben összesen keresett. Persze tudja, hogy többet is kell majd dolgoznia a csoportbontások, másfajta oktatási struktúra miatt, de bőven nem a háromszorosát. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy eddig sem csak 11 órát dolgozott egy héten, ugyanis ha ehhez hozzávette az órákra való felkészülést és a dolgozatok javítását, akkor körülbelül 30 órára jött ki a heti munkaideje.

Téves kép, hogy a magániskolák a gazdag iskolák

Megkerestük Dobos Orsolyát, az Alapítványi és Magániskolák egyesületének társelnökét, ők tapasztalták-e, hogy az utóbbi időben több közoktatásból kilépő tanár szeretne magániskolában elhelyezkedni. Dobos Orsolya azt mondta, hogy nincsenek erre vonatkozó adatai, de segített megvilágítani a különbségeket az állami és magániskolák között.

Azoknak, akik nem állami iskolában szeretnének tanítani, két választásuk van: vagy egyházi iskolába, vagy magániskolába mennek. De az téves kép szerinte, hogy a „magániskolák a gazdag iskolák”, és ott biztosan jobban fognak keresni a tanárok. Szerinte a közbeszédben sokszor keverik is, hogy mit jelent pontosan a magán és az alapítványi iskola fogalma. A magániskolákat sokféle cégformában lehet fenntartani, például egyesület által vagy alapítvány által. Azokat a magániskolákat nevezik alapítványi iskolának, amiket alapítványok tartanak fenn. Azok az iskolák, amelyeket alternatív iskolának neveznek, gyakran magánfenntartású iskolák, de van közöttük állami fenntartású is. Dobos szerint az alternatív iskola inkább a mainstreemtől pedagógiailag elérő iskolát jelenti.

2020-ig volt lehetőség alternatív kerettanterv engedélyeztetésére, most már nem alternatív kerettantervre, hanem „egyedimegoldásra” kérnek engedélyt ezek az iskolák a minisztériumtól. A közbeszédben több iskolát tekintenek alternatívnak, mint amennyit jogilag annak hívnak.

Megkérdeztük Dobos Orsolyát, mi motiválhatja a tanárokat abban, hogy magániskolába jelentkezzenek. Azt mondta, lehet, hogy az oda jelentkező tanárok például infrastrukturálisan szeretnének mást. Szerinte többen azt gondolják, hogy ha már a fenntartó más lesz, máshogy fogják kezelni őket. Vannak, akik műhelymunkában szeretnének részt venni, innovatívabb oktatási módszereket tanulni, kevesebb gyerekkel együtt dolgozni, esetleg másfajta szülői közösséggel lenni.

És persze ott van több magániskola esetében a magasabb fizetés, mint motiváció, de Dobos Orsolya szerint viszonylag kevés olyan magániskola van, ami jelentős béremelést tud kínálni a pedagógusoknak. Úgy látja, inkább a szakmai presztízst tudják megadni ezek az iskolák, de nincsenek erről statisztikái.

Az alapítványi iskolákban még nem érzékelhető a többletjelentkezés

Több alapítványi iskolát is megkerestünk, kíváncsiak voltunk, hogy ők tapasztalják-e esetleg a közoktatásból kilépő tanárok fokozott érdeklődését. Van olyan iskola, ahol még keresnek tanárt a következő évre, és olyan is, ahol nem kell álláshirdetést feladniuk, annyian jelentkeznek hozzájuk.

A Közgazdasági Politechnikum például nemrég óraadó angoltanárt keresett szeptembertől, bruttó 7920 forintos óradíjért. Nem sokkal a hirdetés feladása után viszont már lejártként tüntették fel a hirdetést a honlapjukon, eszerint tehát elég hamar sikerült tanárt találniuk. Amit a viszonylag magasnak mondható órabéren kívül kínálnak, az az osztályfőnöki és egyéb órakedvezmények. Jellemzésük szerint a Politechnikum egy „önigazgató iskola”, ahol a vezetőket az iskola tantestülete választja meg. Ezen kívül 26-28 fős osztályokkal dolgoznak csoportbontásban, így nem az állami oktatásban megszokott 30 fő feletti osztályokat kell egyben tanítania az itt oktató pedagógusoknak.

„Iskolánkban egyelőre nem jelent meg az a tömeg az állami fenntartású iskolákból, amelyet esetleg a folyamatok következtében vélnek. Hozzánk nem jelentkezett olyan kolléga, aki a státusztörvény miatt felmondott korábbi munkáltatójánál” – válaszolta megkeresésünkre Pintér Zsolt, a Közgazdasági Politechnikum pedagógiai vezetője.

A már említett Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője, Horn György lapunknak azt mondta: az AKG-ban még soha nem hirdettek tanári állást, nekik nem kellett keresniük pedagógusokat, ajánlások alapján, maguktól jöttek. Ő sem tapasztalta, hogy többen akarnának az állami oktatásból átkerülni hozzájuk, évek óta elég egyenletes a jelentkezők száma. Ugyanúgy jelentkeznek egyházi, más alapítványi iskolákból, mint állami iskolákból. Persze azért tűnhet többnek az állami iskolákból jelentkezők létszáma, mert arányaiban több ilyen fenntartású iskola van, így több ott tanító tanár is.

A Budakeszin lévő Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolába keresnek zongoratanárt, magyartanárt, matematika–fizika szakos tanárt. Horányi Gábor főigazgató pontosan nem tudta megmondani, mennyivel jelentkeztek többen hozzájuk az elmúlt időszakban állami iskolából, inkább egy másik összefüggést vett észre: sokan vannak, akik meggondolják magukat, miután már felvették őket. Vagy mégis otthagyják teljesen az oktatást, vagy visszamennek a közoktatásba. Horányi Gábor ezek alapján általános bizonytalanságot érez, ugyanis „az megszokott, hogy hozzánk állandóan sokan jelentkeznek, de korábban nem mondták vissza ennyien az állást, miután elnyerték. Ez az általános bizonytalanság nyilván összefügg a státusztörvénnyel. Volt, aki azért lépett vissza, mert úgy gondolta, nagyobbat változtat, és elhagyja a pályát, más pedig azért, mert inkább mégis marad az eredeti iskolájában. Az utóbbi típus egy kicsit azt is vizsgálja, hogy el tudna-e menni nem állami iskolába dolgozni, és ha úgy látja, hogy igen, akkor inkább kivár még az állami iskolában”.

Az Óbudai Waldorf Általános Iskola Gimnázium angol nyelv tanárt keres a 2023-2024-es tanévtől. Ehhez a következő bérezést ajánlják: a pedagógus-életpályamodell bértáblázata + ágazati pótlék (20 százalék) + waldorf pótlék (20 százalék).

De mi is az a státusztörvény, ami miatt ennyien felmondhatnak?

A tanárok állami oktatásból való távozásának tehát számos oka lehet, amik nem is feltétlen kötődnek a közoktatás problémáihoz. És az sem garancia, hogy ha valaki a magánszférát választja, akkor sokkal többet fog keresni. Ahogy a cikk elején céloztunk rá, a mostani felmondások hátterében alighanem az elmúlt időszakban sokat emlegetett státusztörvény is meghatározó indok lehet. A törvénytervezet kritikusai szerint a kormányt a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával csak a bosszú szándéka vezérli.

Tanárok, diákok, szülők legutóbb a Kossuth téren tüntettek a törvénytervezet ellen, párhuzamosan az elfogadásáról szóló parlamenti vitával. Egy tanár a tüntetésen jelentette be, hogy 31 évnyi tanítás után otthagyja a munkahelyét. A tanárok új jogállásáról szóló törvényt akár már jövő hét kedden elfogadhatják, ugyanis miután a Belügyminisztérium június 6-án az Országgyűlés elé terjesztette a státusztörvényről szóló javaslatot, jövő héten már szavaznak is róla.

A Belügyminisztérium március 2-án tette közzé a kormány honlapján a pedagógusok és a diákok által bosszútörvénynek nevezett státusztörvény tervezetét. A státusztörvény leglényegesebb pontja, hogy a jövőben megszűnne a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az új pedagógus-életpályáról szóló törvény tervezetének célja, hogy a gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése javuljon. Rétvári Bence az MTI-nek azt mondta: a legfontosabb cél a pedagógus hivatás elismerése, az, hogy legyen egy önálló, az ő tevékenységükre szabott jogállásuk a pedagógusoknak, ahogyan az orvosoknak, az ápolóknak is van. A másik cél a béremelés alapjainak megteremtése.

A tárca többször is tárgyalt a szakszervezetekkel, Rétvári Bence államtitkár szerint a szakszervezetekkel „paragrafusról paragrafusra végigmentek” a javaslaton, és 34 témakörben sikerült részben vagy teljes egészében megállapodni és több ponton módosítani a törvényjavaslatot. Erre példaként említette, hogy szakszervezeti kérésre hatról három hónapra csökkentették a határidőt a munkaviszony megszüntetésénél, továbbá a kötelező továbbképzéseken nem hatvan, hanem 55 éves korig kell részt venni.

Viszont a státusztörvény-tervezet benyújtása után a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt közölte: a törvénytervezet számos olyan elemet tartalmaz, amelyről az egyeztetéseken vagy nem, vagy nem ebben a formában esett szó.