Kiszorítják a nem kívánt arcokat – amikor a fideszes gépezet is javításra szorul
2023. február 4. – 07:01
Az újabb kétharmados választási győzelem után pár hónappal újrarendezi sorait a Fidesz. Az ország több településén és kerületében is feloszlatták a párt alapszervezetét, hogy még az önkormányzati választás előtt újra tudják szervezni azokat, és belső konfliktusok nélkül fordulhassanak rá a kampányra. Van, ahol a helyi erős emberek vesztek össze, máshol a kudarcos választási eredmények miatt van szükség változásra. Strukturális problémáról egyelőre nem lehet beszélni, de a történtek jelzik, hogy a fideszes gépezet is javításra szorul néha.
„A választók akaratát figyelembe véve kezdeményezem a jászberényi Fidesz-csoport feloszlatását és újjászervezését!” – múlt héten Pócs János, a Fidesz jászsági országgyűlési képviselője és választókerületi elnöke a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a kormánypártok jászberényi veresége után megújítják a helyi szervezetet. A jobbikos Budai Lóránt január közepén kétharmados győzelmet aratott a jászberényi időközi önkormányzati választáson, és mind a tíz egyéni választókörzetben az ellenzék jelöltjei nyertek.
Pócs az oszlatással a felelősséget is némileg eltolta magától, vagy legalábbis megosztotta a helyi szervezet teljes tagságával. Bódi Mátyás elemző szerint a nyilvános bejelentéssel előremenekült a fideszes képviselő, hogy ne az ő irányítása nélkül szivárogjon ki a hír, mert úgy jobban ráégne a vereség.
Emellett azt akarta demonstrálni, hogy továbbra is ő a Fidesz erős embere Jászberényben, és rendet tud tenni.
A Választási Földrajz elemzője lapunknak azt mondta, hogy a jászberényi időközi választás komoly presztízsveszteség lehet a Fideszen belül Pócsnak, hiszen tavaly áprilisban még a választókerületi központban is jóval több szavazatot kapott, mint az ellenzék jelöltje. Mindezek után érthető, hogy valamit lépnie kellett a mostani vereség után.
Csak az az értelme, hogy valakitől megszabaduljanak
Jászberény mellett Egerben, Derecskén, valamint Budapesten Terézvárosban (VI. kerület), Erzsébetvárosban (VII.), Újbudán (XI.) és Csepelen (XXI.) is feloszlatták a Fidesz helyi szervezetét az elmúlt hónapokban. Könnyen lehet, hogy még más településeken is történt ilyen, csak épp azt nem verték nagy dobra, vagy nem szivárgott ki a nyilvánosságra a híre. Mindezt még szokatlannak sem lehet nevezni, korábban is általában az országgyűlési választások utáni hónapokban oszlatták fel a problémásabb alapszervezeteket.
De mi értelme feloszlatni egy helyi szervezetet, ha aztán rögtön újjá is szervezik? A legegyszerűbben így tudják partvonalra tenni a nem kívánt arcokat és felfrissíteni a tagságot.
A Fidesz Alapszabálya szerint a helyi szervezet feloszlatását a választókerületi elnök (jellemzően a párt egyéni országgyűlési képviselői), az Országos Elnökség (jelenleg: Orbán Viktor, Kubatov Gábor, Kósa Lajos, Németh Szilárd, Gál Kinga) és a területi választmány kezdeményezheti, de a szervezet bármely tagja javasolhatja az Országos Elnökségnek és a területi választmány elnökségének.
A javaslatról a Kövér László vezette Országos Választmány Elnöksége dönt, miután meghallgatta a helyi szervezet elnökét és elnökségi tagjait. Hivatalosan csak akkor oszlathatnak fel egy alapszervezetet, ha törvénysértően működik, „tartósan és súlyosan sérti a Szövetség (azaz a Fidesz) Alapszabályát”, tevékenysége ellentétes a párt programjával, vagy „súlyosan sérti a Szövetség érdekeit, illetve jó hírét”. Ez utóbbi két kategóriát azonban elég tágan lehet értelmezni.
„A feloszlatott helyi szervezet tagjainak tagsági viszonya a feloszlatásról szóló döntés napján megszűnik” – áll a párt Alapszabályában. A feloszlatott helyi szervezet tagjainak tizenöt napon belül tagfelvételi kérelmet kell beadniuk a választókerületi tanácsnál, amiről aztán a választókerületi elnök (Jászberényben Pócs) véleményének kikérésével az Országos Választmány Elnöksége dönt.
Magyarul: a választókerületi elnökök (akiket Orbán nevez ki) megkapták a jogkört, hogy az alapszervezet feloszlatásával kitegyék a pártból a nem kívánt embereket, és ehhez még csak komolyabb indoklásra sincs szükség.
Ez történhetett a Szabad Európa cikke szerint Újbudán, ahol Simicskó István tavaly áprilisi veresége után oszlatták fel a helyi szervezetet.
„Minden oszlatás a helyezkedés miatt történik. Csak az az értelme, hogy valakitől megszabaduljanak. Itt nincs olyan fellebbezési fórum, mint a kizárásnál. Újra kell mindenkinek jelentkeznie, és várhatóan az elnök, Simicskó dönt majd arról, kit vesz vissza”
– fogalmazott a lap egyik helyi forrása. A Szabad Európa szerint az oszlatás célja Újbudán az lehetett, hogy kiszorítsák a pártból a kerület korábbi polgármesterét, Hoffmann Tamást, aki régóta rossz viszonyt ápol a Fidesz választókerületi elnökével, Simicskó Istvánnal (aki egyébként KDNP-s).
Azt nem tudni, hogy Hoffmannt az újjászervezés során visszavették-e a pártba, de a Népszava cikke szerint a Fidesz 2024-ben inkább Király Nórát indítaná helyette a XI. kerületben polgármesterjelöltnek, aki Simicskó köréhez tartozik, és emellett számos, közpénzből kitömött civil szervezet vezetője.
Kudarcok és személyes konfliktusok állnak a háttérben
Máshol inkább a régi, személyes konfliktusokat, helyi ellentéteket rendezik az alapszervezetek újjászervezésével.
Csepelen jó ideje szóba sem áll egymással Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, helyi választókerületi elnöke és Borbély Lénárd polgármester.
A konfliktus középpontjában a nemrég felépített csepeli birkózócsarnok áll, amely miatt többször nyíltan is üzengettek egymásnak. A háttérben azonban a kerület fideszes alpolgármestere, Ábel Attila szerint inkább az húzódik, hogy Németh nem tudta elengedni a polgármesteri hatalmát, miután 2014-ben országgyűlési képviselőként összeférhetetlenség miatt le kellett mondania a kerület vezetéséről, és korábbi helyettese, mentoráltja, Borbély váltotta.
Úgy tudjuk, a szakítás konkrét oka is az volt, hogy Németh a hozzá köthető embereket szerette volna kineveztetni több önkormányzati cég élére, Borbély azonban nem teljesítette a kérést, mert inkább a saját csapatával akart dolgozni.
A Fidesz alelnöke egyes hírek szerint Borbély megbuktatására készül, több fideszes önkormányzati képviselőt már a polgármester ellen fordított, és ezt szolgálhatja az is, hogy választókerületi elnökként kezdeményezte a Fidesz csepeli szervezetének feloszlatását. Az újjászervezésnél pedig – mint fentebb írtuk – könnyen megakadályozhatja, hogy a polgármester ismét belépjen a pártba.
Egerben Pajtók Gábor országgyűlési képviselő és Oroján Sándor, a Fidesz egri frakcióvezetője között lett finoman szólva is puskaporos a hangulat. Olyannyira, hogy képviselő augusztus végén
nyilvánosan is leárulózta Orojánt, mert szerinte a párt egri frakciója elvtelen paktumot kötött az MSZP-s alpolgármesterrel, Mirkóczki Zitával.
A vita hátterében az állt, hogy az uniós TOP-pályázati forrásokat Mirkóczki Ádám polgármester Pajtók támogatásával oktatási célú ingatlanra, játszótér-felújításra szerette volna elkölteni, míg a Fidesz helyi frakciója inkább az úgynevezett Fecskeház és egy modern művészeti központ építését szorgalmazta.
A legutolsó konfliktus kettejük között a Népszava cikke szerint a város forgalmát tehermentesítő út nyomvonalának kijelölése körül pattant ki, és a lap forrásai szerint ez lehetett az utolsó csepp a pohárban, amely miatt Pajtók Gábor választókerületi elnök az alapszervezet megszüntetését és újjászervezését kezdeményezte.
A kiszorítás és a konfliktusok mellett gyakran azért oszlatnak fel egy-egy fideszes alapszervezetet, hogy a választási kudarc után a választókerületi elnök felfelé is jelezze, ura a helyzetnek, és valamit változtat az addigi recepten. Pócs János előtt pár hónappal így tett Bajkai István, a Fidesz terézvárosi-erzsébetvárosi választókerületi elnöke is, aki novemberben kezdeményezte a VI. és VII. kerületi alapszervezetek feloszlatását.
A Fidesz pár év alatt mindkét kerületet elvesztette. 2019-ben a VI. kerületben a momentumos Soproni Tamást, a VII. kerületben a DK-s Niedermüller Pétert választották polgármesternek, a szintén DK-s Oláh Lajos pedig a tavaly áprilisi országgyűlési választáson zsinórban harmadszorra nyert a választókerületben.
Még a következő kampány előtt rendezik a sorokat
Az újjászervezéstől azonban nagy csodát nem lehet várni, Bódi Mátyás szerint ugyanis valószínűtlen, hogy másnap tömegével jelentkeznek új emberek a helyi pártirodánál. „Nagyon alacsony a pártok tagsága, ez Közép-Európa többi országában is így van” – fogalmazott a Választási Földrajz kutatója. Az elemző szerint a magyar társadalom erősen depolitizált, és nem számít trendinek pártban politizálni.
Az újjászervezés után tehát többségében ugyanazokkal az emberekkel tölthetik fel a helyi szervezeteket, csak a szerepek, az elnökség összetétele változhat. Bódi szerint a Fidesz amúgy sincs ráutalva a szűken értelmezett pártszervezetre, mert az állami és önkormányzati infrastruktúrát is előszeretettel használja a kampányokban.
Az elemző azt is mondta, hogy szó sincs a Fidesz rendszerszintű szervezeti megreccsenéséről. Országosan több száz, de talán ezernél is több helyi szervezete lehet a pártnak, és csak egy-egy kirívó eset jut el a nyilvánossághoz.
Hogy pontosan hány alapszervezetről van szó, nem tudni, a pártok hagyományosan nem közlik a tagságuk és a szervezeteik számát, mint ahogy az sem követhető, ha valahol feloszlik vagy épp megalakul egy alapszervezet.
A Telexnek nyilatkozó elemző arra számít, hogy a következő hetekben-hónapokban még újraszervezheti a Fidesz a problémásabb alapszervezeteit, de legkésőbb nyáron már ráfordulnak a jövő évi EP- és önkormányzati választásra, a kampányidőszakban pedig eddig is fegyelmezetten a felszín alatt tudták tartani a konfliktusokat.
Kíváncsiak voltunk, hogy összesen hány alapszervezete van a Fidesznek az országban, és hány helyen oszlatták fel a tavaly áprilisi választás óta. Kérdéseinkkel megkerestük a Fidesz sajtóosztályát, valamint Kubatov Gábor pártigazgatót, Gyürk András stratégiai igazgatót és kampányfőnököt, illetve Kövér Lászlót, a párt országos választmányának elnökét is. Cikkünk megjelenéséig senkitől nem érkezett válasz.
