Lemondott Maruzsa Zoltán helyettese

Hivatalosan is távozik posztjáról Kisfaludy László köznevelésügyi helyettes államtitkár, aki Pintér Sándor belügyminiszternek nyújtotta be lemondását – derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb, csütörtök esti számából. Maruzsa Zoltán helyettesének lemondásáról először a Magyar Hang értesült, ez most vált hivatalossá, de Kisfaludy távozásának okát egyelőre továbbra sem tudni. A köznevelési helyettes államtitkár neve feltűnik abban a levelezésben is, amit Maruzsáék véletlenül a Telexnek is elküldtek.

A 47 éves, történelem szakos tanár végzettségű Kisfaludy életrajza szerint 2020-tól két évig dolgozott az Emberi Erőforrások Minisztériumában köznevelési helyettes államtitkárként, de a posztján maradt akkor is, amikor az oktatás a 2022-es választások után a Belügyminisztérium alá került.

Kisfaludy tavaly levelet írt az iskolák igazgatóinak a pedagógussztrájkról, ebben többek között olyan határidőket írt elő, amik a kormány elégséges szolgáltatásokról szóló rendeletében nem szerepeltek. Erre a két pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közös közleményt adott ki, amiben azt írták, szerintük a helyettes államtitkár nem tehet kötelezővé olyan szabályokat, amelyek a kormány eredeti rendeletében sem szerepelnek.

A pedagógusok státusztörvényét jövő héten szavazhatják meg, miután rendkívüli parlamenti ülést hívott össze a kormány. A június 16-i rendkívüli ülésen már tárgyalta az Országgyűlés, több mint 18 órán át tartott a vita. A kulturális bizottság fideszes többsége pár nappal később, június 22-én elfogadta a törvényjavaslat végső verzióját, de az utolsó, döntő szót az Országgyűlés mondja ki. Az ellenzéki pártok több mint negyven módosító javaslatot nyújtottak be a javaslathoz, de ezeket egytől egyig leszavazták a bizottság kormánypárti tagjai.

A Belügyminisztérium március 2-án tette közzé a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezetet. Ebben szó van a bérrendezésről és a teljesítményértékelés bevezetéséről, de

a legfontosabb változás, hogy megszűnne a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni.

A törvénytervezet eredetileg azért kapta a bosszútörvény nevet, mert kritikusai szerint a kormányt a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával csak a bosszú szándéka vezérli. Rendkívüli felmentés okainak lazítása, átvezénylés másik iskolába, elrendelhető helyettesítések növekedése – csak néhány pont, amit a szakszervezetek és a szakmai szervezetek kifogásolnak a javaslatban. Itt írtunk részletesen a státusztörvény tartalmáról.