Legalább hat iskolában folytatódik csütörtökön is a tanárok polgári engedetlensége, egy nőtincsi iskolából egyedül csatlakozott egy pedagógus

Csütörtökön tovább folytatódott a tanárok február 14-én kezdődött polgári engedetlensége, azóta minden nap rendszerint több iskolából csatlakoznak pedagógusok a tiltakozáshoz. A tanárok a kormány február 11-én megjelent rendelete ellen emelik fel a hangjukat, ami olyan elégséges szolgáltatások betartását írta elő a sztrájkjuk idejére, ami lényegében láthatatlanná tenné a tiltakozásukat.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán kora este közleményt adott ki, amiben azt írták: „Nyugalomra, békére, a gyerekek és a szülők érdekeinek figyelembe vételére kérjük a pedagógus szakszervezeteket.” A kormány szerint azért is kell a tanárok sztrájkja alatt is a felügyeletet és az oktatást lehetővé tenni a gyerekeknek, mert a koronavírus-járvány miatt így is sokszor szünetelt a jelenléti tanítás. „Fontos lenne, hogy a gyerekek végre zavartalanul tanulhassanak és a szülők nyugodtan dolgozhassanak” – írják.

A kérdés nem is az, hogy szükség van-e elégséges szolgáltatásokra, hanem az, hogy milyen széles körűek legyenek ezek. A kormány a február 11-én megjelent rendeletében még a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva írta elő a tanároknak az elégséges szolgáltatásokat. Eszerint gyermekfelügyeletet kell tartani minden osztályban a sztrájkkal érintett iskolákban, mégpedig úgy, hogy nem lehet összevonni csoportokat. Tehát ez azt jelenti, hogy mindenki csak azokkal és csak abban a tanteremben lehet együtt, akikkel és ahol korábban is volt. Az érettségizőknek az összes érettségi tárgyból meg kell tartani az órát. A többi tanulónak a tanítási órák felét kell leadni, ez vonatkozik az összes tantárgy oktatására. A pedagógusok szerint ha betartják a kormány által meghatározott feltételeket, a sztrájkjuk lényegében láthatatlanná és így értelmetlenné válik.

Csütörtökön többek között a budakalászi Szentistvántelepi Általános Iskolából, a Nőtincsi Általános Iskolából, a Dorogi Zsigmondy Vilmos Magyar-Angol Két tanítási Nyelvű Gimnáziumból, a vasszécsenyi Ambrózy-Migazzi István Általános Iskolából csatlakoztak tanárok a tiltakozáshoz. Budapesten az Újpesti Karinthy Frigyes Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, az Újlaki Általános Iskola több pedagógusa nem vette fel a munkát.

A Nőtincsi Általános Iskolából Kovács Anna egyedül él a polgári engedetlenség lehetőségével. A Telexnek azt mondta, hogy mielőtt a tanári pályát elkezdte, elgondolkodott, hogy vajon felelősségteljes-e ennyi fizetésért váltani. Korábban ugyanis közgazdászként dolgozott, de már évek óta várta, hogy a pedagógusok bére is emelkedni fog.

„Jó érzéssel tölt el, hogy ha jó munkát végzek, azt meg is becsülik.”

Azt mondta, vannak, akik lélekben egyetértenek vele, az iskola igazgatója is érti a helyzetét. Viszont olyan is van, akitől megkapta, hogy okosabbnak gondolta volna. Más kollégája azt mondta neki, hogy a törvényeket jobban kellene ismernie és eszerint cselekedni.

Térképen láthatja, hogy a tiltakozás első két hetében melyik iskolákból csatlakoztak tanárok az engedetlenséghez. Az ország több mint 5 ezer általános- és középiskolájából az első két hétben kb. 117 intézményből fejezték ki pedagógusok az elégedetlenségüket.

Úgy tudjuk, Pécsett megmozdulást szervez csütörtökön fél 5-től a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Ők is a sztrájkjogot ellehetetlenítő rendelet ellen fognak tiltakozni, és nem csak pedagógusokat, de szülőket és támogatókat is várnak.

Miért csinálják ezt a tanárok?

Az ügy előzménye, hogy még január 31-én országos sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, több mint 20 ezer tanár vett részt a kétórás tiltakozáson. A sztrájkot azért kezdeményezte a két nagy pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mert nem vezettek eredményre a tárgyalásaik a kormánnyal. Három követelésük volt: béremelés, a munkaterhek csökkentése és az, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. A bíróság első fokon jóváhagyta a sztrájkot, de az Emmi többször is felszólította a tanárokat, hogy annak megtartása törvénytelen, mert nincs jogerős bírósági döntés róla. A tárca emellett baloldali politikai akciónak nevezte a munkabeszüntetést. Végül a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a tanárok sztrájkja jogellenes volt.

A szakszervezetek március 16-ra újabb sztrájkot hirdettek az iskolákban. Erre válaszul egy február 11-én, pénteken megjelent kormányrendeletben a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva előírták az elégséges szolgáltatásokat. Ez a tanárok szerint lényegében láthatatlanná teszi a sztrájkot, és ellehetetleníti alapvető jogukat, a sztrájkjogot.

Február 16-án, a kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely azt mondta: a kormány megérti a pedagógusok problémáit, szívesen tárgyalnak velük a béremelésről, de azt kérik, hogy tartsák be a jogszabályokat. A miniszter szerint a polgári engedetlenség, amit már több iskolában is elkezdtek a tanárok, nem a megfelelő eszköz.