Kormányinfó: leépítés jöhet az állami cégeknél, változik a katás adózás januártól

Kiszivárgott egy előterjesztés, amely szerint három belvárosi közterület átkerülne a fővárostól az államhoz, majd odaadná vagyonkezelésbe az V. kerületnek, mert koszosak ezek a terek, pl. a Vörösmarty tér. A HVG kérdése szerint ez aggályos jogilag, Gulyás ezzel nem értett egyet, de szerinte majd az Alkotmánybíróság megvizsgálja.

A kata szigorításának részleteiről lehet-e tudni többet – kérdezték Gulyástól. Egyelőre nincsenek konkrétumok, de a cél változatlan, a nagy cégek vezetői ne katázhassanak a magas fizetésükkel, a kis cégeknek, kisvállalkozóknak viszont legyen erre lehetőségük.

Valószínűleg továbbra is év 18 milliós bevételig lesz erre lehetőség, de akik valójában nem ebbe a körbe tartoznak, és a szabályozást kijátszva élnek ezzel a lehetőséggel, azt szeretnék megszűntetni. Január 1-től újul meg a szabályozás.

Tárgyalni fog a kormány az önkormányzatokkal arról, hogy valamilyen kompenzációt kapjanak azért, mert rájuk nem fog már vonatkozni a rezsicsökkentés. Egy kis önkormányzatnál nagyobb eséllyel adnak majd támogatást, mint egy nagy adóerejű településnél.

Az Origo arról kérdezte Gulyást, hogy a kormány támogatja-e a dugódíj bevezetését Budapesten, amit az Origo szerint a budapesti városvezetés be akar vezetni. A kormány ezt nem támogatja – mondta a miniszter.

Gulyás nem javasolja, hogy életvezetési tanácsokat adjanak az embereknek a politikusok, ezt arra reagálta, hogy az Origo szerint Karácsonyék meg akarják mondani az embereknek, hogy ne autóval utazzanak, ne használják a klímát.

Az ATV rákéredezett arra is, hogy egy napra tennék az EP-választást és az önkormányzati választást, amiről Kocsis Máté beszélt. Gulyás azt mondta, ő személyesen támogatná az elképzelést, de úgy, hogy ez ne járjon együtt az önkormányzati tisztségviselők mandátumának rövidítésével.

A miniszter nem érti az ellenzéknek azt az érvelését, hogy így nehezebb lesz kampányolni (hiszen az egyik választáson együtt, a másikon külön indulnának), mert legalább kevesebbet kell költeniük kampányra. A közvetlen főpolgármester-választás esetleges megszüntetésére vonatkozó kérdésre Gulyás a szokásos választ adta: sokszor meggyanúsították már őket ezzel, de jelenleg sincs az asztalon ilyen javaslat.

Álhírnek minősítette Gulyás Gergely azt a napokban megjelent információt, hogy leépítés következne a kormányhivatalokban a bürokráciacsökkentés jegyében.

Nem volt szó arról, hogy nem lesznek plusz források a humánszféra (egészségügy, pedagógusok) béremeléseire, mint ahogy az a sajtóban megjelent – állítja Gulyás. Viszont szerinte a béremelésekre például a helyreállítási alapból lenne pénz, ezért az ellenzék ne tegyen meg mindent, hogy ne jöjjön meg ez az összeg. A jelenlegi világgazdasági környezet nehéz és bizonytalan, ezért azt nem látni, hogy hazai forrásból lenne-e erre pénz és mikor.

Konkrét kompromisszumokat ajánlott a kormány azért, hogy elfogadja az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet. Gulyás konkrét példaként azt emelte ki, az egyszereplős közbeszerzéseket 15 százalék alá visszük, és egyéb korrekciókra is hajlandó a kormány. Abban reménykednek, év végégig megérkezik az uniós RRF-forrás.

Milyen eszköze van a kormánynak arra, hogy a Ryanairt rávegye, hogy ne terhelje rá az utasokra a 10 eurós új díjat? – kérdezte az ATV újságírója. Gulyás szerint hibádzik a Ryanair érvelése, mert nem ők az adó alanyai, így az ÁSZF-ük, amely szerint átháríthatók az utasokra az új adók, erre nem vonatkozik. De a fogyasztóvédelmi ügy folyamatban van, ebből fog kiderülni, hogy bírságolható meg a cég.

A köztévé arról kérdezte a minisztert, hogy mire számít azzal kapcsolatban a kormány, hogy az EU-ban már megjelentek azok a hangok, amik „erőltetik” a gázembergót. Gulyás szerint a józan ész erejében bíznak ebben az ügyben, nincs realitása annak, hogy bevezessék a gázembargót, mert ez sok ország érdekeit sértené.

A Ryanairrel szemben fogyasztóvédelmi eljárási indult. Ami szokatlan, az a kocsmai stílus, ahogyan a légitársaság kommunikál a magyar kormánnyal.

A globális minimumadót a háború által sújtott világgazdasági időszakban nem szeretné bevezetni a kormány, holott korábban erről már megszületett a megállapodás. A hétre erről tervezett pénzügyminiszteri csúcstalálkozóra Varga Mihály kötött mandátummal érkezik, nem szavazhatja meg az adó bevezetését. Gulyás szerint azért támogatták korábban az elképzelést, mert benne voltak a nagy techcégek, de ezek kikerültek belőle, viszont benne vannak a termelő vállalatok. Európa szerinte előre rohan, az USA még nem vezeti be ezt, ez így a kormány szerint nem jó: ha a Republikánus párt az időközi választáson sikert arat ősszel, az Egyesült Államok nem is fog csatlakozni.

Pénteken uniós csúcstalálkozó lesz, a magyar kormány álláspontja szerint csak olyan szankciókat támogathatók, amelyek nem fájnak jobban Magyarországnak és az EU-nak, mint akit szankcionálni akarunk – mondta Gulyás, aki szerint az eddi szankciók is már súlyosan érintették az EU gazdaságát. Továbbra is tartja magát a kormány ahhoz, hogy az energetikát ne érintsék a szankciók, a gáz esetében teljesen biztos, hogy ragaszkodni fognak ehhez.

Az EU támadja a magyar árkorlátozásokat. De több érv szól az árkorlátozások fenntartása mellett, mert most nem szokványos helyzetben vagyunk. Ezért a kormány elkötelezett ebben az ügyben. Olaszországnak is volt korábban vitája az EU-val hasonló ügyben, de az Európai Bíróságon azt a pert megnyerték az olaszok, a magyar kormány bízik benne, hogy meg tudja védeni az árstopokat.

Kevés reménykeltő dolog van most a háború és az amerikai infláció miatt, mondta a kormányinfón Gulyás Gergely. Az EU-ban is soha nem látott infláció van. A háború miatt drasztikusan emelkedtek az energiaárak, és a termékek ára is nőtt a szankciók miatt. A háborús infláció akkor szűnik meg, ha béke lesz – mondta a miniszter. 6 százalékkal alacsonyabb az infláció annál, mintha nem lennének az árstopok, a kormány ezért is döntött a meghosszabbításuk mellett.

Lesz miről kérdezni a mostani Kormányinfón, az elmúlt hét folyamán kiderült többek között, hogy

• a kormány azt tervezi, egy napon tartaná a következő önkormányzati és EU parlamenti választást
• jelentősen megvágják a parlamenti frakciók költségvetését, ezzel 3 milliárd forinttal kevesebb költhető pénze lesz az ellenzéki pártoknak.
• októberig biztosan maradnak az árstopok.
• ismét átütötte a forint a 400-as euróárfolyamot, amit ugyan próbálnak úgy kommunikálni, mintha csak aktuális világgazdasági folyamatok miatti kielngés lenne, de inkább a kormány hosszú távú politikája sejlik fel a háttérben.
• a Gazprom csökkenti a gázszállítást Németország irányába, állítólag a karbantartás elhúzódása miatt.
• még mindig nem tudjuk, mikor születhet meg a megállapodás az Európai Bizottság és Magyarország között a helyreállítási alapról, Navracsics Tibor szerint a kormány kész kompromisszumot kötni.
• az Európai Bizottság felszólította a kormányt, hogy vizsgálja felül a külföldiekre nem vonatkozó 480 forintos benzinárstopot.