Karácsony a BKV-ról: Inkább a csőd, mint a járatritkítás
2022. április 27. – 14:46
A csőd, a járatritkítás és a cég átadása az államnak is szóba került a fővárosi közgyűlés szerdai ülésén, ahol Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes elővezette a BKK és a BKV idei üzleti tervére vonatkozó előterjesztést.
A BKV összesen 26 milliárdos veszteséggel számol, amelynek része az amortizáció elmaradó pótlása, derült ki az ülésen a Népszava beszámolója szerint. Az energiaárak robbanásának ellensúlyozására az államtól várnak kompenzációt 14 milliárd forint értékben. A BKV ezenfelül 10 milliárd forint folyószámlahitelt venne fel, 4 milliárd forint értékű szállító számlát átütemeztet és 6 milliárd kifizetését áttolja a jövő évre.
Az idei első két hónap jegyárbevétele 30 százalékkal marad el a járvány előttitől, holott már nincs korlátozás és elvileg a munkaerőpiac is visszarendeződött – hangsúlyozza Kiss Ambrus, aki szerint a járatritkítás és a szolgáltatás színvonalának csökkentése nem jó út. Végül elismerte: kormányzati segítség nélkül nem fenntartható a közösségi közlekedés. De egyszerűen elképzelhetetlennek tartja, hogy a kormány nem szálljon be a jelenleginél jobban a finanszírozásába.
Fidesz: A csőd felé száguld a főváros
A BKV problémája alapvetően a főváros gondja, lévén fővárosi cég. De azon el lehet gondolkodni, ha ezen változtatni szeretnének – vetette fel talányosan Bagdy Gábor kormánypárti képviselő, aki szerint az nem elfogadható költségvetési terv, ahol a cég folyószámlahitelből akar működni. Száguld a csőd felé a főváros – állította Bagdy Gábor –, jelenleg 100 milliárdos a hiány, amiben nincs benne a mostani háború hatása.
Kovács Péter XVI. kerületi fideszes polgármester úgy vélte, hogy „ez egy kamu üzleti terv, nem létező bevételekkel”. A városvezetés rosszul gazdálkodik. Ha nincs pénz, akkor miért emeli a béreket az infláció duplájával? Ha nincs pénz, miért vezetnek be hűségpótlékrendszert a BKV-nál? Miért szavazták meg a 14 év alattiak ingyenes utazását? Ezek helyett konszolidációt, észszerűsítést, megtakarítást célzó intézkedésekre lenne szükség. Végezetül kijelentette: „át kellene adni a közösségi közlekedést az államnak”.
Pintér Gábor (Fidesz) képviselő szerint a BKV is féléves költségvetést készített, akárcsak a főváros, bízva az ellenzék választási győzelmében. Ez megdőlt, a pótmegoldások pedig nem oldják meg a helyzetet, legfeljebb kitolják a csődöt. Még ezen az őszön a BKV olyan anyagi helyzetbe kerül, ami veszélybe sodorja a közösségi közlekedés működését.
Karácsony: Inkább a csőd, mint a járatritkítás
Két kormánydöntéssel 100 milliárdot vett ki a főváros zsebéből a kormány éppen a járvány idején, miközben az önkormányzat nem vehet fel hitelt és adót se vethet ki, így nincs módja többlet bevételhez jutni. Ez a pénz hiányzik ebből az üzleti tervből. Nem vitték haza, ott van az állami költségvetésben – vágott vissza Karácsony Gergely, majd hozzátette: nem támogatást kérnek, csak ami jár, hiszen a hazai GDP 38 százalékát ebben a városban termelik meg, és jelenleg a főváros finanszírozza a az államot, nem fordítva. Ráadásul ezeken a buszokon nemcsak a fővárosi polgárok utaznak. Budapest legfontosabb közszolgáltatása került veszélybe az állami elvonások miatt. Ha nem változik meg a kormányzati hozzáállás, akkor senki nem tudja kivezetni ebből a pénzügyi helyzetből a céget. A csődgondnok se segít. Előbb fogom választani a pénzügyi csődöt, minthogy az hogy a 4-6-os villamos 10 perceként járjon – jelentette ki a főpolgármester.
Az üzleti terveket végül 18 igennel, 10 nem ellenében elfogadták.
