Nemcsak egységesül, hanem nagyot is drágulhat a parkolás Budapesten

De miért ilyen nagy a szórás a díjemelésben? Mint ezen a térképen látható, jelenleg számtalan szektorra bontva működik a fizetős parkolási rendszer Budapesten, ezt kívánja egyszerűsíteni, összesen négy zónába terelni az az előterjesztés, amit szerdán tárgyalnak a fővárosi képviselők. A négy zónához négy tarifa tartozik: a belvárostól kifelé haladva 600, 450, 300 és 200 forint óránként. Így fog kinézni:

A két térképet összevetve látszik, hogy a drágulás nem egyenlő mértékű területileg, mert az egységesített zónákba olyan körzetek is belecsúsztak, amik korábban egy, sőt két fizetési kategóriával is lejjebb voltak. Így például míg az A zónába kerülő Belváros-Lipótváros és Lipótváros körzeti díjai nem nőnek nagyot: 525 forintról 600 forintra, addig a szintén A zónás Belső-Erzsébetváros, Belső-Terézváros, Belső-Józsefváros és Belső-Ferencváros körzetei már 440 forintról ugranak 600 forintra, sőt a Nagykörúton kívüli szektorok A zónás részei 350 forintról szöknek fel 600-ra. És van néhány terület, például a józsefvárosi Népszínház utca, József utca, Práter utca környékének jelentős része, ahol a drágulás még jelentősebb: 265 forintról nő 600 forintra az egyórás tarifa.

A B zónánál is hasonló mértékben eltérő a drágulás egyes területek között. Míg a körzetek zömében 350 forintos óránkénti parkolási díjról nő 450 forintra a tarifa, addig bekeveredett ebbe a zónába jelenleg 265 forintos (Külső-Józsefváros), sőt 175 forintos körzet is (Külső-Angyalföld egy része), ahol a tarifaemelkedés 100 százalékos. A C zónában általában elmondható, hogy az érintett körzetek zömét a 265 forintos területek teszik ki, ahol 300 forint lesz az új parkolási díj. Ám ide is besodródott néhány 175 forintos szektor, például Külső-Józsefvárosban, Kőbányán, vagy a III. kerületi lakótelepeken így nagyjából 70 százalékos díjemelkedéssel lehet számolni.

A negyedik zóna nagyon pici, mindössze a ferencvárosi József Attila-lakótelepet és környékét tartalmazza, itt a jelenlegi 175 forintos óradíjról 200 forintra változhat a tarifa.

Este 10-ig fizetős lesz az A zóna

De nem csak ez fájhat majd a bejáró, ingázó autósoknak. Az egységesítés jegyében, és a helyi lakosok kényelmesebb parkolása érdekében sok helyen kitolják a fizetős időszak végét késő estig. Az A zónában, tehát lényegében belső-budapesti részeken, este 10-ig lesz fizetős a parkolás, kijjebb, a B zónában este 8-ig, és csak a C–D zónákban marad a megszokott este 6-os zárás.

Megváltozik, egységesül a várakozási időtartam is. Eddig ahány kerület, annyiféle szabályozás volt, előfordult az is, hogy 3 órát lehetett csak parkolni egy parkolóhelyen, de az is, hogy reggeltől estig parkolhatott valaki a parkolóban, ha fizetett.

Ha a javaslatot elfogadják, akkor a pici D zóna kivételével mindenhol csak maximum három órát lehet várakozni a fizetős parkolóhelyen (ennyi időre lehet megváltani a parkolójegyet).

Az önkormányzatok részben azzal indokolják a parkolásidíj-emelést, hogy a tarifákhoz majdnem tíz éve nem nyúltak hozzá. Az utóbbi években pedig hiába szerették volna emelni a parkolási díjakat, a járvány miatti veszélyhelyzetben erre nem volt lehetőségük. Most, hogy a járványügyi veszélyhelyzetet felváltotta a háborús veszélyhelyzet, az országban számos önkormányzat megemeli a parkolási díjait.

A lakossági kedvezményekhez nem nyúlnak

Bár a tarifaemelés valamennyivel növelni fogja az önkormányzatok bevételét, nem biztos, hogy segít a parkoló autókkal telezsúfolt belvárosi utcák élhetőségén, sőt a parkolási nehézségein sem. Mint azt korábban megírtuk, tévhit, hogy a belvárosi parkolóhelyek többségét az ingázók gépkocsijai foglalják el. Felmérések szerint a nem helyi autóhasználók, azaz az ingázók a parkolóknak csak kis részét (napszaktól függően 5–20 százalékát) foglalják, ráadásul főleg nappal, amikor jellemzően sokkal kisebbek a parkolási nehézségek. Egy Újlipótváros által készíttetett parkolásfejlesztési tanulmány szerint a parkolási gondok alapvetően este jelentkeznek, amikor az autót használó lakosok hazaérkeznek.

Erzsébetvárosban is hasonló a helyzet: a parkolási bevételi adatok szerint a fizetési időszakban a parkolóhelyek 13 százalékát foglalják el a nem helyben lakók, és a kerület nagy részén (talán a Kiskörút-közeli területeket kivéve) nappal a parkolók legalább tizede üres és nem igazán gond a parkolás.

Ennek alapján többek szerint a parkolási válság kezelésére nem a parkolási díjak emelése a megoldás, hanem a lakossági parkolási kedvezmény módosítása. Az a lépés például, hogy a XIII. kerületben 2021-ben a háztartásonkénti második autók esetében 20 százalékra csökkentették a korábban 100 százalékos kedvezményt, valamint az, hogy 2021-től háztartásonként csak két autó kaphatott parkolási engedélyt, ellentétben a korábban bármennyivel, a számítások szerint a parkolóhelyek nagyjából 8-9 százalékát (mintegy 2000 parkolóhely) szabadította fel. Másfelől az Erzsébetvárosban például megtörtént, hogy egy lakáshoz hat autót is bejelentettek, és mind ingyen parkol az utcán.

A szerdán közgyűlés elé kerülő előterjesztés nem is említi a lakossági parkolási kedvezményeket.