A szarszag egységbe kovácsol, nem számít, ki melyik pártra szavaz

Gyakran érezhetjük úgy, hogy a közéleti témákban egyszerűen nem érintkeznek az egymás mellett futó párhuzamos valóságok. Valaki gondol valamit az orosz–ukrán háborúról, a nyugati világról vagy éppen a koronavírusról, de amikor beszélget ezekről a szomszédjával, hamar kiderül, hogy az homlokegyenest az ellenkezőjét gondolja.

Van azonban egy téma, ami, úgy tűnik, kívül esik minden politikai, világnézeti megosztottságon. Van egy dolog, amivel kapcsolatban képes összefogni egy csomó olyan ember, aki amúgy teljesen máshogy látja a világot, más pártokkal szimpatizál. Ez pedig nem más, mint a

szarszag.

Ha otthon pihenünk, tévét nézünk, vacsorázunk, vagy a teraszon fröccsözünk, nem jó érzés gyomorforgató szarszagot érezni. A Komárom-Esztergom megyei Kisbéren azonban sokan küzdenek ilyen problémával, sok helybéli állítja azt, hogy a település határában lévő sertéstelep és biogázüzem rendkívül kellemetlen élményeket okoz neki immár nagyjából tíz éve.

Nem rendeződik a konfliktus

A kisbériek 2012 óta panaszkodnak, könyörögnek minden lehetséges fórumon, hogy csináljanak valamit a szaggal, a Telexnek azonban arról beszéltek: süket fülekre találtak mindenhol. Voltak hatósági vizsgálatok, de lényegében csak annyi történt, hogy figyelmeztették a céget. Többek szerint a vállalat nem kapott olyan összegű bírságot, ami arra késztetné, hogy kellő mértékben változtasson a működésén. Olyannyira hihetetlen néhány lakos számára, hogy nem sikerül rendezni az ügyet, hogy már azt sem tudják kizárni, magasabb politikai körökig nyúlhatnak a történet szálai.

Pár éve több mint 440 kisbéri lakos írt alá egy petíciót, amelyben tiltakoztak a sertéstelep és a biogázüzem ellen. Azt mondják, érdemi hatása ennek sem volt, ezért 119-en úgy döntöttek, pert indítanak a vállalkozó és telektulajdonos, Pongrácz Péter, valamint az érdekeltségébe tartozó cég, a Bakony Bio Zrt. ellen. Amikor arra készültek, hogy elindítják a pert, egy meg nem nevezett kormánypárti parlamenti képviselő találkozót kért, de aztán erre soha nem került sor.

A bűzt kifogásoló kisbériek nem tudják, pontosan mire lenne szükség, nem szakemberek, de abban biztosak, hogy valahogy meg kellene szüntetni a számukra zavaró szagot – mondta lapunknak a pert indító lakosok ügyvédje, Szentkláray Bence.

A bűz mindenkit zavar, pártszimpátiától függetlenül

Szentkláray hangsúlyozta, a pert indító 119 kisbéri lakos között mindenféle beállítottságú emberek vannak. Köztük van a Jobbik helyi vezetője mellett a település fideszes polgármestere is, mint ahogy vannak a DK-hoz és más baloldali párthoz kötődő emberek is közöttük. Nem az a lényeg, hogy ki melyik pártra szavaz, hanem hogy a bűz tűnjön el – mondták többen is.

Sérelemdíjért perelnek, Szentkláray szerint a szomszédjog területéhez tartozik az ügy, egy tömeges személyiségi jogi perről van szó. Úgy vélik, a cég úgy használja a telepet, az üzemet és az ingatlant, hogy olyan mértékű a szükségtelen zavarás, ami sérti például az otthon nyugalmához fűződő jogot. Első fokon megnyerték a pert a cég ellen, a tulajdonost viszont nem marasztalta el a bíróság. De nem emelkedett jogerőre az ítélet, másodfokról eljárási hibák miatt visszakerült első fokra a per, tehát újraindul a történet. Szentkláray attól tart, a jelenlegi bírósági eljárásrendi szabályok mellett akármeddig, akár évekig el lehet húzni a pert.

Körömnyi nagyságú legyek, hányinger, költözés

Az általunk megkérdezett kisbériek mindegyike arról beszélt, nincs folyamatosan szarszag a környéken, a bűz csak időszakosan jön elő. Ottjártunkkor mi nem éreztük. A telep közelében lakó Bajcsai Helga szerint van, hogy napokig egyáltalán nem érezni, aztán, mondjuk, fél napon át folyamatosan.

„Nyáron, 30 fok körül nem lehet látni a ház színét, mert körömnyi nagyságú legyekkel van tele a fal. És hiába van szúnyogháló, bejutnak a házba” – mondta. Úgy véli, a vállalkozó nem akarja tudomásul venni, hogy bűzt áraszt a telep. „Szívesen megmutatnám neki, milyen úgy grillezni vagy bográcsozni, hogy egyszer csak jön ez a tömény bűz. Már vettem szárítógépet, hogy ne kelljen kint teregetni. Annyira erőteljes a szag, hogy felfordul a gyomrod tőle.” Szerinte sokáig szó sem volt perről meg sérelemdíjról, már jóval a bírósági eljárás indulása előtt is éveken keresztül kérték, hogy csináljanak valamit a bűzzel.

Részben a büdös miatt költözik el Kisbérről. „Ha ez nem lenne, nem szívesen adnék el egy 160 négyzetméteres házat azért, hogy beköltözzek Győrbe egy 50 négyzetméteres lakásba.” A ház eladása nem volt könnyű, volt olyan, hogy amikor ott járt nála egy vevőjelölt, pont megérkezett az irtózatos bűz. Szerinte áron alul adta el az ingatlant.

A polgármester is az emberek oldalára állt

A helyi Jobbikban politizáló Jámbor Róbert szerint nem egyszerűen disznótrágyaszagról van szó, hanem különösen zavaró, erjedt trágyaszagról. Szerinte a fideszes polgármester, Sinkovicz Zoltán eleinte nem állt teljes mellszélességgel a bűz ellen felszólaló polgárok mellé, de amikor látta, mekkora támogatottsága van az ügynek, az emberek oldalára állt.

Úgy véli, azért nincs áttörés az ügyben, mert valamilyen politikai kör védelme alatt állhat a telepet üzemeltető vállalkozó. Jámbor szerint ezt támasztja alá több, Kisbéren terjedő pletyka mellett az is, hogy amikor eldöntötték, hogy pert indítanak, volt olyan ügyvéd, aki azért nem vállalta a képviseletüket, mert nem akart befolyásos ellenségeket szerezni magának. Jámbor szerint a helyiek számára az is gyanús, hogy a térség fideszes országgyűlési képviselője, Czunyiné Bertalan Judit furcsamód eléggé csendes az üggyel kapcsolatban, nem nagyon aktivizálta magát, pedig hosszú évek óta tart a konfliktus.

Jámbor szerint a kisbérieket nem érdekli, milyen okok vezetnek ahhoz, hogy időnként ez a szag árasztja el a település egy részét. Az egyik szakértő ezt mondja, a másik azt. „Oldják meg valahogy, nekünk mindegy, hogyan érik el, hogy megszűnjön a bűz” – mondta.

„Úgy éreztem, egy trágyadombon alszom”

Szintén elköltözik Kisbérről Puskás Teréz, aki arról beszélt, korábban inkább nappal lehetett érezni a bűzt, mostanában viszont többnyire éjszaka érzi, ha felébred, és kimegy a mosdóba. Volt, hogy felhívta a kormányhivatalt, mert „úgy éreztem, egy trágyadombon alszom”.

„Sokat dolgozik az ember azon, hogy szép háza, szép kertje legyen, de nem tudja rendesen élvezni, ha jön a bűz.” Ő már nem hiszi, hogy „ennek valamikor vége lesz”. „Én már feladtam” – mondta. Főként családi okok miatt költözik, de a szagot nem fogja hiányolni.

Az elsőrendű felperes, Tóth István azt mondta a Telexnek, hogy szokott siklóernyővel a telep fölött is repülni, és fent a levegőben minden alkalommal, amikor arra járt, lehetett érezni a bűzt. Szerinte az, hogy a szag leereszkedik-e a föld közelébe, meteorológiai folyamatok függvénye. Úgy tapasztalta, a település nagyjából egyharmadán lehet érezni időszakosan az orbitális bűzt. Az lenne jó, ha a vizsgálatokat végző szakemberek konkrétan akkor jönnének ki mérni, amikor egy lakos jelzi, hogy éppen most lehet érezni a bűzt – mondta.

A 119, pert indító kisbéri között van a település polgármestere, Sinkovicz Zoltán is, akit szintén megkerestük, de kérdéseinkre semmilyen válasz nem érkezett.

A vállalkozó szerint rendeltetésszerűen működik a telep

Elértük viszont Pongrácz Pétert, akinek az érdekeltségi körébe tartozik a sertéstelep és a biogázüzem. Először azt mondta, szóban nem akar nyilatkozni, de aztán mégis válaszolt egy-két kérdésünkre. Szerinte megalapozatlanok a lakosok állításai, úgy véli, a telep rendeltetésszerűen működik, minden szükséges engedélyük megvan, az előírásokat betartják, a hatóság emberei nem állapítottak meg olyat, hogy ők bűzölögnének.

Utalt arra, ha húst akarunk fogyasztani, akkor azt elő is kell valahogy állítani, a vidéki élet pedig igényel némi toleranciát. Szerinte ők éppen a bűzt okozó anyagot ártalmatlanítják, ha nem lenne biogázüzem, akkor lenne igazán nagy bűz. Ha a sertéstrágyának, mondjuk, 10-es a szaghatása, akkor a biogáznak 1-es vagy 2-es – vezette le.

Azt hallotta, az terjed a kisbériek körében, hogy egyesek azzal agitálják az embereket, hogy álljanak bele a perbe, mert csak be kell fizetni tízezer forintot, aztán lehet kapni hárommillió sérelemdíjat. De hangsúlyozta, senkit nem akar személyében megbántani, nem akar senkiről semmi rosszat mondani.

Majd arról beszélt, semmilyen formában nem járul hozzá a beszélgetés bármely részének közzétételéhez, ha mégis így teszünk, annak jogi következményei lesznek – mondta, majd bontotta a vonalat.