Tavaly több 14 év alatti gyerek követett el szexuális erőszakot, mint fiatalkorú

„Életveszélyesen megszúrta iskolatársát egy fiatal lány Debrecenben”, „Tinédzser fiú szúrt meg egy intézkedő rendőrt”, „Meghalt az a 18 éves fiú, akit a hétvégén késeltek meg a budapesti Deák téren”, az elkövető egy 18 éves fiatal volt.

Az utóbbi időben többször is írtunk olyan esetekről, amikor tinédzserek támadtak meg valakit. Bár ezek alapján úgy tűnhet, hogy az utóbbi időben több fiatalkorú követett el bűncselekményt, a Magyar Hang oldalán nemrégen megjelent cikk szerint inkább a gyerekkorú bűnelkövetők száma növekedett. 2022-ben sem a fiatal-, sem a felnőttkorú elkövetők száma nem nőtt olyan mértékben, mint a gyerekkorúaké. A számuk egy év alatt 33 százalékkal lett több.

Természetesen itt még tendenciákról nem érdemes beszélni, de akkor is kiugró adatról van szó. A részletesebb statisztikákat és annak lehetséges magyarázatait Sárik Eszterrel, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársával elemeztük.

Ki az a gyerekkorú bűnelkövető?

Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENYÜBS) adataiból megnéztük, hogyan alakult az elmúlt négy évben a gyerek-, fiatal- és felnőttkorúak bűnelkövetési statisztikája. Ebből látható, hogy mennyire számít valóban újdonságnak a gyerekkorú elkövetőknél tapasztalt tavalyi ugrásszerű növekedés.

Itt rögtön érdemes tisztázni, mit is jelent a büntetőjog szerint a gyerekkorú elkövető kifejezés. Büntetőjogi értelemben a fiatalkor 12–18 év között van. Fő szabály szerint nem büntethető az, aki 14. életévét nem töltötte be, ezért a 14 év alattiakat nevezzük gyerekkorúaknak. Bizonyos súlyosabb bűncselekménynél azonban, például az emberölésnél, levitték a büntethetőség korhatárát 12 évre, tehát ezekben az esetekben a gyerekkorú elkövető is büntethetővé válik.

Tavaly nagyobb arányban követett el bűncselekményt gyerekkorú, mint előtte

2019-ben 1826 esetben követett el bűncselekményt gyerekkorú, 2022-ben viszont már 2352 bűncselekményt követtek el 14 év alattiak, az összes bűncselekmény 1,63 százalékában gyerekkorú volt az elkövető.

A következő grafikonon néhány ismertebb bűncselekménytípusra lebontva lehet látni, hogy a gyerekkorúak által elkövetett bűnesetek száma 2022-ben minden kategóriában megnőtt. Például a testi sértéseknél 35 százalékos a növekedés, a rablások száma majdnem a háromszorosára emelkedett, a lopásoknál 39 százalékos a növekedés. Az emberölés esetében nem tapasztalható emelkedés, de ez az érték már régóta stagnál.

Ha összevetjük ezeket az adatokat, akkor azt lehet látni, hogy 2019-től 2021-ig ezeknél a bűncselekménytípusoknál fokozatosan csökkent a gyerekkorúak által elkövetett bűnesetek száma, aztán tavaly nagyon megugrott.

Persze magyarázatot adna erre az, ha a többi korosztályban is hasonló növekedést lehetne tapasztalni és valamilyen általános jelenségről lenne szó. De például a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma a lopás és a rablás esetében is csökkent, a többinél mérsékeltebb növekedés látszik.

A fiatalkorúak által elkövetett emberölések száma viszont nagyon megugrott: több mint háromszorosára emelkedett ez az érték. Itt meg kell jegyezni, hogy alapból kevés esethez lehet viszonyítani, így már a kis kiugrások is látványosak. Ilyen növekedés csak ennél a bűncselekménynél jelenik meg, így ez nem általános jelenség.

A felnőttkorú lakosság esetében a testi sértések száma csökkent, a többi bűncselekménytípusnál az elkövetések száma nagyjából azonos maradt vagy kismértékben emelkedett. Más korcsoportokkal összevetve tehát az látszik, hogy a növekedés sem a fiatalkorúakat, sem a felnőtteket nem érintette olyan mértékben, mint a gyerekkorúakat.

Tavaly több gyerekkorú követett el szexuális erőszakot, mint fiatalkorú

Sárik Eszter kriminológus az adatokat látva lapunknak azt mondta: a gyerekkorú elkövetők elsődlegesen vagyon elleni, azon belül is egyszerű bűncselekményeket követnek el, például a már említett lopást, rongálást. Szerinte a kérdés e korosztály kapcsán az, hogy mennyire jelenik meg náluk egy-egy bűncselekmény erőszakos vonása.

A kriminológus talán a legjobban azon lepődött meg, hogy tavaly több gyerekkorú követett el szexuális erőszakot, mint fiatalkorú.

Eddig egyértelműen, tendenciaszerűen azt látszott, hogy mindig több fiatalkorú követ el szexuális erőszakot, mint gyerekkorú. Ez az arány évek után tavaly fordult meg először. A hatályos törvények szerint a szexuális erőszak nem számít olyan típusú erőszakos bűncselekménynek, amelynek esetében a büntethetőség korhatárát levitték volna 12 évre, így a gyerekek által elkövetett esetekben nem is történhetett felelősségre vonás.

Eddig logikus magyarázat volt, hogy először a kamaszoknál jön elő ez a bűncselekménytípus, a szexuális érdeklődés megjelenésével párhuzamosan. De Sárik Eszter szerint már a gyerekek is sokkal könnyebben hozzáférnek a szexuális tartalmakhoz, mint korábban.

Érzelmi problémák, szexuális válaszok

„Én azt gondolom, hogy a szexuálisbűn-elkövetésnek a mozgatórugója nagyon ritkán a szexualitás valójában” – magyarázta a kriminológus.

Szerinte az a probléma, hogy túlszexualizált a világ: ha megjelenik egy kamasz életében bármilyen lelki probléma, kötődési nehézség, akkor az nagyon sokszor szexuális keresésben csapódik le.

És nagyon gyakran azt lehet látni, hogy az alapvetően nem szexuális típusú lelki vagy érzelmi problémák is szexualizálódnak. Sárik Eszter szerint a gyerekek ezekkel a gondjaikkal is magukra vannak hagyva.

A kriminológus szerint ráadásul van egy nagyon erős kettősség a gyerekkor megítélésében. Egyrészt a gyereknek a védelme össztársadalmi konszenzus: „a gyerek a szemünk fénye”. Ez a felszín, a valóság azonban sok esetben mást mutat. A gyerekeket gyakran szexualizálják: például a gyerekszépségversenyeken, vagy a szépségipar eszközeiként jelennek meg kihívó külsővel. Mindeközben jellemző, hogy a társadalom a gyerekek iránt más területeken is túlzott elvárásokat támaszt: a folyamatos teljesítménykényszer miatt szellemileg is idő előtt felnőtté kell válniuk. A szakértő felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra is, hogy bizonyos élethelyzetekben a gyerek nemkívánatos személyként jelenik meg: egyre több a gyerekmentes étterem, szálloda, a „gyerekmentességet kikötő” esküvői meghívóról is lehetett már hallani.

„Tehát van egy látszatmondatunk arról, hogy a gyerek a legfőbb érték, de hogyha megnézzük, milyen különböző szerepekben jelenik meg a gyerek, akkor tulajdonképpen a gyerek már gyerek lehet legkevésbé” – mondta Sárik Eszter.

Miért követ el egyre több gyerek bűncselekményt?

Az adatokat látva felmerül a kérdés, hogy miért nőtt meg tavaly ennyire a gyerekkorúak által elkövetett bűncselekmények száma a többi korcsoporthoz viszonyítva. A kutató szerint lehetne egy olyan kézzelfogható magyarázata az emelkedésnek, hogy jogszabályváltozás miatt másképp számolják a rendbeliséget, ami befolyásolhatja a statisztikát. Sárik Eszter azonban nem tud olyan jogszabályi változásról, amely érdemben magyarázná az eltérő adatokat.

A szakértő szerint tehát nem statisztikai eltérésről van szó, és bár egy év távlatából tendenciákról sem lehet még beszélni, azért érdekesnek tartja a kiugró adatokat. Főleg annak tükrében, hogy összességében évről évre egyre kevesebb bűncselekményt követnek el Magyaroroszágon. Szerinte „Itt el lehet gondolkodni, hogy ezt a fajta kiugrást nevezhetjük-e fordulópontnak”. A kérdés megválaszolásához véleménye szerint még évekre van szükség.

Azért megkértük rá, szedje össze azokat a lehetséges okokat, amelyek mégis valamilyen magyarázatot adhatnak az eltérésre. Ezen a ponton muszáj megemlíteni, hogy

akik gyerekként válnak bűnelkövetővé, sokszor hátrányos helyzetű, szegény, sokgyerekes családból származnak.

A családban jellemzően megjelenik a deviancia, akár a szülő is bűnelkövető, nincs stabil családi háttér. Ezek a tényezők mind hatással vannak a gyerekekre, és minél korábban tapasztalják meg akár az elhanyagolást, akár a túlzott követelményeket, annál érzékenyebben reagálhatnak rá. E mellett az általános magyarázat mellett Sárik Eszter szerint leginkább az alábbi szempontok együttes hatása indokolhatja a megnövekedett számokat:

1. Koronavírus-járvány: A kriminológus szerint a 2020-ban kezdődő koronavírus-járvány időszakában átélt bezártság és a rengeteg frusztráció valamilyen módon bűncselekmények elkövetésében csapódhatott le. Kiváltképpen azért, mert a legmarkánsabban az anyagi problémák és az összezártságból fakadó feszültségek is éppen annál a társadalmi rétegnél jelentek meg, amely a bűnelkövetés esetében is a leginkább veszélyeztetett. Viszont itt tavalyi adatokról van szó, és mivel a legtöbb esetben a gyerekkor miatt nem volt büntethető a cselekmény, nem valószínű, hogy nagy számban húzódhattak át ügyek a 2021-es évről. Vagyis a vírus és a bezártság miatti frusztráció valószínűleg már előbb is jelentkezett volna.
2. A gyerekekre irányuló nagyobb figyelem: A szakértő szerint nem biztos, hogy ténylegesen megnőtt a gyerekkorúak által elkövetett bűncselekmények száma. Ugyanis az is lehet, hogy egyszerűen a látencia csökkent, mert nagyobb figyelem összpontosult erre a korosztályra. A látencia azt jelenti, hogy a tényleges bűncselekmények közül mennyi marad „rejtve”, azaz mennyiről nem szereznek tudomást a hatóságok. Sárik Eszter elképzelhetőnek tartja, hogy az iskolaőrök megjelenése is hozzájárulhatott ahhoz, hogy tavaly több esetről szereztek tudomást a hatóságok. Bár ez leginkább az iskolában elkövetett bűncselekményeknél okozna növekedést, viszont például a rablás vagy a szexuális erőszak jellemzően nem az oktatási intézményhez kötődik.
3. Erőszakosabb közhangulat: Sárik Eszter szerint ezeknél erőteljesebben van jelen, hogy mind a közhangulat, mind a köznyelvezet és az egymással való kommunikáció össztársadalmi szinten erőszakosabbá vált, és nagyon erőteljes hangsúlyt kapott a már említett szexualitás is.
4. Gyerekotthonokban történt bűncselekmények elszaporodása: Az elmúlt időszakban végzett aktakutatás keretében külön vizsgálták a fiatalkorúak által elkövetett erőszakos bűncselekményeket. Ennek alapján tendenciaszerű változásnak tűnik, hogy nagyon sok probléma van a gyerekotthonokban. Így a kutató nem zárta ki, hogy a gyerekotthonban élő gyerekek követnek el még nagyobb arányban bűncselekményeket, és ez „dobta meg” a korosztályos összesített adatokat.
5. Média: A szakértő szerint a közhangulattal szorosan összefügg, hogy a médiában is egyre több erőszakos cikk, kép, videó jelenik meg. Illetve nagyon népszerűek a videójátékok, valamint az ellenőrzés nélküli közösségimédia-használat szerepe sem elhanyagolható. Szerinte nem biztos, hogy egy gyerek el tudja különíteni, mi történik a valóságban és mi a játékban, milyen súlyuk van a valóságban történt cselekedeteknek. Az erőszakot sok esetben legitimálhatja a közösségi oldalak személytelensége.
6. Egyre több a magatartásbeli és tanulásbeli probléma a gyerekeknél: Évek óta megfigyelhető a különböző tanulási és magatartási zavarokkal küszködő gyerekek számának növekedése. Az egyébként is nehezen kezelhető gyerekek életében további nehézségeket okozott a koronavírus-járvány miatti bezártság, az iskolából való kimaradás. Közvetve nyomot hagyhatott a fiatalokon a háború kitörése miatti szorongás is. Az így kialakult bizonytalanság miatt egyre több az olyan gyerek, akivel az iskolák nem nagyon tudnak mit kezdeni. A magatartási zavarok vagy egyéb pszichés problémák könnyen negatív iskolai eredményekhez vezethetnek. Az oktatási rendszerből történő kimaradás pedig hozzájárulhat az irányítás elvesztéséhez, ami akár megjelenhet a bűnelkövetésben is – mondta a szakember.

Alkalmi bűnelkövetés vagy karrierút

Ha így növekednek a számok, az vajon milyen hatással lehet a jövőre? A szakértő azt mondta, hogy a korábbi kutatások alapján két csoportot lehet megkülönböztetni. Van az a fiatalkorú, aki kizárólag gyerekként és kamaszként követ el szabálysértést vagy bűncselekményt. Például részegen felrúg egy padot, garázdálkodik, kábítószert fogyaszt, mások hatására ellop valamit. Ezek mind tipikus korosztályos szabályszegések, tipikusan egy adott életszakaszra jellemző deviáns viselkedés, ami után a fiatal teljesen szokványos életét él. Ezeknek a gyerekeknek általában a családi hátterük is rendezettebb.

És van az a csoport, amelynek tagjai jellemzően hátrányos helyzetűek, a családi hátterük teljes mértékben bizonytalan, gyakran kiesnek az iskola rendszeréből, ezek a gyerekek könnyebben sodródhatnak bele az egyre súlyosabb bűncselekmények elkövetésébe. „Ha az ehhez a csoporthoz tartozó fiatalok száma nő, akkor a jövőre nézve egy negatív tendenciával számolhatunk” – mondta Sárik Eszter. Szerinte itt az a kérdés, hogy ezeket a gyerekeket hogyan tudja a társadalom megvédeni, stabil jövőképet felajánlani nekik. Ha ez nem sikerül, félő, hogy ezek a fiatalok bűnelkövetői karriert építenek, vagyis visszaeső bűnelkövetővé válnak. Ezért is lehet kulcskérdés, hogy folytatódik-e a gyerekkorú bűnelkövetők számának növekedése; ahogyan az is, hogy a társadalom hogyan kezeli ezt a kérdést.