Erasmus-botrány: a Corvinus és a Soproni Egyetem is saját pénzből pótolná a kieső uniós forrásokat

„Bízik az Erasmus+ és Horizont Európa források körül kialakult helyzet mielőbbi megnyugtató rendezésében” a Budapesti Corvinus Egyetem, de azért felkészült arra, hogy ez mégsem így lesz – derül ki az intézmény csütörtöki közleményéből. Ezért, mint írják, „szükség szerint a fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány támogatásával” biztosítják a 2024/25-ös tanévre a hallgatói kiutazások költségeit.

Emlékeztetnek arra, hogy a Corvinus az Erasmus+-program lehetőségeit leginkább kihasználó egyetemek közé tartozik: „nagyjából 500 diák gazdagodott uniós támogatással külföldi tapasztalatokkal, és ezzel versenyelőnyt szereztek a későbbi munkaerőpiaci belépéshez” – írják. Az egyetemen egyébként most csaknem 12 000 hallgató tanul (közülük nagyjából 2000-en külföldiek). „Amennyiben az Európai Uniónak és Magyarországnak nem sikerül megállapodni az Erasmus program finanszírozásáról, úgy a Budapesti Corvinus Egyetem a 2024/25-ös tanévre biztosítja hallgatói számára a kiutazáshoz és kinntartózkodáshoz szükséges pénzügyi forrásokat” – olvasható ezután a közleményben.

Az intézmény ír arról is, hogy a világ öt kontinensén több mint 250 partneregyetemmel állnak együttműködésben, emellett a Corvinus „számos kettősdiploma-programot kínál, és Magyarországon egyedülállóan két nemzetközi intézményi akkreditációt is szerzett a legrangosabb nemzetközi felsőoktatási minősítő szervezetek értékelése alapján”.

A Soproni Egyetem az Európai Bizottság döntését hibáztatja

A Soproni Egyetem szintén azt ígéri, hogy biztosítani fogja „hallgatói és oktatói számára a külföldi tanulmányok és oktatói munka folytatásához szükséges ösztöndíjakat”. Az intézmény honlapján olvasható tájékoztatás kizárólag Brüsszelt nevezi meg a kialakult helyzet felelőseként: azt írják, hogy hallgatóik és oktatóik uniós állampolgári joga a részvétel a nemzetközi mobilitási programokban, és „amennyiben az Európai Bizottsági döntésével ezt nem teszi lehetővé”, akkor az egyetem teremti meg annak feltételeit. (Az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke Csányi Sándor, a testületnek tagja az agrártárca egyik államtitkára, Zambo János Péter és Balog Ádám volt adóügyi helyettes államtitkár és volt MNB-alelnök.)

Korábban az agráregyetem adott ki közleményt arról, hogy saját mobilitási programot indít, ha a magyar egyetemeket valóban kizárják az Erasmus+ és a Horizont Europe programokból. Gyuricza Csaba rektor a soproni egyetemi vezetéshez hasonlóan a hallgatók mobilitáshoz fűződő „szent és sérthetetlen” jogát emlegette az ügyben (az agráregyetem alapítványának kuratóriumának mások mellett Lázár János építési és beruházási miniszter, valamint Csányi Sándor a tagja). A Szegedi Tudományegyetemen – amely alapítványának kuratóriumi tagja Lantos Csaba energetikai miniszterrel és Trócsányi Lászlóval, korábbi igazságügyi miniszter, az Európai Parlament jelenlegi fideszes képviselője – szintén gondolkodnak a B terven, Szabó Gábor egykori rektor azt nyilatkozta, hogy saját forrásból fedeznék hallgatóik erasmusos tanulmányait.

Az, hogy az egyetemek „saját forrásból” akarják fedezni az Erasmus-felfüggesztés miatt kieső pénzeket, azt jelenti, hogy magyar közpénzeket költenének el arra, amire eddig uniós támogatást kaptak. Jó eséllyel a fenntartó közalapítványok támogatásával – bár eddig csak a Corvinus említette ezt név szerint –, ami azért különösen pikáns, mert az egész Erasmus-ügy éppen a közalapítványi rendszer miatt robbant ki.

Az Erasmus-ügy

A Népszava nyomán hétfőn írtuk meg, hogy az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+-csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból kizárja Brüsszel azt a 21 magyar egyetemet, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn (a listán szerepel a mostani cikkünkben említettek mellett az összes vidéki tudományegyetem, valamint az orvosképzés valamennyi intézménye). Az európai bizottsági, december közepén megszületett döntést azzal indokolták, hogy „az Orbán-kormány továbbra is fideszes politikusok irányítása alatt tartja az alapítványi egyetemeket”. A felfüggesztés a 2022. december 15-e utáni döntési folyamatokra vonatkozik.

Az uniós döntésre eltérő reakciók születtek. Navracsics Tibor, az uniós tárgyalásokért is felelős területfejlesztési miniszter – aki személyében is érintett mint a Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke – hétfőn konkrétumok nélkül annyit mondott, hogy a kormány mérlegelni fogja, ha az Európai Bizottság (EB) azt kéri, hogy a politikusok szálljanak ki az egyetemek alapítványi kuratóriumaiból. Az ELTE egy docense szerint atombombával érne fel a magyar egyetemek felfüggesztése – az ELTE-re egyébként nem vonatkozna a tiltás, mert nem modellváltó egyetem.

A Tempus Közalapítvány, amely a magyarországi Erasmus-programokat bonyolítja, először tagadta, hogy a határozat az Erasmus+-programokat érintené. Ezt azonban már hétfőn cáfolta az Európai Bizottság szóvivője. Az ügyről írt nagyobb lélegzetű, összefoglaló cikkünket itt olvashatja >>>