A kormányhivatal mentheti meg a védett forrást, amiből lebetonozott kutat csinálnának az épülő gyorsforgalmi miatt

Néhány hónapja küzdelembe kezdtek civilek, hogy megmentsenek egy forrást, amit a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő M76-os gyorsforgalmi út egyik szakasza miatt gyakorlatilag lebetonoznának. A tervek szerint ahol most a víz a felszínre bukkan, ott egy úgynevezett „csápos falikút” épülne, a forrás felesleges vizét pedig az úttest melletti árokba vezetnék. Vagyis jelenlegi, természetes formájában nem maradna meg a Csillag-hegyinek nevezett forrás.

A kérdéses szakasz Zalaegerszeg Keleti csomópont – Zalaegerszeg Északi csomópont között található. A Pethőhenye közelében lévő terület kedvelt kirándulóhelynek számít, sokan járnak oda a környező településekről, arra vezet az egyik jelzéssel ellátott turistaút is.

Nemrég felcsillant a remény, hogy megakadályozhatják a forrás lebetonozását.

Több hónapnyi várakozás és levelezgetés után az ügyben illetékes Zala Megyei Kormányhivatal december közepén hivatalosan is megerősítette a civileknek, hogy védettnek számít a forrás, egyúttal arról tájékoztatta a beruházót, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t (NIF), hogy csak külön engedéllyel nyúlhat a forráshoz. „A forrás meglétét a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága jelezte részünkre, illetve a forrást az általuk vezetett nyilvántartásba rögzítette. Ennek megfelelően a természet védelméről szóló 1996 évi LIII. törvény 23.§ értelmében jelenleg is védett természeti értéknek minősül. Emiatt a forrást érintő beavatkozáshoz Hatóságom engedélye szükséges. Erről az M76-os út kivitelezőjét tájékoztattuk. A vonatkozó kérelem beérkezését követően külön engedélyezési eljárásban fogjuk vizsgálni a forrást érintő munkák kivitelezhetőségét és annak feltételrendszerét” – írták.

Bukott ügynek tartották, hogy szembemennek a többmilliárdos útépítéssel

A kormányhivatal válasza azért fontos fejlemény, mert egészen addig az is kérdéses volt, hogy hivatalosan egyáltalán védettnek számít-e a forrás. Az 1996-os, a természet védelméről szóló törvény szerint a Magyarországon található források (illetve a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak és víznyelők) „ex lege”, azaz a törvény erejénél fogva, külön döntés nélkül is védettséget élveznek. Ehhez azonban az kell, hogy nyilvántartásba vegyék őket (illetve egyéb, törvényben meghatározott kritériumai is vannak, hogy mitől forrás egy forrás, például a vízhozamot is nézik).

A Csillag-hegyi forrás esetében ez csak nemrég történt meg (a civilek tavaly nyáron kezdeményezték a védetté nyilvánítását), annak ellenére, hogy addig is lehetetett tudni, hogy van egy vízforrás arrafelé. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő is tudott a forrásról, de a tervek készítése közben arra jutottak, hogy az nem védett. „Ilyen értelmű értesítést társaságunk sem a nemzeti parktól, sem mástól nem kapott” – írták korábbi megkeresésünkre.

A forrás ügyét a civilek közül ketten viszik, Lang Ferenc és Gróf Krisztián, ők leveleztek a kormányhivatallal, a nemzeti parkkal és a beruházóval. Egyszerű természetkedvelő állampolgárnak tartják magukat, különösebb jogi előképzettség nélkül vágtak bele a forrás megmentésébe. Az elején saját ismerőseik is kilátástalannak tartották küzdelmüket, attól féltették őket, hogy bajuk is lehet belőle.

„A józan ész azt diktálta, hogy ez bukott ügy. Mégiscsak egy sokmilliárdos, kiemelt állami beruházásról beszélünk, de most már merünk kicsit reménykedni.”

Azt akarják elérni, hogy a gyorsforgalmit pár kilométerrel arrébb építsék meg. Szerintük ez gazdaságosabb is lenne, mert nem kéne a terepviszonyok miatt 20-25 méter magasságban elhordani a földet. A beruházóknak értelemszerűen kellemetlen lenne (és a költségeket is megdobná), ha újra kéne terveznie a nyomvonalat. A helyzetet bonyolítja, hogy eredetileg Alsónemesapáti közelében, egy kevésbé dimbes-dombos területen át vezették volna az utat, azonban a lakosság tiltakozása miatt módosították a terveket.

Lang Ferencék szeretnék megmenteni a forrást körülölelő bükköst is, mivel szerintük a fák kivágásával a forrás is megsemmisülne. A jogszabályok szerint a forrás védettsége kiterjed a közvetlen környezetére is, ennek megfelelően a Balaton-felvidéki Nemzeti Park december elején arról tájékoztatta őket, hogy védettségre javasolták a forrás körül kijelölt 0,8 hektáros területet. Ezzel azonban még nem zárult le az ügy, mert a kormányhivatal ebben a kérdésben még nem döntött. Most azt próbálják elérni a kormányhivatalnál, hogy ismerje el a bükkös védettségét is.

A kormányhivatal kezében a forrás sorsa

Hiába számít hivatalosan is védettnek a forrás, a kormányhivatal ettől még engedélyezheti a forrást érintő munkálatokat, mondta a környezetvédelmi joggal foglalkozó EMLA Egyesület igazgatója, Kiss Csaba, aki jogi tanácsadással segítette a civileket. Azt fogják vizsgálni az engedélyeztetési eljárásban, hogy az útépítés sérti-e a természetvédelem érdekeit. A Fertő-tavi beruházás, a Normafán zajló fejlesztések és a Gellérthegyre megálmodott sikló példája is mutatja, hogy engedély birtokában azokon a területeken is jogszerűen lehet építkezni, ahol védett természeti érték található. Ugyanakkor a kormányhivatal jogszerűen léphet fel a biodiverzitás védelmében, és mondhatja azt a beruházónak, hogy az új fejlemények fényében felülvizsgálja a korábban kiadott engedélyeket. Kiss Csaba pozitívan értékelte a kormányhivatal hozzáállását a forrás ügyében, és szerinte helyesen járt el, amikor kiállt a forrás védettsége mellett.

A kormányhivatal válasza után sem dőltek hátra a civilek: kezdeményezték a kérdéses útszakasz környezetvédelmi engedélyének felülvizsgálatát is. Ennek elbírálása még tart, és nem valószínű, hogy február közepe előtt döntenek róla. De még az engedély felülvizsgálata után is dönthet úgy a kormányhivatal, hogy az autóút az eredeti tervek szerint megépülhet, vagy azt is mondhatja, hogy nem bolygathatják meg a forrást. A felülvizsgálatnál azt néznék, mennyiben értékeli át a gyorsforgalmi környezeti hatását az a tény, hogy a nyomvonalon védett forrás található, magyarázta az EMLA igazgatója. Ebben az esetben valószínűleg később az egész szakaszt újra kéne tervezni, nem túl életszerű, hogy a forrás miatt beiktassanak egy kanyart. A civilek a kezdetektől fogva azzal érvelnek, hogy az útszakasz azért kaphatta meg a szükséges engedélyeket, mert hivatalosan nem létezett a forrás, ezért kardoskodnak a tervek módosítása mellett.

Innentől minden a kormányhivatalon múlik, amely több ponton is dönthet úgy, hogy jelenlegi formájában nem épülhet meg az M76-os ezen szakasza.

Ezek alapján Kiss Csaba úgy látja, a kormányhivatal nagy eséllyel a forrás szempontjából kedvező döntést hoz majd. Ha mégsem így történik, végső esetben természetveszélyeztetésre hivatkozva a civilek pert indíthatnak a beruházó ellen. Alaposan meg kell gondolniuk, hogy hajlandók-e idáig elmenni. Ritkák az ehhez hasonló ügyek, 2-3 évente van egy-egy, részben a magas perköltségek miatt, ami ennél az ügynél akár egymillió forint is lehet, mondta az EMLA igazgatója. Ráadásul magánszemélyként nem is indíthatnak ilyen típusú eljárást, az kell, hogy egy bejegyzett civil szervezet beálljon mögéjük.

A beruházó szerint neki nem szóltak, hogy védett lett a forrás

Lang Ferenc és Gróf Krisztián úgy látja: a beruházó hajthatatlan, és ragaszkodik az eredeti nyomvonalhoz, függetlenül attól, hogy védett a forrás, vagy sem. Előző megkeresésünkre azt írta a NIF, hogy

a Natura2000-es területek és a lakott területek közelsége miatt nem látnak más megoldást az M76-os elvezetésére, „a kialakított nyomvonalnál optimálisabb vonalvezetés nem határozható meg”.

A forrás körbebetonozását annyival intézték el, hogy a turisták a gyorsforgalmi út megépítése után is tudnak majd vizet venni a helyen.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő megkeresésünkre azt közölte: nem kapott tájékoztatást a forrás védettségéről, nem rendelkezik hivatalos információval erről, „ami nincs összhangban a vonatkozó jogszabályi környezettel”. Továbbra is azzal érvel a beruházó, hogy a környezeti hatástanulmány készítésekor nem kaptak olyan információt, ami a forrás védettségére utalt volna, és egyébként is előbb kapta meg az útszakasz a környezetvédelmi és az építési engedélyt, mint hogy a védetté nyilvánítás megtörténhetett.

Hozzáteszik: a forrás védettsége sem számít kizáró oknak a gyorsforgalmi nyomvonalvezetése szempontjából.

Azt is írták, hogy tavaly decemberben kezdeményezték a kormányhivatal által előírt engedélyezési eljárást, ami viszont arra utal, hogy mégiscsak értesültek arról, hogy valami történt a forrás ügyében.

Az eljárás nem befolyásolja az előkészítő munkálatokat, amelyek a NIF előző tájékoztatása szerint már idén, az év első felében megkezdődnek.

Több százezer négyzetméteren irtanak ki fákat a gyorsforgalmi miatt

Orbán Viktor még 2015-ben ígérte meg, hogy Zalaegerszeget összekötik az M7-essel. A miniszterelnök azt mondta: az a cél, hogy minden megyei jogú várost 2018-ig bekapcsoljanak a már létező autóút- és autópálya-rendszerbe. A 2018-as átadásból annyira nem lett semmi, hogy csak az alapkőletétel történt meg abban az évben.

A több mint 50 kilométer hosszú, 2x2 sávos M76-os gyorsforgalmi 170 milliárd forintból épül, részben uniós forrásból. Érinti majd a sármelléki repteret és a Zalaegerszeg mellett épülő tesztpályát. Az utat 2024-re tervezik befejezni. Az első, Balatonszentgyörgy és az M7 autópálya közötti 5,6 kilométeres szakaszát 2020-ban adták át.

A tervek szerint a gyorsforgalmi út önvezető autók tesztelésére is alkalmas lesz. A Csillag-hegyi-forrástól független is megszenvedi a természet az M76-os építését: a 24.hu cikke szerint több mint 200 ezer négyzetméteren irtanak ki fákat a beruházás miatt, mindezt majd 4500 fa és 19 ezer cserje ültetésével, illetve 6000 m²-es erdősítéssel pótolják.