„Legkésőbb a jövő héten” – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Hír TV műsorában arra a kérdésre, hogy mikor döntenek az árstopok jövőjéről. Gulyás Gergely hozzátette, hogy ezek sokat segítettek és segítenek a családoknak, ezért szeretnék minél tovább fenntartani őket.
Elvileg október 1-jén jár le a benzinárstop és az élelmiszerárstop, amivel a kormány jóval a piaci ár alatt tartja az árakat. A hitelmoratórium és a kamatstop december 31-én jár le. Gulyás Gergely múlt héten a kormányinfón úgy fogalmazott: „Mindig meghatározott időrend szerint döntünk”. Mi is kerestük a Miniszterelnökséget, hogy mikor döntenek az árstopok hosszabbításáról vagy kivezetéséről, de nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
Orbán Viktor miniszterelnök még január 12-én jelentette be, hogy a magas infláció miatt február elsejétől korlátozzák bizonyos alapvető élelmiszerek árát. A kormány először tavaly november 15-én rögzítette 480 forintban a 95-ös benzin és a dízel literenkénti árát szintén a magas infláció miatt. Azóta többszörmeghosszabbították az árstopokat.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még május közepén azt mondta:
„Amíg az infláció ilyen magas, nincs semmi ok arra, hogy az árstopot kiengedjük.”
Majd június végén úgy fogalmazott: Ma már jobban kell tartani a recessziótól, mint az inflációtól.
Az árstop mellett Gulyás a Hír TV-nek beszélt arról is, mi a véleménye az Európai Parlament csütörtökön elfogadott jelentéséről, amely megállapítja, hogy Magyarország folyamatosan távolodik az Európai Unió alapértékeitől, és a teljes értékű demokrácia helyett 2022-re már inkább a „választási autokrácia” jelző illik rá. Erre úgy reagált:
születik egy értéktelen papír, ahol néhány szélsőséges képviselő leírja a saját véleményét, aminek az Európai Parlamentben többsége van.
Csütörtökön Orbán Viktor hasonlóan jelentéktelennek állította be az Európai Parlament jelentését, lényegében egy viccnek nevezte. Gulyás azt is mondta: ezek az állítások politikai véleménynyilvánítások azért, mert a magyar választópolgárok nem úgy szavaznak, ahogy Brüsszelben szeretnék.
A csütörtökön megszavazott állásfoglalás ugyan semmilyen kézzelfogható következménnyel vagy szankcióval nem jár, de hatással lehet az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások eredményére. A brüsszeli testület ugyanis a napokban dönt arról, hogy elfogadja-e a magyar kormány válaszát és tervezett intézkedéseit a jogállamisági mechanizmus keretében elindított eljárásra – vagy elutasítja, és az Európai Tanács elé viszi az ügyet. Ennek a folyamatnak lehet majd az a vége a döntéstől függően, hogy Magyarország jelentős mennyiségű európai forrástól esik el.
Gulyás szerint az uniós pénzekhez nem a magyar állam jutna hozzá, hanem a tanárok, az egészségügy, a gazdaság. Szerinte Brüsszelben olyan magyar képviselők vannak, akik havi több mint ötmillió forintot keresnek, és azon dolgoznak, hogy a tanároknak ne lehessen megemelni a pénzét. A kormány már régóta az EU-val való megállapodáshoz kötött helyreállítási alapból szeretné finanszírozni az ágazat béremelését.