A diákok, tanárok egyik népszavazási kérdését sem hitelesítette a választási iroda

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) nem hitelesítette egyik kérdését sem azoknak a diákoknak, tanároknak, akik májusban közösen nyújtottak be népszavazási kezdeményezést az oktatást érintő problémák miatt. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) mindegyik kérdést különböző indokkal dobta vissza: van, amelyiket nem találták elég egyértelműnek, másnál az volt a baj, hogy túl hosszan volt megfogalmazva. Így nem indulhat meg az aláírások összegyűjtése.

A diákok, tanárok felülvizsgálatért a Kúriához fordulhatnak, a Telexnek azt mondták: a sztrájktörvényről szóló kérdésükben ezt biztosan meg fogják tenni.

Ennek az lehet az oka, hogy itt volt a legszorosabb a szavazás állása: nyolcan nem szavazták meg a kérdés hitelesítését, de heten támogatták volna azt.

Hét magánszemély, köztük Solymoss Miklós Marcell az Eötvös József Gimnázium tanára, Szilágyi Kitty Barbara óvodapedagógus és az Egységes Diákfront öt tagja: Gajzágó József, Ádám Domonkos, Mihalics Lili, Bodor András Péter és Perlaki-Borsos Noel nyújtottak be oktatási kérdésekről országos népszavazási kezdeményezést. A hét kérdés:

• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban kötelezze el magát amellett az elv mellett, hogy a mindenkori kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a magyar diákok jövőjét, lehetőségeit a magyar oktatási rendszerben ne családjaik vagyoni helyzete, hanem teljesítményük, képességeik és tehetségük alakítsa, és ne érje őket hátrány vagyoni helyzetük, vallási-világnézeti hovatartozásuk miatt?”
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy Magyarországon a köznevelésért, szakképzésért, felnőttképzésért és a felsőoktatásért felelős, önálló oktatási minisztérium működjön?”
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés ne fogadjon el a pedagógusok és a nevelést, oktatást közvetlenül segítők jogállását átalakító törvényi szabályokat?”
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban hívja fel a kormányt arra, hogy az haladéktalanul tegye meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy megtörténjen a pedagógus alapilletmény 50 százalékos növelése, továbbá ezen összegnek minden évben a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott és kihirdetett előző évi inflációs rátával való növelése?”
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az egyes köznevelési és szakképzési intézmények vezetőinek megbízása a diákönkormányzat és a szülő közösség – amennyiben az intézményben ilyenek működnek – továbbá a nevelőtestület, az intézményben működő szakszervezet, valamint – intézménytípustól függően – a közalkalmazotti tanács vagy a köznevelésben foglalkoztatottak tanácsa vagy az üzemi tanács véleményezése után, a fenntartó indokolási kötelezettsége mellett történjék?”
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy a nemzeti köznevelési törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézmények tekintetében a sztrájkról szóló törvény szerinti még elégséges szolgáltatás követelményeit törvény ne szabályozza?”
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy a köznevelésért felelős miniszteri tisztséget ne tölthesse be a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel rendelkező, nyugállományú rendőr vezérezredes?”

A népszavazási kezdeményezésekre valószínűleg azért van szükség, mert a tanárok már közel másfél éve küzdenek a követeléseikért, de érdemi eredményt még nem tudtak elérni. Az újabb felháborodást az váltotta ki, hogy a Belügyminisztérium június 6-án az Országgyűlés elé terjesztette a státusztörvényről szóló javaslatot annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban diákok, tanárok és szülők közösen tüntettek a tervezet visszavonásáért. Ennek ellenére valószínűleg jövő héten szavazhatják meg a törvényt.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az új pedagógus-életpályáról szóló törvény tervezetének célja, hogy a gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése javuljon. A tárca többször is tárgyalt a szakszervezetekkel, Rétvári Bence államtitkár szerint a szakszervezetekkel „paragrafusról paragrafusra végigmentek” a javaslaton, és 34 témakörben sikerült részben vagy teljes egészében megállapodni és több ponton módosítani a törvényjavaslatot.

A PSZ két kérdését végül a Kúria hitelesítette

Oktatási kérdésekről országos népszavazási kezdeményezést nyújtott be még márciusban a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) két alelnöke, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás a Nemzeti Választási Irodának. A benyújtott népszavazási kezdeményezésben öt kérdés szerepelt, amelyek közül végül egyetlen egyet sem hitelesített a bizottság. Ezután a Pedagógusok Szakszervezetének vezetői a Kúriához fordultak felülvizsgálatért: a Kúria végül a korábbi döntést megváltoztatva június 28-án hitelesített két kérdést.

Ezek az alábbiak:

• „Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”

Hogy lehet népszavazást kezdeményezni?

Magyarországon országos népszavazást kétféleképpen lehet kezdeményezni. Ha a köztársasági elnök, a Kormány vagy 100 ezer választópolgár kezdeményezi, az Országgyűlés szabadon dönt arról, hogy elrendelje-e. Ha viszont 200 ezer választópolgár kezdeményezi, akkor kötelező megtartani. Ez történt akkor is, amikor a Momentum 2017 januárjában a NOlimpia-kampánnyal több mint 200 ezer aláírást gyűjtött össze azért, hogy szavazhassanak a budapestiek az olimpia megrendezéséről (itt egy budapesti népszavazásról volt szó, szóval kevesebb szavazat is elég lett volna az érvényességhez). Ezt a népszavazást végül nem tartották meg, mert a kormány elállt a tervektől.

Szigorú szabályok vonatkoznak a benyújtandó kérdésekre, hiszen azoknak egyértelműnek kell lenniük, és az is fontos, hogy az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó tárgykört érintsenek. A kérdések benyújtása után az NVI-nek 60 napja van, hogy megvizsgálja azokat, és eldöntse: megfelelnek-e a jogszabályi elvárásoknak. Ez alapján még megtörténhet az, hogy végül nem engedélyezik a népszavazást. Az aláírások összegyűjtésére 120 nap a határidő az aláíró ívek megérkezésétől számítva.

Egy népszavazás akkor érvényes, ha a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok és a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, a központi névjegyzékben regisztrált választópolgárok több mint fele érvényesen szavaz. Eredményes országos népszavazásról pedig akkor beszélhetünk, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, azaz nincs szavazategyenlőség – olvasható az NVI oldalán. Ha a népszavazás érvényes és eredményes lesz, akkor kötelező érvényű az Országgyűlésre nézve, és az eredményt három évig nem is lehet felülírni.