A Csillag-hegyinek nevezett forráshoz Zalaegerszegtől körülbelül hat kilométerre kell lekanyarodni a 76-os útról. A dűlőút egy ideig házak között kanyarog, aztán egy ponton elkezdődik az erdő, ahol az egyik meredeken emelkedő domb aljában bújik meg a forrás. A földútról nem is látszik elsőre, csak a felázott talajból lehet sejteni, hogy víz van a környéken. Az árokba leereszkedve találjuk meg a forrást, pontosabban az agyagos-homokos talajba vájt lyukat, amelyből a víz csordogál.
A víz kivezetésére szolgáló két műanyag cső már a kirándulók műve, ettől eltekintve teljes mértékben természetes képződményről van szó. A Csillag-hegyi-forrás környékének saját mikroklímája van, az árokban sokkal hűvösebb van, mint a csupán pár méterre lévő földúton. Ez nagyrészt a forrást körülölelő bükkösnek köszönhető, a hatalmas, szemre 20-25 méter magas bükkfák dús lombozata alaposan megszűri a napfényt, ami a nyári hőségben különösen áldásos lehet.
Ha nincs a gazdasági válság, mostanra már az egész dombot eldózerolták volna, bükköstül, forrásostul, mivel erre vezetnék el a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő M76-os gyorsforgalmi út egyik szakaszát.
A természet és az emberek is veszítenének a forrás eltűnésével
A tervek szerint ahol most a víz a felszínre bukkan, ott egy úgynevezett „csápos falikút” épült volna, a forrás felesleges vizét pedig az úttest melletti árokba vezetnék. Vagyis jelenlegi, természetes formájában nem maradt volna meg a Csillag-hegyi-forrás, ami a tavalyi, súlyos aszályokkal sújtott nyár fényében még nagyobb veszteség lenne. A bükkös is egyre inkább ritkaságnak számít a környéken: sok helyen már így is elkezdték kivágni őket, helyüket pedig az akácfa és a kiirthatatlan, invazív bálványfa vette át. Attól félnek a forrást védő civilek, hogy ez a sors vár majd arra a területre is, ahol pótolnák a gyorsforgalmi építése miatt kivágott fákat.
Nem is egy forrást érintene az építkezés, hanem hatot. Ezek mind az M76-os tervezett nyomvonalán fekszenek. A hatos számúnak elkeresztelt forrást már kétszer is megmérték a nemzeti park szakemberei, és a vízhozam mindkét alkalommal meghaladta a védettséghez szükséges értéket. Ennél nincs egy konkrét pont, ahol a víz előbukkan a földből, inkább egy nagy, sáros pocsolyának tűnik a forrás, de ez valószínűleg nem zavarja az erdőben élő állatokat. A sárban látott kisebb-nagyobb patanyomok alapján szarvasok és vaddisznók kedvelt dagonyázója lehet a hely.
Nem csak az élővilágot érné veszteség a forrás és a bükkös eltűnésével. A Pethőhenye közelében lévő terület kedvelt kirándulóhely, sokan járnak át oda a környező településekről. Erre vezet a Horhosok útja elnevezésű, jelzésekkel ellátott három túraútvonal is, az autóút megépülésével azok is mennének a levesbe. Az építkezés a környéken lakók életét is megbolygatná: van, akinek a házától pár száz méterre haladna majd el a többsávos gyorsforgalmi.
A hatos számú forrás – Fotó: Mizsur András / Telex
Egy minivölgyhidat terveztek a forrás fölé
Petíciójukban azzal érvelnek a civilek, hogy egy másik nyomvonallal nemcsak megmenekülne a forrás, de gazdaságosabb is lenne az autóút megépítése, mert nem kellene 20-25 méter magasságban elhordani a földet. A helyzetet bonyolítja, hogy eredetileg Alsónemesapáti közelében vitték volna el az autóutat, de a lakosság tiltakozása miatt módosították a terveket, így jelölték ki azt a dimbes-dombos területet, ahol a forrás is van. A beruházó, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. korábbi megkeresésünkre azt válaszolta, hogy „a kialakított nyomvonalnál optimálisabb vonalvezetés nem határozható meg”, vagyis ragaszkodnának az eredetileg kijelölt nyomvonalhoz. (A NIF mára megszűnt, és beolvadt a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumba.)
A forrás szerencséje, hogy közben elfogyott a pénz az M76-osra, és a kormány leállította a beruházást, de a civilek szerint ez még nem jelenti azt, hogy a forrás megmenekült volna.
Annyit már sikerült elérniük, hogy a NIF 2022-ben némileg áttervezte a kérdéses szakaszt: a módosított tervekben egy minivölgyhíddal emelték volna meg az úttest szintjét a forrás felett, a hidat tartó pillérek között hagynák meg a forrást.
A civilek azonban ezt sem tartják megnyugtató megoldásnak, mert szerintük ugyanúgy kérdéses, hogy mi lesz a fákkal és a dombbal, ahonnan a forrás fakad.
Annak kiharcolása sem ment könnyen, hogy hivatalosan is védettnek mondják ki a Csillag-hegyi-forrást. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint a Magyarországon található források (illetve a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak és víznyelők) „ex lege”, azaz a törvény erejénél fogva, külön döntés nélkül is védettséget élveznek. Ehhez két dolog kell: egyrészt, hogy nyilvántartásba vegyék a forrást, másrészt hogy a forrás vízhozama meghaladja a percenkénti öt litert. Ez a Csillag-hegyi-forrás esetében teljesül. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BNP) szakemberei többször is megmérték a vízhozamot, és ezután kezdeményezték az illetékes hatóságoknál a forrás védelembe vételét.
A Csillag-hegyi-forrás és az oda vezető út – Fotó: Mizsur András / Telex
Ez viszont csak azután történt meg, hogy a civilek hónapokig levelezgettek a Zala Megyei Kormányhivatallal. A beruházó addig érvelhetett azzal, hogy tudtak ugyan a forrás létezéséről, de a nyilvántartásban nem szerepelt, így a tervezés során sem kellett azzal számolniuk, hogy meghagyják jelenlegi állapotában. Igaz, attól még, hogy a forrás védett, simán megépülhetne a gyorsforgalmi út a jövőben: a Fertő tavi beruházás, a Normafán zajló fejlesztések és a Gellért-hegyre megálmodott sikló példája is mutatja, hogy engedély birtokában azokon a területeken is jogszerűen lehet építkezni, amelyeken védett természeti érték található, mint amilyen a Csillag-hegyi-forrás is.
Durva nyomásgyakorlást sejtenek a nemzeti park döntése mögött
A védettség kimondása azért volt kulcsfontosságú, mert a bükkös és a Csillag-hegyi-forrás sorsa össze van kötve: elvileg ha megmenekül a forrás, a fákat sem vágják ki, mivel annak védettsége kiterjed a környezetére is. Itt az a kérdés, hogy mekkora védőzónát jelölnek ki a forrás körül. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park 8000 négyzetméteres területet javasolt, de a végső döntés a kormányhivatal kezében volt, mivel a törvény nem határozza meg konkrétan, mekkorának kell lennie a védősávnak. A civilek bizakodtak, hogy a kormányhivatal nekik kedvező döntést hoz, mivel korábban kiálltak a forrás védettsége mellett.
Nem így lett: a nemzeti park korábbi ajánlásával ellentétben a kormányhivatal végül nem 8000, hanem csak 2000 négyzetméteres védősávot jelölt ki a forrás körül. Ráadásul úgy, hogy a védőzóna nagyrészt a forrás alatt húzódna, nem pedig a gerincen. A civilek szerint ezzel az a probléma, hogy ha elhordják a dombot a forrás fölül, azzal ugyanúgy tönkretennék a természetes vízforrást, és valószínűleg a fákat is kivágnák az építkezés során. Gyanús, hogy a kormányhivatal azért így jelölte ki a védőzónát, hogy beférjen a forrás köré-fölé tervezett hidacska.
A civilek nem nyugodtak bele, és bíróságon támadták meg a kormányhivatal döntését. A Veszprémi Törvényszék március végén a civilek javára döntött, és új eljárásra kötelezte a kormányhivatalt. A bíróság szerint a kormányhivatal nem indokolta meg, milyen adatok, szakmai szempontok alapján jelölt ki kisebb védősávot. Egyetlen dologra hivatkoznak, mégpedig a nemzeti park egyik levelére. Ez azért furcsa, mert a bírósági ítéletből kiderül, hogy a nemzeti park háromszor írt levelet a kormányhivatalnak a Csillag-hegyi-forrás ügyében, és mindháromszor 8000 négyzetméteres védterületet javasoltak. Viszont amikor a kormányhivatal visszakérdezett, hogy nem akarják-e módosítani korábbi javaslatukat, a nemzeti park hirtelen már csak 2000 négyzetméteres védőzónát tartott szükségesnek, de azt nem indokolta meg, hogy miért.
„Durva nyomásgyakorlás nélkül ez nem történhetett volna meg”
– mondta a Telexnek a környezetvédelmi joggal foglalkozó EMLA Egyesület igazgatója, Kiss Csaba ügyvéd, aki a civileket képviselte a perben. A bírósági ítéletben az is szerepel, hogy a nemzeti park első két levelére – amely a forrás védetté nyilvánításáról és nyilvántartásába vételétől szólt – egyszerűen nem reagált a kormányhivatal, nem indult meg az ilyenkor szokásos eljárás. A bíróság most azt nem vizsgálta, hogy mekkora védősáv kijelölése lenne indokolt a forrás körül, bár Kiss Csaba véleménye szerint megtehette volna. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha a kormányhivatal a megismételt eljárás végén is 2000 négyzetmétert határoz meg. „Most még van esély megmenteni a forrást” – értékelte Kiss Csaba az eddigi fejleményeket. A kormányhivatalnak a bírósági döntés kézhezvételétől számítva 60 napja van a védőterület kijelölésére, nagyjából május végén születhet döntés. Onnantól akár még egy év is eltelhet, mire a bíróság elkezdi vizsgálni a védőterület nagyságának kérdését.
Megkérdeztük a kormányhivatalt, hogy az új eljárásban milyen szempontokat vesznek figyelembe, mi magyarázza, hogy a nemzeti park csökkentette a javasolt védőzóna méretét. Válaszukban azt írták: „A Veszprémi Törvényszék ítélete alapján a kormányhivatal új eljárást folytat le, amelyben a védőzóna méretét úgy állapítja meg, hogy az biztosítsa a forrás vízhozamának és vízminőségének védelmét.” A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot is kerestük a források ügyében, de a kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Szórakoztató adalék a Csillag-hegyi-forrás ügyéhez, hogy néhány héttel a civileknek kedvező bírósági döntés után megjelent egy cikk a Zala megyei lapokat összefogó Zalatáj Kiadó oldalán, ebben a külföldi balliberális oldal embereinek, „méregzöld álkörnyezetvédelmi aktivistának” nevezték a forrásért küzdő civileket.
Kilátás a Csillag-hegyi-forrás feletti dombról, a bal oldalon lévő sötét foltnál van a forrás – Fotó: Mizsur András / Telex
Több százezer négyzetméteren irtanak ki fákat a gyorsforgalmi út miatt
Orbán Viktor még 2015-ben ígérte meg, hogy Zalaegerszeget összekötik az M7-essel. A miniszterelnök azt mondta: az a cél, hogy minden megyei jogú várost 2018-ig bekapcsoljanak a már létező autóút- és autópálya-rendszerbe. A 2018-as átadásból annyira nem lett semmi, hogy csak az alapkőletétel történt meg abban az évben. A több mint 50 kilométer hosszú, kétszer két sávos M76-os gyorsforgalmi 170 milliárd forintból épül, részben uniós forrásból. Érinti majd a sármelléki repteret és a Zalaegerszeg mellett épülő tesztpályát.
Az utat 2024-re akarták befejezni, de ez valószínűleg nem jön össze. Az első, Balatonszentgyörgy és az M7 autópálya közötti 5,6 kilométeres szakaszát 2020-ban adták át. A Csillag-hegyi-forrás ügyétől függetlenül is megszenvedi a természet az M76-os építését: a 24.hu cikke szerint több mint 200 ezer négyzetméteren irtanak ki fákat a beruházás miatt, mindezt majd 4500 fa és 19 ezer cserje ültetésével, illetve 6000 négyzetméteres erdősítéssel pótolják.
