Lebetonozott kutat csinálnak egy forrásból a gyorsforgalmi miatt, a civilek küzdelembe kezdtek a megmentéséért

2021. december 13. – 10:40

Lebetonozott kutat csinálnak egy forrásból a gyorsforgalmi miatt, a civilek küzdelembe kezdtek a megmentéséért
Petőhenyei látkép – Fotó: Imre Percsi / Picasa

Másolás

Vágólapra másolva


Petíciót indítottak civilek, mert attól tartanak, hogy a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő M76-os gyorsforgalmi út építése során gyakorlatilag megsemmisülne egy forrás és a környékén található, ritkaságnak számító ősbükkös. A Zalaegerszeg Keleti csomópont – Zalaegerszeg Északi csomópont közötti szakaszáról van szó, a Pethőhenye közelében lévő terület kedvelt kirándulóhelynek számít, sokan járnak oda a környező településekről, és arra vezet az egyik jelzéssel ellátott turistaút is. Megdöbbentek, amikor kiderült, hol jelölték ki a nyomvonalat, lebetonoznák azt a területet, ahol felszínre bukkan a forrás, mondta a Telexnek Lang Ferenc, a civil szerveződés egyik tagja.

Azt akarják elérni, hogy a gyorsforgalmi pár kilométerrel arrébb, környezeti rombolás nélkül valósuljon meg. Gazdaságosabb is lenne szerintük, mert nem lenne szükség mély bevágásra, és nem kéne 20-25 méter magasságban elhordani a földet. „Nem hagyhatjuk, hogy egy ilyen egyedülálló életközösség áldozatul essen az információhiánynak. Biztosak vagyunk benne, hogy az út nyomvonala kicsit távolabb, sokkal síkabb területen költséghatékonyabban és jelentős környezeti rombolás nélkül is megvalósítható” – olvasható a petíciójukban, amit eddig több mint 600-an írtak alá. A helyzetet bonyolítja, hogy eredetileg nem is arrafelé vezették volna a gyorsforgalmit, hanem Alsónemesapáti közelében, egy kevésbé dimbes-dombos területen, csakhogy a lakosság tiltakozása miatt módosították a terveket. Az M76-os építését egyébként is megszenvedi a természet, a 24.hu korábbi cikke szerint több mint 200 ezer négyzetméteren irtanak ki fákat a beruházás miatt, mindezt majd 4500 fa és 19 ezer cserje ültetésével, illetve 6000 m²-es erdősítéssel pótolják.

Orbán Viktor még 2015-ben ígérte meg, hogy Zalaegerszeget összekötik az M7-essel. A miniszterelnök azt mondta, az a cél, hogy minden megyei jogú várost 2018-ig bekapcsoljanak a már létező autóút- és autópálya-rendszerbe. A 2018-as átadásból annyira nem lett semmi, hogy csak az alapkőletétel történt meg abban az évben. A több mint 50 kilométer hosszú, 2x2 sávos M76-os gyorsforgalmi 170 milliárd forintból épül, részben uniós forrásból. Érinti majd a sármelléki repteret és a Zalaegerszeg mellett épülő tesztpályát. 2024-re tervezik befejezni, az első, Balatonszentgyörgy és az M7 autópálya közötti 5,6 kilométeres szakaszát 2020-ban adták át. A tervek szerint a gyorsforgalmi út önvezető autók tesztelésére is alkalmas lesz.

Mitől forrás egy forrás?

Azzal érvelnek a civilek, hogy az 1996-os, a természet védelméről szóló törvény szerint a Magyarországon található források (illetve a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak és víznyelők) „ex lege”, azaz a törvény erejénél fogva, külön döntés nélkül is védettséget élveznek. Már amennyiben nyilvántartásba vannak véve, hivatalosan ugyanis onnantól számít forrásnak egy forrás. (A törvény egyébként azt is pontosan meghatározza, milyen kritériumai vannak egy forrásnak, a vízhozamnak például tartósan meg kell haladnia a percenkénti 5 litert.) Az a bökkenő, hogy a csillag-hegyi forrás esetében ez csak nyáron történhetett meg, akkor kezdeményezték a civilek a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknál, hogy mérjék fel a forrást. Információjuk szerint geológusok meg is vizsgálták a forrást, a nemzeti park pedig júniusban kezdeményezte a hatóságoknál a forrás védelembe vételét.

Ez magyarázhatja, miért kaphatott környezetvédelmi engedélyt az M76-os ezen szakasza: amikor a tervek készültek, nem volt nyilvántartásba véve a forrás, mondta Lang Ferenc. Meggyőződése, hogy ezek fényében újra kell tervezni a nyomvonalat, mivel ha a forrást időközben védettnek nyilvánítják, már nem kaphatná meg a környezetvédelmi engedélyt.

A beruházó, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) megkeresésükre cáfolta, hogy a környezetvédelmi engedélyt anélkül adták ki, hogy vizsgálták volna a forrás védettségét. December elején azt válaszolták a civileknek, hogy korábban is tudtak a forrásról, a környezeti hatástanulmány készítése során vizsgálták is, hogy védett-e, és az elérhető adatok alapján arra jutottak, hogy nem áll védelem alatt. A környezeti hatástanulmány elkészítésében a vízügyi szervek, az illetékes kormányhivatal és a nemzeti park is részt vett. Azt is leírták a civileknek, hogy a tervek szerint mi történik majd a forrással az útépítés során. Ahol most a víz a felszínre bukkan, ott egy lebetonozott vízvételi hely, úgynevezett „csápos falikút” épül majd, a forrás felesleges vizét pedig az úttest melletti árokba vezetik. Ebből sejthető, hogy nem maradna meg jelenlegi természetes formájában a forrás. A NIF nem nagyon lát más megoldást az M76-os elvezetésére, úgy fogalmaztak, hogy „a kialakított nyomvonalnál optimálisabb vonalvezetés nem határozható meg”. Egyik irányból a Natura2000-es területek, másik irányból pedig a lakott területek közelsége határolja be a lehetőségeket. A NIF közlése alapján a szakasz előkészítő munkálatai 2022 első felében kezdődnek meg.

A másik kérdés, hogy mi lesz a bükkössel, ami hivatalosan kivágásra kijelölt területnek számít. A civilek szerint pótolhatatlan életközösséget jelent az egyedi mikroklímájú erdő, ritka, hogy 200-300 méteres tengerszint feletti magasságnál bükkös jöjjön létre. (Az általunk megkérdezett szakértők nem tudták megerősíteni, hogy valóban ritka és különleges erdőrészről lenne szó.) A csillag-hegyi forrás sorsa kihatással van a bükkösére is, ugyanis a forrás védettsége kiterjedne a környezetére is. Ez azt jelenti, hogy a közelében nem lehetne olyan létesítményt építeni, ami potenciálisan szennyezheti a talajt és a forrás vizét, márpedig egy 2x2 sávos gyorsforgalmi ilyen lenne. Tehát ha megmenekül a forrás, megmenekül a bükkös is. Legalábbis elvileg, a törvény ugyanis nem határozza meg konkrétan, mekkorának kell lennie a védősávnak. Azzal próbáltak ennek elébe menni, hogy kezdeményezték a Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságnál, hogy jelöljenek ki egy védősávot a bükkösben, ami biztosíthatná a forrás védelmét. A NIF szerint a gyorsforgalmi miatt kivágott erdőt a jogszabályban meghatározott módon fogják pótolni.

A térkép bal felső sarkában karikázva a szóban forgó szakasz – Forrás: NIF
A térkép bal felső sarkában karikázva a szóban forgó szakasz – Forrás: NIF

Nem tudni, hogy védett-e már a forrás

November elején a civilek rákérdeztek a Zala Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálynál, hogyan áll a forrás ügye, nyilvántartásba vették-e, de nem kaptak erre választ. A civilek úgy tudják, hogy a mai napig nem történt meg a forrás védettségének kihirdetése, a természetvédelmi nyilvántartásban mi sem találtuk ennek nyomát. Szerették volna kikérni az M76-os szóban forgó szakaszának környezetvédelmi engedélyét is, de a civilek állítása szerint a kormányhivatal először egy másik szakasz – egyébként is elérhető – engedélyét küldte el nekik, csak második nekifutásra kapták meg a jót. Az engedély 2016-ban készült, majd 2018-ban módosították, utóbbi verzió számít irányadónak a nyomvonal szempontjából. Lang Ferenc látta az engedélyt, és azt mondta, hogy abban nem említik a forrást.

Az ügyben megkerestük az illetékes kormányhivatalt, a nemzeti parkot és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztőt. A beruházó azt válaszolta kérdéseinkre, hogy nincs tudomásuk arról, hogy a kérdéses vízfolyás védett lenne, „ilyen értelmű értesítést társaságunk sem a nemzeti parktól, sem mástól nem kapott”. Mivel a vízépítési terv a forrás kivezetésére is tartalmaz megoldást, a turisták a gyorsforgalmi út megépítése után is tudnak vizet venni abból, írták.

„A fejlesztés jogerős és végrehajtható környezetvédelmi és építési engedéllyel rendelkezik, a gyorsforgalmi út az alapos megfontolás után kiválasztott, érdemi alternatívával nem rendelkező nyomvonalon megépíthető.”

Lukács András geofizikus, a Levegő Munkacsoport elnöke szerint nem példa nélküli, hogy sikerre vezessenek az ehhez hasonló civil tiltakozások. A kisoroszi Szigetcsúcsnál tervezett beruházást említette példaként, de több kisebb-nagyobb ügyről is tud az elmúlt évekből, amikor a civilek ellenállása miatt töröltek beruházásokat, vagy módosították a terveket. Az M76-os fejlesztése kapcsán arról is beszélt, hogy a közhiedelemmel ellentétben a teher- és személygépjárművek használói által befizetett adók és díjak csak részben fedezik az általuk okozott költségeket, beleértve a környezeti és egészségi károk költségeit is. Az M76-os megépítését elsősorban gazdasági igényekkel indokolja a kormány. Lukács András szerint nem szabad már tovább kielégíteni ezeket az igényeket, az útépítések nagyban hozzájárulnak a természeti területek csökkenéséhez, élőhelyeket vágnak el egymástól, visszafordíthatatlan károkat okoznak a talajban.