Belvárosi tetőomlás: ki fizet a károsultaknak, a szétlapított autók gazdáinak?

2022. június 27. – 14:21

frissítve

Belvárosi tetőomlás: ki fizet a károsultaknak, a szétlapított autók gazdáinak?
A Jókai utcában történt baleset helyszíne – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A reggeli órákban súlyos építési baleset történt Budapest belvárosában, ahol egy Jókai utcai társasház tetőszerkezetének egy része omlott az utcára. Az ügyben még tart a helyszínelés, a vizsgálat pedig csak ezt követően kezdődik, de megkérdeztünk egy biztosítási szakértőt, hogy mire számíthatnak a ház lakói, a kivitelező cég, illetve azok, akiknek autóját összetörték a lehulló építőanyagok.

Hónapokig tartó vizsgálatra és akár hosszas kártérítési eljárásra számíthatnak azok az autósok, akik károsultjai lettek a hétfő délelőtt Budapesten, a Jókai utcában történt balesetnek. A Telex korábbi közlése szerint egy 1893-ban épített társasház tetőszerkezete zuhant az utcára háromnegyed kilenc körül. Bár a mentési munkálatok még zajlanak, megkérdeztük Németh Pétert, a CLB Független Biztosítási Alkuszcég értékesítési és kommunikációs igazgatóját, hogy mire számíthatnak az érintett épület előtt parkoló, a fotók alapján menthetetlenül összetört autók gazdái, illetve kit terhel a felelősség a hasonló esetekben.

A szakértő szerint az eljárás elején vizsgálni fogják ugyan, hogy a lakóközösség rendelkezett-e házbiztosítással, mert bár ilyet nem kötelező kötni, erősen ajánlott, amennyiben a biztosító az épület állapotát felmérve hajlandó szerződést kötni. Ám mivel ezúttal nem egyszerű vakolatomlásról van szó, és a tetőtérbeépítés miatt egy rendkívüli időszakban történt a káresemény, ha van is ilyen biztosítás, a mögötte álló társaság aligha téríti majd meg a munkálatokkal okozott károkat.

Szintén tisztázandó kérdés, hogy a ház kötött-e külön biztosítást a bővítés idejére, de Németh szerint az az általános tapasztalat, hogy ezekről az úgynevezett építési-szerelési biztosításokról sokan nem tudnak. Az ilyen speciális biztosítások természetesen egyedi ajánlatok alapján kötik, és legalább két-háromszor annyiba kerülnek, mint a hagyományos épületbiztosítások. Ha van ilyen speciális biztosítás, akkor az térít a károsultaknak.

Fontos körülmény az is, hogy a kivitelező cég papírjai rendben voltak-e, betartották-e a technológiai utasításokat, és egyéb óvintézkedéseket, továbbá hogy a munkálatokat végző cégnek van-e felelősségbiztosítása a tevékenységére. Ebből a szempontból semmiképpen nem jó hír, hogy május 25-én ugyanennek a négyemeletes háznak a tetőszerkezete gyulladt ki nagyjából száz négyzetméteren. Amennyiben nincs biztosítása a kivitelezőnek, úgy ő lesz a felelősségviselő, vagyis hozzá fordulhatnak kártérítési igényükkel a megrongálódott autók gazdái.

A fentiekből ugyan közvetlenül nem következik, de fontos tudni, hogy az autók kötelező felelősségbiztosítása ilyen esetekben nem fizet kártérítést, mert az kizárólag a forgalomban, az autó üzembentartója által okozott károk megtérítésére szolgál, ahogy bizonyos casco biztosítási szerződések is kizárják az autóban a Jókai utcai épületomláshoz hasonló okból keletkező károk megtérítését. Ilyenek a csak törésre vagy csak lopásra vonatkozó csökkentett szolgáltatási konstrukciók, miközben a teljes körű casco ezt a kárt is megtéríti. Ez utóbbi esetben a kifizetett összeg miatt a biztosítók többnyire emelni szokták a következő évi díjat, ezért érdemes biztosítást váltani. Rossz hír persze, hogy autós casco biztosítást eleve csak 15 évnél fiatalabb autókra kötnek a társaságok, és a Magyarországon közlekedő autók túlnyomó többségén nincs casco.