Elkezdődött a kirúgott karinthys tanárok tárgyalása, a pedagógusok nem kérik a pozíciójukba való visszahelyezésüket

Kedden reggel 9-kor a Fővárosi Törvényszéken megkezdődött annak a hat tanárnak a tárgyalása, akiket a Külső-Pesti Tankerületi Központ tavaly november 30-án bocsátott el a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból a polgári engedetlenségben való részvételük miatt. Az előkészítő tárgyaláson részt vett mind a hat tanár, a Külső-Pesti Tankerületi központ vezetője viszont nem volt ott, csak a jogi képviselője. A bíró azt mondta, hogy a tankerület vezetőjét később fogják beidézni, mert először a felpereseket hallgatják meg.

A tanárok a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése és az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt indítottak pert a tankerület ellen, hivatkozva a véleménynyilvánítás szabadságára. Szerintük a kirúgásuk aránytalan és eltúlzott volt, és azt sem értik, miért pont őket bocsátották el. Álláspontjuk szerint a tankerület a kirúgásokkal meg akarta félemlíteni a pedagógusokat. A tankerület szerint viszont a tanárok kirúgása nem irányult a véleménynyilvánításuk elfojtására.

A bíró a tárgyalás elején megkérdezte, hogy van-e hajlandóság a felekben a peren kívüli megegyezésre. A kirúgott tanárok ügyvédje azt mondta: van egy ajánlata.

Ha azonnali hatállyal visszaveszik ugyanabba a pozícióba a kirúgott tanárokat és fejenként egymillió forint sérelemdíjat fizetnek nekik, valamint a tankerület kiad egy nyilatkozatot, amiben elnézést kér a Külső-Pesti Tankerülethez tartozó pedagógusoktól, akkor elállnak a tárgyalástól.

A tankerület jogi képviselője erre az ajánlatra úgy reagált: nincs felhatalmazása, hogy konkrét választ adjon, de továbbítani fogja az ajánlatot a megbízójának, azaz a tankerület vezetőjének. A tanárok ügyvédje ezután bejelentette, hogy a tárgyalás szüneteltetésének akkor látják értelmét, ha érdemben tudnak egyeztetni az ajánlatukról.

Így viszont kérik a tárgyalás lefolytatását, de megváltoztatják eredeti keresetüket, és a kirúgott pedagógusok közül senki sem kéri a pozíciójukba való visszahelyezését.

Az első tárgyaláson még a perfelvétel zajlik, a következő tárgyalás csütörtökön lesz, de az ítélethirdetésig még többször találkoznak a felek.

Március közepén már megvolt a perfelvételi tárgyalása a Vörösmarty Mihály Gimnázium és az Eötvös József Gimnáziumból elbocsátott két tanárának, akiket ugyanúgy november 30-án rúgtak ki állásukból, csak őket a Belső-Pesti Tankerület. Kapin Lilla és Törökné Pethő Erzsébet is részt vettek kedden a karinthys tanárok tárgyalása előtt a Tanítanék Mozgalom által szervezett szolidaritási eseményen.

A nyolc kirúgott tanárt Sziklai Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje képviseli. Sziklai Tamás szerint ha megnyerik a pert, akkor az elbocsátott tanárok sérelemdíjat és az elmaradt munkabérüket is megkaphatják. Hiszen ha jogellenes volt a kirúgás, akkor olyan helyzetbe kell hozni a munkavállalót, mintha nem is szűnt volna meg az állása, így akár decemberig visszamenőleg is megkaphatják az elmaradt munkabért.

A tanárok kirúgása nemcsak azért váltott ki meglepetést, mert végzős osztály osztályfőnöke és matematika szakos pedagógus is volt köztük, hanem azért is, mert november végére érezhetően csökkent a tanártüntetések intenzitása. A kirúgások hatására aztán felerősödtek a tiltakozások: újra több tüntetés volt, a diákok virrasztottak a Belügyminisztériumnál, és egyes iskolákban hosszú távú polgári engedetlenségbe kezdtek tanárok, szolidaritást vállalva elbocsátott kollégáikkal.

Először kölcseys tanárokat rúgtak ki

Ahogy arról a Telexen részletesen beszámoltunk, tavaly szeptemberben soha nem látott szolidaritási hullám indult el a pedagógustársadalomért, ami akkor lett még erősebb, amikor szeptember végén a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárát kirúgták, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben. Még tavaly októberben írtuk meg, hogy ők ezután pertársaságot alapítottak, és közösen indítottak munkaügyi pert. A pedagógusokat a Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő egyesület képviseli a munkaügyi perben.

A tanárok régóta küzdenek a munkaterheik csökkentéséért és a sztrájkjoguk visszaállításáért. A pedagógusok nehezebb helyzetben vannak, amióta a sztrájktörvényt elfogadták, mert ez olyan elégséges szolgáltatásokat írt elő, melyekkel a pedagógusok sztrájkja láthatatlan marad. Ezért választják sokan a jogszabályban nem rögzített munkabeszüntetést, a polgári engedetlenséget.

Idén már egyeztettek a szakszervezetek Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral, de a tárgyalások eddig nem vezettek eredményre. Ráadásul a nemrég nyilvánosságra hozott, köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezet a szakszervezetek szerint nemhogy figyelembe venné a javaslataikat, még tovább csorbítja az intézményi autonómiát. Éppen ezért március 16-án és 17-én ismét országosan sztrájkoltak a pedagógusok.

A kormány régóta azt kommunikálja, hogy egyetért a pedagógusok fizetésemelésével, de a magasabb pénzt az uniós források megérkezéséhez kötik. Ha azok a pénzek megjönnek, akkor már idén 20,8 százalékos egységes béremelés lehet az ágazatban.