Recseg-ropog a közellátás teljes rendszere az orvosi kamara titkára szerint

Hosszú cikket publikált a Magyar Orvosi Kamara oldalán a szervezet titkára, Dr. Svéd Tamás arról, hogy komoly gondok vannak az egészségügyben, amikre muszáj lenne megoldást találni.

Svéd azért döntött a publikáció mellett, mert szerint a világban folyó események miatt elsikkad az egészségügy nehéz helyzete, és a nyilvánosságig eljutó hírek így is csak a jéghegy csúcsát jelentik.

A MOK titkára először is leírja, hogy augusztusban lesz esedékes, hogy az ágazat tavasszal kinevezett új vezetőjével, a készségesnek tűnő Takács Péter államtitkárral tárgyaljanak a szükséges változtatásokról. Csakhogy Pintér Sándor miniszter és Takács kinevezése óta korábban megindult, kedvezőtlen folyamatok nem álltak meg.

A kecskeméti, majd a szegedi urológiai ellátás ellehetetlenülése mellett recseg-ropog a közellátás teljes rendszere – írta Svéd. Ennek tünete, hogy egyre-másra szűnnek meg, zárnak be meghatározatlan időre osztályok, részlegek, műtők. Ahogy arról mi is írtunk, Mezőtúron és Szolnokon is bezárt, illetve csökkentett kapacitással működik a szülészet.

A bezáró, szünetre menő osztályok rendszerint technikai okokra hivatkoznak, ám Svéd szerint ezeknek egy része csak fedősztori. Felhozta például egy budapesti gyerekosztály esetét, ahol egész nyáron festenek, de novemberig nem is lesznek vele kész. Az osztály helyett dolgozó szomszédos kórházak dolgozói szerint „minden bizonnyal freskók készülnek sima meszelés helyett” – írja.

A valódi ok viszont leggyakrabban egyszerű dolgozói létszámhiány. A kamara titkára szerint most már mindenhonnan hiányzik egy-egy ember, ami ellehetetleníti a csapatsportként működő orvoslást. Ennek okai dióhéjban a következők:

• A járvány alatt megerősödő magánegészségügy elszívta a dolgozókat.
• A koronavírusban megbetegedett dolgozók közül sokan tartósan kiestek a munkából, vagy meghaltak,
• A KATA-s dolgozók helyzete megnehezült, így újabb pályaelhagyási-hullám jöhet.

Mindezek következtében az egészségügy hatékonysága jelenleg meg sem közelíti a járvány előtti szintet.

Svéd szerint a helyzet rövidtávú megoldása az lenne, ha egyes ellátóhelyeket összevonnának, és egy helyre terelnék a dolgozókat. Hosszú távon racionalizálni, központosítani kéne az ellátást, ehhez viszont el kéne ismernie a kormánynak, hogy baj van, márpedig Magyarországon a kórházbezárás tabu – írja Svéd.

A problémákra nem jelent megoldást a magánellátás terjeszkedése sem, mert az a jövőben sem fog lefeni minden területet – például a sürgősségi és onkológiai ellátást nem. A magán- és közellátás összefonódása viszont megfelelő szabályozás nélkül „morálisan megkérdőjelezhető” helyzeteket teremthet.

Svéd az ellátás színvonalának javításához az átszervezéseket leszámítva a következő intézkedéseket tartja még szükségesnek:

• Meg kell emelni a szakdolgozói béreket, és forrást kell biztosítani az átszervezésekhez.
• Tisztázni kell a magán- és a közellátás viszonyait, ki kell alakítani a két terület „együttélésének” szabályozását.
• Szükség van egy szakmai szervezetekkel egységben kitalált „mestertervre”, amelyeket erős kézzel kell megvalósítani.
• Minél előbb el kell indítani a reformot, különben egyre nagyobb lesz a veszély, hogy összeomlik a közellátás.

Ezeknek elmaradása esetén nem fest túl derűlátó képet a kamara titkára. „Ha a jelenlegi, széttagolt és munkaerőhiányos, fáradt és fásult egészségügyi rendszerünkre ősszel újabb, immár súlyosabb megbetegedésekkel is járó COVID vagy egyéb vírushullám érkezik, igen nagy gondban leszünk” – zárta sorait Svéd.