Polgári engedetlenség: Szegeden és Szigetszentmiklóson is tiltakoztak pedagógusok

Szerdán is folytatódott a tanárok polgári engedetlensége az iskolákban. A tiltakozás azért indult el még február 14-én, mert a kormány egy rendeletben olyan elégséges szolgáltatásokat írt elő a tanároknak sztrájk idejére, ami a pedagógusok szerint ellehetetleníti a sztrájkhoz való jogukat.

Szerdán többek között a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, és a szigetszentmiklósi Csicsergő Óvoda több pedagógusa nem vette fel a munkát.

Az ügy előzménye, hogy még január 31-én országos figyelmeztető sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, több mint 20 ezer tanár vett részt a kétórás tiltakozáson. A sztrájkot azért kezdeményezte a két nagy pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mert nem vezettek eredményre a tárgyalásaik a kormánnyal. Akkor három követelésük volt: a bérrendezés, a munkaterhek csökkentése, és az, hogy az oltatlan tanárok is tovább taníthassanak.

Ezek közül az utóbbi múlt hét csütörtökön váratlanul megvalósult, hiszen Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón bejelentette: a védelmi intézkedések lazulásával a tanárok munkavégzéshez szükséges oltási kötelezettségét is felfüggesztik.

A bíróság első fokon egyébként jóváhagyta a január 31-ei figyelmeztető sztrájkot, de az Emmi többször is felszólította a tanárokat, hogy annak megtartása törvénytelen, mert nincs jogerős bírósági döntés róla. A tárca emellett baloldali politikai akciónak nevezte a munkabeszüntetést. Végül a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a tanárok figyelmeztető sztrájkja jogellenes volt.

A szakszervezetek március 16-ra újabb sztrájkot hirdettek az iskolákban. Erre válaszul egy február 11-én megjelent kormányrendeletben a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva előírták az elégséges szolgáltatásokat. Eszerint gyermekfelügyeletet kell tartani minden osztályban a sztrájkkal érintett iskolákban, mégpedig úgy, hogy nem lehet összevonni csoportokat. Így mindenki csak azokkal és csak abban a tanteremben lehet együtt, akikkel és ahol korábban is volt. Az érettségizőknek az összes érettségi tárgyból meg kell tartani az órát. A többi tanulónak a tanítási órák felét kell leadni, ez vonatkozik az összes tantárgy oktatására. Ez a tanárok szerint lényegében láthatatlanná teszi a sztrájkot, és ellehetetleníti alapvető jogukat, a sztrájkjogot. A rendelet ellen a szakszervezetek alkotmányjogi panaszt nyújtottak be.

Február 16-án, a kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely azt mondta: a kormány megérti a pedagógusok problémáit, szívesen tárgyalnak velük a béremelésről, de azt kérik, hogy tartsák be a jogszabályokat. A miniszter szerint a polgári engedetlenség, amit már több iskolában is elkezdtek a tanárok, nem a megfelelő eszköz. Orbán Viktor tavaly decemberben azt mondta: 2023-ban lehet nagyobb bérrendezést csinálni, de úgy tűnik, a szakszervezetek ebben nem bíznak.

Miért elégedetlenek a tanárok? Miért van a polgári engedetlenség és miért akarnak sztrájkolni? Telex Gyorstalpaló>>>