Nem ma kezdődött, hogy az állam lenyúlja Budapest vagyonát és jogköreit

A főispánokról elhíresült, hivatalosan a költségvetés megalapozásáról szóló salátatörvénnyel együtt szavazta meg az Országgyűlés négy budapesti közterület állami tulajdonba vételét is. Így augusztus 1-jétől a fővárostól ingyen az állam tulajdonába kerül

• a Vörösmarty tér,
• a Széchenyi tér,
• a Podmaniczky tér
• és a József Attila utca.

Az állam ráadásul nem magának sajátítja ki ezeket a közterületeket, hanem rögtön át is adja 99 éves vagyonkezelésbe a (huzamosabb ideje fideszes vezetésű) V. kerületi önkormányzatnak. A törvényjavaslat júniusi megjelenésekor Karácsony Gergely főpolgármester alaposan ki is akadt, állítása szerint a terv az alkotmánybíróság egy korábbi határozata és a Pénzügyminisztérium szerint is alkotmányellenes, és azt ennek ellenére támogatják a kormánypártok.

Budapest kifosztása

Az önkormányzatok általános kifosztásán kívül az állam Budapesttől kifejezetten szeret elvenni épületeket, tereket és intézményeket, ennek 2010 óta immár szép hagyománya van. Csak az államosított terekről és parkokról hosszú listát lehet írni, a legfontosabbak:

• Kossuth tér: A kormányzat 2010 után azonnal kiemelt jelentőséget tulajdonított a Parlamentet körülölelő térnek, és hamar meg is fogalmazódott az igény, hogy visszaállítsák annak 1944 előtti állapotát. 2012. január elsejével a tér ingyen került át az önkormányzattól az állam tulajdonába és az Országgyűlés Hivatalának vagyonkezelésébe, a felújítás pedig már ebben a tulajdonosi-vagyonkezelő struktúrában ment végbe.
• Orczy park: Az itt található BKV-telephelyet először a főváros vásárolta meg parkosítás céljából, közben azonban az állam is szemet vetett a területre a Ludovika-projekt megvalósítása érdekében. Természetesen ez utóbbi lobbi nyert, a park ma a Közszolgálati Egyetem campusának része.
• Dagály: A 2017-es vizes vb megvalósítása céljából a kormány a Dagály környékére is bejelentette az igényét, így azt 2015 végén a főváros ingyen az állam tulajdonába adta.
• Erzsébet tér: 2017-ben minden egyeztetés és indoklás nélkül fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, amivel az Erzsébet tér állami tulajdonba került. A döntésen akkor még a kormánypárti Tarlós István főpolgármester is kiakadt, és először Áder János sem írta alá azt. A politikai szándékot viszont ez sem törte meg: egy hét úgynevezett egyeztetés után második körben jogerőre emelkedett a törvény, és akkor már átment az einstand.
• Városliget: a múzeumi negyed koncepciójának elfogadása után az állam a korábban a fővároshoz tartozó Városligetre is szemet vetett. A közparkot első körben Tarlós sem akarta átengedni, de végül hosszú egyeztetés után beadta a derekát, és a terület nagy része a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-hez került. A főpolgármesternek akkor végül a Széchenyi fürdőt, az állatkertet és a Műjégpályát sikerült megmentenie Budapestnek.

De nem csak közterületekre tette rá a kormány a kezét az elmúlt években, intézmények és más vagyontárgyak is kerültek az államhoz, ritkább esetben a kerületekhez. Az államosítási dömping 2011-ben az iskolákkal kezdődött, ami miatt akkor módosították az önkormányzati törvényt is. Ekkor elsősorban az oktatásszervezés lett állami feladat, de ezzel együtt az iskolák fenntartása és az iskolaépületek egy része is a kormány kezébe került.

Az indoklás akkor a magyar iskolarendszer szegregációjának a felszámolása volt, ezt a célt azonban láthatólag azóta sem sikerült elérni. Jött cserében többéves káosz az akkor kialakított Klebelsberg Intézményfenntartó Központ körül, aminek a teljesítményét még a kormányzat környékéréről is pocsékra értékelték.

Ez az einstand Budapest esetében mintegy 150 államosított iskolát jelentett, ezek államosítását pedig Tarlós István is hevesen ellenezte. A régi Index kérdésére a gimnáziumok elvételével kapcsolatban azt mondta:

„Az önkormányzati autonómia az elmúlt években visszafejlődött, a vak is láthatja”.

Ugyanúgy az ő városvezetése alatt veszítette el Budapest az Operettszínházat és az azóta lebontott Petőfi Csarnokot is.

Egészségügy, tűzoltóságok

2012-ben döntött a kormány a települési kórházak államosításáról. Akkor egy lendülettel hetven kórház került állami kézbe, közülük 54-nek az állam lett a tulajdonosa és a fenntartója is. A kormány később a vidéki kórházak átszervezését és az egészségügyi intézmények egy részének bezárását is tervezte, de ezek a próbálkozások nagyrészt megakadtak.

Budapesttől azonban még így is elvettek 12 kórházat és nyolc szociális otthont, az előbbiek ráadásul azért is lehettek fájók, mert nagy részük patinás, értékes épületekben működik.

Később aztán bizonyos önkormányzati feladatköröket is átvett az állam, ezzel pedig az intézmények egy része is az államhoz került. Így történt a szelektív hulladékgyűjtéssel, majd az egész hulladékgazdálkodással is, ami aztán szintén káoszhoz és az elszállítás akadozásához vezetett.

Ehhez hasonlóan szűntek meg 2011 végével az önkormányzati tűzoltóságok is, amelyek a Belügyminisztérium alá tartozó katasztrófavédelem részei lettek. Így a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság is megszűnt, jogutódja pedig a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság lett.

Közlekedés

A kormány a közlekedés területén is igyekezett a lehető legtöbbet kicsavarni a főváros kezéből ahelyett, hogy segítette volna azt. Így történt a négy HÉV-vonallal is, amelyek logikailag elsősorban a BKK hálózatába kapcsolódnak, de jelentős részben elővárosi ingázókat szállítanak.

A kormány a kétezres években egyszer már 30 milliárd forintot ajánlott a vonalakért, akkor azonban a főváros nem engedte át őket. 2010 után azonban a BKK finanszírozása egyre nehézkesebb lett, a főváros így végül inkább ingyen adta át azokat a MÁV-nak, csak hogy ne kelljen fizetni a működtetést.

Ez történt az agglomerációs buszjáratokkal is. A korábban a főváros alá tartozó buszokat már Vitézy alatt meg akarta szerezni az állam, akkor azonban a BKK-vezér még ellenállt a próbálkozásoknak. Vitézy leváltásával aztán az ellenkezés is elhalt, végül 2016 novemberében helyezték át a 12 agglomerációs járatot a Volánbuszhoz.

2013 elejével került át több ezer fizetős parkoló üzemeltetése is a fővárostól a kerületekhez, amivel Budapest évente tízmilliárdos bevételtől esett el. Az új rendszer aztán a korrupció melegágyává vált, és fel is merült, hogy visszakerüljön a fővároshoz, ez azonban még nem történt meg. Arról viszont keringenek tervek, hogy egységesítenék az egész budapesti parkolási rendszert.

Fosztogatás

A 2010-es kormányváltás után az állam nemcsak intézmények sorát, de a bevételeinek egy részét is elvette a fővárostól. Az egyik első ilyen lépés még 2011-ben történt, amikor az idegenforgalmi adó beszedésének jogát egy törvénymódosítással a fővárosról a kerületekre ruházták át. Ez akkor évente 2,5 milliárd forinttal rövidítette meg Budapest bevételeit.

2020-ban, a koronavírus-járványra hivatkozva aztán a kormány nekilátott az akkor már ellenzéki vezetésű főváros kiéheztetésének, ennek részeként pedig több lépésben több tízmilliárd forintot vontak el az önkormányzattól. Erre tett rá még egy lapáttal, amikor a gazdaságvédelmi akcióterv részeként a kormány kedvezményeket jelentett be az önkormányzatok egyik fő bevételi forrását jelentő iparűzési adóból.

A megszorítások olyan mértékben érintették a fővárost, hogy sokáig lehetséges forgatókönyvnek számított Budapest fizetésképtelensége is. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes például egyszer bedobta: 2021 november végére akár teljesen el is fogyhat Budapest pénze. Ez végül nem történt meg, de Budapest most is olyan kevés pénzből működik, hogy szinte semmi lehetősége nincsen beruházni.

A krónikus pénzhiány egyik fő vesztese a BKK és a BKV, amelyeket a fővárosnak kell fenntartania. A közlekedési vállalat jegyárbevételei soha nem fedezték a kiadásait, az elmaradó támogatások miatt pedig most Budapest nem tudja egyedül kipótolni a cég veszteségeit.

A BKK és a BKV idei üzleti tervének közgyűlési vitáján emiatt a cég csődje és a járatritkítás is felmerült, Karácsony szerint a kettő közül még inkább a csőd a kisebbik rossz. Potenciálisan felmerült az is, hogy az egész BKK–BKV-csoportot átveszi az állam, a kormányzat azonban még nem jelentkezett be ezért a területért.

Merre tovább, főváros?

A 2010-ben hatalomra jutott kormány tendenciózusan törekszik az önkormányzatok jogköreinek, autonómiájának és mozgásterének korlátozására. Ez már Tarlós István ideje alatt is így volt, Karácsony főpolgármesterré választása óta azonban inkább úgy tűnik: nemcsak gyengíteni, de egyenesen elgáncsolni szeretnék a Fővárosi Önkormányzatot.

A közterületek államosításával együtt szavazta meg a parlament azt is, hogy egyszerre tartják majd az önkormányzati és az EP-választásokat, a jelek szerint Karácsony utódját tehát 2024 májusában megválaszthatják. Arra azonban semmi garancia nincsen, hogy a szavazás dátumán kívül ne változtassanak addig mást a fővárossal jogköreivel kapcsolatban, így még nem tudjuk, pontosan milyen súlyú önkormányzatra is szavazhatunk majd.

Ha azt feltételezhetjük is, hogy a kormánypártok nem fogadják meg Matolcsy György tervét Budapest feldarabolásáról, könnyen lehet, hogy a 2024 utáni időszakban nem kívánnak majd már maguknak komoly autonómiával rendelkező ellenzéki főpolgármestert. Budapest lehetőségeinek ilyen mértékű csorbítása láttán pedig nem kizárt, hogy beigazolódik Karácsony Gergely félelme a közvetlen főpolgármester-választás megszüntetésével kapcsolatban is.