Matolcsy feldarabolná Budapestet

2021. december 13. – 15:40

Matolcsy feldarabolná Budapestet
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Matolcsy György újból billentyűzetet ragadott, és a hétfői Magyar Nemzetben megjelent cikkében agysejteket és képernyőre vetett karaktereket nem kímélve a Magyar Nemzeti Bank elnökétől méltán elvárható módon felvázolta a megoldást az inflációs nyomásra „a Budapest-dilemmára”.

Hogy mi is ez a Budapest-dilemma? Lényegében az, hogy Budapest tényleg egy világváros, kormányzati, kulturális stb. központ, de gazdasági szempontból mégiscsak egy „vízfej, a kommunista diktatúra káros öröksége”, ugyanis

demokratikus és piacgazdasági keretek között Budapest eddig sem volt képes olyan fejlődésre, amire az ország és a Kárpát-medence felzárkózásához szükség lenne, mert csak nagy méretű, ugyanakkor nem erős. (…) Budapest messze elmarad térségi, uniós és globális versenytársaitól. Ennél is rosszabb, hogy messze elmarad saját képességeitől és lehetőségeitől.

Ráadásul a „térszerkezet” megbomlása miatt Budapest javára „rendre hibás politikai, kormányzati és üzleti döntések születnek”.

A gazdasági vízfejről annyit, hogy a KSH legutóbbi, 2018-as adatai szerint Budapest lakosságának arányát meghaladó módon vesz részt a hazai GDP előteremtéséből – miközben a budapestiek Magyarország népességének 17,8 százalékát teszik ki, itt állítják elő az ország GDP-jének 36,8 százalékát. Ráadásul az Állami Számvevőszék gondozásában kiadott Pénzügyi Szemle az Eurostat 2019-es adatai alapján megállapította, hogy

az egy főre jutó, vásárlóerő paritással korrigált GDP tekintetében Budapest az EU-átlag 151 százalékát hozza, amivel előzi Bécset vagy Berlint.

Budapest favorizálásáról pedig annyit, hogy – ahogy azt alapos elemzésben be is mutattuk – az elmúlt két évben a kormány rendkívüli elvonásainak és politikai alapon kiosztott támogatásainak köszönhetően a fővárosi önkormányzat és a kerületek többsége a csőd szélére került.

De lépjünk túl az unalmas számokon, és engedjük át magunkat a Víziónak! Matolcsy ugyanis egy sor javaslatot is megfogalmaz a „dilemma” feloldására. Kijelenti, hogy ő egy 600 ezres Budapestet tartana egészségesnek és arányosnak, amit több lépésen keresztül lehetne megvalósítani:

  • „nagyságrendileg” meg kell növelni a budapesti kerületek önállóságát, a belső kerületek elsősorban egymással működnének együtt, a külső (Budapesthez 1950-ben hozzácsatolt) kerültetek pedig inkább a főváros környezetének településeivel alkotnák a „patkóvárosok hálózatát”, és így programok és fejlesztések sorával létrejöhet a 4 millió fős „szerencsepatkó”, azaz egy, a bécsihez, vagy a Tokió–Oszaka-tengelyhez hasonló városháló;
  • a külső kerületeket önállóan kell a Budapesten kívüli településekhez kötni;
  • 2023-ra, Pest, Buda és Óbuda 1873. október 25-i egyesülésének 2023-ra eső 150. évfordulójára Matolcsy megteremtené „a Budapest további szétválásához szükséges demokratikus és rendezett kereteket”, azaz helyi népszavazásokkal tenné lehetővé a kerületek fővárosból történő kiválását,
  • a kerületek kiválásához, Budapest „egészséges méretre formálásához” az MNB elnöke egy „közösségi kiindulópont”-ot tart kívánatosnak, ami alatt lényegében egyfajta zuglói, kelenföldi, kőbányai stb. identitás erősítését, az 1873 előtti, majd 1950-ig tartó várostörténeti fejlődéshez való visszanyúlást érti. A külső kerületek önálló városként való újjáalakulása Matolcsy szerint „óriási energiákat szabadíthat fel, mert korábban önállóan képesek voltak a dinamikus fejlődésre”.

Matolcsy mintegy 600 ezer lakossal megőrizné a „Budapest-városmagot” az állam, a kormányzat, az üzleti élet, a bankrendszer, a felsőoktatás és a kultúra lényegében valamennyi vezető intézményével.

És hogy miért lenne ez a szétdarabolt Budapest fejlődőképesebb a mainál? Matolcsy víziója ezen a téren már halványabb, néhány menő hívószó felsorolásában merül ki a „start-up intézményrendszer”-től egy „wellness világközpont rangjára emelkedő fürdőhálózat”-on át az „okosváros negyed”-ig. Konklúzióként pedig leszögezi:

Budapest már ma is jó úton halad egy európai, sőt globális sportfőváros felé, érdemes a még szükséges infrastruktúrát is megépíteni és a sportgazdaságot összekötni az egészségvárossal.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!