A Mi Hazánk az unió utáni életre készülne, de még nem akar erről népszavazást

„A Mi Hazánk terve az EU-tagságról szóló népszavazásról” címmel hirdetett meg sajtótájékoztatót csütörtökre a Mi Hazánk, és mivel az ellenzéki pártok az elmúlt napokban egymásra licitáltak az uniós népszavazási kérdéseikkel, kérdéses volt, hogy a szélsőjobboldali párt is akar-e majd saját népszavazást.

A második Orbán-kormány idején a Mi Hazánk-osok ugyanis még a Jobbikban robogtatták az euroszkeptikus vonatot: 2012-ben a párt akkori elnöke, Vona Gábor kiléptette volna Magyarországot az Európai Unióból, Novák Előd pedig egy jobbikos rendezvényen égetett uniós zászlót. A néppártosodással végül ez alábbhagyott a Jobbikban, 2017-ben pedig már a párt teljes erővel állt bele a bérunióról szóló európai polgári kezdeményezésbe, és ekkor már Vona sem tartott volna feltétlenül népszavazást az EU-tagságról.

Miután aztán Toroczkai Lászlóék otthagyták a Jobbikot, a Mi Hazánkkal folytatták az euroszkeptikus vonalat. A csütörtöki sajtótájékoztatón végül Novák Előd alelnök arról beszélt, „az EU válságos helyzetében az egyetlen helyes, felelős politikai magatartás”, hogy az ország az unió utáni életre készüljön. Novák szerint Magyarország az unió „nettó ráfizetője”, hiszen miközben az uniós források a hazai GDP négy százalékát teszik ki, addig hétszázaléknyi az az arány, amit a multinacionális cégek profitként visznek ki az országból. Emellett pedig most „olyan súlyos válság fenyegeti az EU-t, hogy felmerült annak veszélye, hogy a tagállamoknak meg kell osztaniuk egymással energiahordozóikat”.

A párt szerint ugyanakkor korai lenne még a népszavazás: Novák szerint előbb módosítani kellene az alaptörvényt azért, hogy lehessen referendumot tartani az ország uniós tagságáról, ezután pedig mérleget kell vonni a 2004-től eltelt tizennyolc évről, és utána kellene népszavazást tartani az ügyben. Novák szerint „tagok legyünk, vagy szabadok, ez most a kérdés”, írja az MTI.

Lehet népszavazás

Az utóbbi napokban éles verseny alakult ki az ellenzéki pártok között a Magyarország uniós tagságáról szóló népszavazásokról.

Vasárnap Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője jelentette be a Facebookon, hogy népszavazási kezdeményezést indít Magyarország uniós tagsága mellett. Elképzelése szerint népszavazással kellene arra kötelezni a magyar országgyűlést, hogy külön törvényben álljon ki az uniós tagság mellett. Ujhelyi kérdése így szólt volna: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt Magyarország Európai Uniós tagsága iránti elkötelezettségéről?”

A Jobbik viszont hétfőn beelőzte Ujhelyit. Gyöngyösi Márton, a párt elnöke hétfőn reggel már a Nemzeti Választási Bizottság székháza előtt állt, és ott jelentette be: benyújtják saját népszavazási kezdeményezésüket. Az ő kérdésük így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés ne támogathasson olyan javaslatot vagy indítványt, ami Magyarország Európai Unióból kilépését eredményezheti?”

Ujhelyi ezután a Telexnek azt mondta: „a Jobbik technikailag megelőzött, ezért a párhuzamosságok elkerülése érdekében én már nem nyújtom be saját kérdésemet az NVB-nek”. Később kiadott közleményében azt írta: az ellenzék megosztottsága miatt a fiókban hagyja a népszavazási kérdését, de a legfelsőbb fiókban. A Momentum több politikusa ugyanis bírálta a népszavazási kezdeményezést, óriási hibának és hazardírozásnak nevezték azt. Ujhelyi a Telexnek azt is mondta: az MSZP frakciója ettől függetlenül az EU melletti elkötelezettségről szóló törvényjavaslatot határozati javaslat formájában be fogja nyújtani az Országgyűlésnek.

Minderre a Varga Judit vezette Igazságügyi Minisztérium úgy reagált: „Ujhelyi István egy nap alatt visszavonta a kezdeményezést Gyurcsány náci tagozata kedvéért, a baloldalon teljes a káosz, erről próbálják meg kétségbeesetten elterelni a figyelmet”.

A Mi Hazánkhoz hasonlóan a Volner János-féle Huxit Párt szerint sincs még itt az ideje a népszavazásnak. Volner szerint ezt egy hatékony felvilágosító kampánynak kellene megelőznie.

Ha a Jobbik kérdése egyébként átmenne (és utána érvényes népszavazáson az igenek kerülnének többségbe), az csak arra kötelezné az Országgyűlést, hogy ne szavazhasson meg az unióból való kilépéshez vezető javaslatot. Bár a hír hallatán sokakban felrémlett a huxit réme, ez a referendum önmagában nem vezethet Magyarország kilépéséhez, de arra sem alkalmas, hogy a kormánypárti többséget megakadályozza egy ilyen lépésben, mondta a Telexnek egy alkotmányjogász.

Azzal, hogy Magyarország EU-kilépésének milyen esélyei vannak, ebben a videóban foglalkoztunk: