Szakértők a házomlásról: hanyagság vagy emberi mulasztás lehetett az ok

Az elmúlt évek házomlásai, tűzesetei a mai hozzá nem értésből, hanyagságból fakadtak, nem lenne meglepve, ha a Jókai utcában is ez történt volna, mondta lapunknak Erő Zoltán, Budapest főépítésze. Hozzátette: egy tetőtér-beépítésnél könnyen el lehet követni olyan hibát, ami az állékonyságot veszélyezteti, bár még nem tudni, mi történt, de hozzányúlhattak a munkások kéményszerkezethez, főfalhoz.

Ráadásul a főépítész szerint ezeknél a házaknál fa tetőszerkezet tartja a kőpárkányt, ha pedig átépítés közben kibillen egy párkány, abból baj lehet. Akkor stabilak a párkányok, ha a faszerkezet ellensúlyozza őket, és erről sokszor csak az tud, aki eddig folyamatosan foglalkozott a házzal.

„Nem véletlen, hogy régen azt tanították a tűzoltóknak, hogy ha a faszerkezet ég, akkor nem szabad a párkány alá állni”

– idézte fel Erő Zoltán, aki szerint ha van tanulsága a Jókai utcai esetnek, akkor az az, hogy csak szakszerűen lehet építeni, és Terézváros az elmúlt években rengeteg rossz példát hozott a tetőtér-beépítésre. De ha a belső városrészek megújulását attól várjuk, hogy a társasházak Münchhausen báróként saját hajuknál fogva húzzák ki magukat a mocsárból, akkor ne csodálkozzunk, hogy eladják a tetőtereket, hogy a felújításokat finanszírozzák, tette hozzá. A főépítész szerint szükség lenne valamilyen központi támogatásra a házrekonstrukciókhoz, közösségi forrásokat kellene fordítani rá, mert a belvárosban nem lehet tovább sűríteni a beépítéseket.

Az ÉVOSZ elnöke is mulasztásra gyanakszik

Egy tetőtér-felújítás még egy lakott épületnél sem veszélyes, ha szakszerű, és kellő felméréssel végzik, közölte lapunkkal Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, aki szerint nagyobb a valószínűsége, hogy a Jókai utcában valamiféle felmérési mulasztás történt.

A kivitelezők ugyanis szigorú keretek, a felmérés és a kivitelezési terv alapján dolgoznak, nagy butaságot nem szoktak csinálni, mert saját életüket nem veszélyeztetnék, tette hozzá. A legfontosabb ezek közül a statikai terv, hogy a meglévő anyagokat hogyan váltják ki.

„Attól tartok, hogy ennek az épületnek az állagfelmérése hiányos lehetett”

– mondta Koji László. Tudomása szerint fából készült tetőszerkezetről van szó, tudni kellett, hogy a tartóoszlopok, a pillérek, a tartószerkezet milyen állapotban van, milyen a súlyelosztás, a teherhordó szerkezetek kiváltását hogyan lehet megoldani.

Kérdésünkre, miszerint ha külföldi munkavállalók dolgoztak az építkezésen, az nem jelentett-e kockázatot, Koji László azt mondta: Magyarországon nincs kockázata a külföldiek foglalkoztatásának, a hiányzó helyismeretet, anyagismeretet plusz mérnöki tudással, munkával kell azonban ellensúlyozni. Normál körülmények között – ha legális a foglalkoztatás – a végzettséget igazoló papírokat be kell mutatni a kormányhivatalnál is.

Koji szerint a jogszabályok jók és elegendőek, de mivel éves szinten egy időben 5000 nagyobb létesítményt építenek az országban, nehéz kellő alapossággal ellenőrizni az építkezéseket. Ha a Jókai utcaihoz hasonló eset fordul elő, akkor a személyi felelősség megállapítása mellett erős bírságokat kell kiszabni a mulasztókra. A házomlás ráirányította ismét a figyelmet az ÉVOSZ korábbi javaslatára, a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésére, szögezte le Koji László.

Az ÉVOSZ elnöke szerint egyébként a szükséges szervezési és műszaki feladatok szempontjából nincs különbség egy régi és egy újabb építésű ház tetőtér-beépítésének kockázata között. Egy engedélyköteles felújításnál az engedélyező hatóságnak is nagy a felelőssége van, tette hozzá. Mint kifejtette, sokszereplős össztánc egy ilyen feladatot megoldani: kellett lennie műszaki ellenőrnek, kötelező elektronikus építési naplónak, és jogszabályokkal, rendeletekkel is keményen körülbástyázott egy ilyen építési feladat elvégzése, ezért inkább emberi mulasztásra és hanyagságra gyanakszik.

Omlásveszély a Terézvárosban

„Körülbelül húsz problémából fog összeadódni, ami ehhez a végzetes eredményhez vezetett”

– mondta lapunknak Matus István, Terézváros főépítésze, és hozzátette, ilyenkor általában több felelőtlen lépés adódik össze az anyagfáradástól kezdve a szakmunkáshiányon keresztül a kiváltó szerkezet használatáig.

A kerületi főépítész szerint a párkányok potenciális veszélyforrások, ha nem tartják őket rendben. Matus István többször is felhívta a figyelmet a historizáló homlokzatok omlásveszélyére, amihez nem is kell, hogy építkezés legyen a tetőtérben.

Mint mondta, ezek a Jókai utcaihoz hasonló épületek 130 éve épültek, folyamatosan ellenőrizni kellene a tetőszintnél a bádogozást, a gipsz díszítőelemeket, rozettákat, kisebb tagozatokat (amik egyenként legalább másfél-öt kilót nyomnak), mert ezek potenciális veszélyforrások. A főépítész szerint az osztatlan közös tulajdon gazdátlansága és a tudatos tulajdonszerző taktika piacgazdasági érvényesülése, a folyamatos ellenőrzés hiánya a baj, és az, hogy nincs elég képzett szakember. Matus István felhívta a figyelmet arra, hogy az élő és 19. századi eredetű város megőrzéséért világörökségi kezelési tervet és gazdasági programot kell készíteni és elindítani.

A főépítész károsnak tartja, hogy

„harminc éve megy az a mantra, hogy a tetőtér-beépítés menti meg a társasházakat”.

A sok tetőtér-beépítés ugyanis nemcsak besűríti a várost, de számos jogi, gazdasági és építési kockázattal jár. Szerinte nem orvosolja a problémákat, inkább elmérgesíti azokat a tüneti kezelés ígéretével.

Mint mondta, a tetőtér eredetileg a jól működő klímavédelmi pufferzónája (hőtároló, átmeneti tere) a ház természetesen kialakított hővédelmének. Ha beépül, ki van téve a napsütésnek, klíma kell hozzá, de a ház szabályozható, 21. századi, korszerű, de még drága, központi klímájának a tetőben lenne a helye, amit pont elfoglal a beépítés. Ezért az új és a régi lakók az épületen kívül, arra rátelepedve, engedélyek, egyeztetések nélkül, a szomszéd semmibevételével, próbálják valahogy megoldani, a klímaberendezések, a tovább beépülő teraszok, drágán fenntartható „tetőkertek” buhera építését, és jönnek az „érdekes” megoldások, közölte Matus István.

A főépítész rámutatott: elég megnézni a Google térképén a Hajós utca és a Bajcsy-Zsilinszky út közötti tetőképet: a régi házak rendezett teteje felbomlik a beépítéssel, ami nemcsak világörökségi, hanem lakossági probléma is. Mert mi van, ha csődbe megy az építkező, leáll az építkezés, vagy éppen a Jókai utcaihoz hasonló baleset történik: az a szomszédoknak jelent kellemetlenségeket. Mint elmondta, a tetőtér-beépítések esetében az ügyek egyharmadában probléma van, a másik harmadában elégedetlenség szokott lenni, csak az egyharmaduk sima.

Az ügyben a rendőrség is nagy erőkkel nyomoz

Mint arról beszámoltunk, leomlott egy ház tetőszerkezete hétfőn délelőtt 9:45 körül Budapest belvárosában, a VI. kerületi Jókai utcában, a törmelék az utcára és a járdára hullott. A rendőrség közölte: az elsődleges adatok szerint a lehulló törmeléktől az utcán négyen sérültek meg. Ugyanannak az épületnek omlott most le egy része, amelyiknek egy hónappal ezelőtt, május végén kigyulladt a tetőszerkezete. Egy katasztrófavédelmi szóvivő a Telexnek a helyszínen azt mondta, arra következtetnek, hogy az építkezés miatt omolhatott le a tető, az erkélyek is életveszélyesek.

Külön nyomozócsoportot hozott létre a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozó főosztálya a terézvárosi tetőomláshoz kapcsolódóan – mondta a Telexnek Csécsi Soma, a BRFK szóvivője. Az ügyben a rendőrség továbbra is foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt folytat büntetőeljárást.

A balesetben a Budapesti Operettszínház táncművésze sérült meg súlyosan – ezt a Telex megkeresésére erősítette meg a Budapest Operettszínház. Az omlás pillanatát térfigyelő kamerák is rögzítették, itt látható, ahogyan egy fiatal férfi felnéz, majd még időben elmenekül. Az Alapjárat pedig azt járta körbe, hogy ki fizet majd a károsultaknak, hogyan érvényesíthetők a kártérítési igények ilyen esetben.

Mivel a tetőszerkezet felújítását végző beruházó és a társasház dolga veszélyteleníteni az épületet, kerestük a beruházó Hotelnet Kft.-t, hogy megtudjuk, hol tart a folyamat, de kérdéseinkre nem kívántak válaszolni. Ahogy arról beszámoltunk, a Jókai utcai ház leomlott tetőterében luxuslakások épülnek, egy 15 lakásos tetőtér-beépítés zajlik.

A Jókai utcai ház lakói közül egy hallássérült idős nő semmit nem érzékelt a tetőomlásból, ezért segítettek neki a katasztrófavédők, hogy elhagyja otthonát.