Gulyás nem tud arról, hogy a háború kitörése óta Orbán Viktor beszélt volna Putyinnal, szerinte a kormány nem folytat Nyugatra és Keletre kilengő hintapolitikát

2022. március 3. – 10:14

frissítve

Gulyás nem tud arról, hogy a háború kitörése óta Orbán Viktor beszélt volna Putyinnal, szerinte a kormány nem folytat Nyugatra és Keletre kilengő hintapolitikát
Fotó: Illyés Tibor / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Magyarország jól áll haderőfejlesztésben, de már eddig is jól állt, nem az ukrán-orosz háború alatt „világosodott meg arról”, hogy kellenének fegyverek, mondta Gulyás.

Ukrajna a kettős állampolgárságot eddig is tiltotta, levélszavazással eddig sem élhettek az Ukrajnában élő magyarok – válaszolta Gulyás Gergely arra a kérdésre, hogy miként vehetnek részt az április 3-i országgyűlési választásokon a kárpátaljai magyarok. Magyarország – mint bármely ország – nem hozza nyilvánosságra a választási névjegyzéket.

Várhatóan kevesebben jönnek át Kárpátaljáról szavazni Magyarországa a miniszter szerint. Ez sajnálatos módon a háború következménye – tette hozzá.

A gazdasági szankciókról kérdezte Gulyást a Mandiner. Nem tudjuk, meddig tart a háború. Komoly szankciókról döntött az Európai Unió, amely Magyarországnak is okoznak gazdasági károkat. A magyar gazdaság ennek ellenére jól teljesít – mondja Gulyás.

Egy háborús helyzetben a piac mindig hektikus és izgatottan reagál, de a forint gyengülésének szerinte nem lesznek komoly gazdasági hatásai. A magyar gazdaság tartópillérei biztosan állnak, az OTP oroszországi és ukrajnai kitettsége az egész bank egészéhez képest csekély – tette hozzá. Abban bízik a kormány, hogy a magyar gazdaság különösebb sérülések nélkül fogja túlélni ezt a nehéz időszakot.

Mivel eltörlik a kötelező oltásokat, így az állami iskolák tanárainak sem lesz kötelező az oltás mostantól, mondta Gulyás.

Ezt mondta az erre irányuló kérdésre.

Nincs meg egyelőre a megállapodás az oroszokkal a plusz egymillió köbméter gázról, amiről Orbán Viktor és a kormány korábban beszélt, hogy erről tárgyalnak Putyinnal. A kormány abban bízik, hogy Putyin nem zárja el az orosz gázcsapokat, de ebből Magyarországnak az utolsók között lenne problémája, mert van felhalmozva gáz.

Az ötödik hullám lecsengőben van, az operatív törzs javaslatára a kormány lazít a járványügyi szabályokon. Hétfőtől eltörlik a maszkviselési kötelezettséget, és azt a lehetőséget is, hogy a munkáltatók elrendeljék a kötelező oltást. Ez alól kivételt jelentenek az egészségügyi és a szociális intézmények. Felfüggesztik továbbá az oltási igazolványra vonatkozó szabályokat is – mondta Gulyás.

Az egészségügyi veszélyhelyzetet viszont fenntartják a hatodik hullám veszélye miatt, és amiatt is, hogy megőrizzék a kormány cselekvőképességét. Májusig már csak egyszer ül össze az Országgyűlés.

A kormányülésen arról is beszéltek, hogy a háború kérdésében nemzeti egység jöjjön létre, így szomorúnak tartja a kormány, hogy az ellenzék a választási kampányban is össze-vissza beszél a háborúról, és katonákat és fegyvereket akar küldeni Ukrajnába, ami „csak olaj a tűzre”, ezért a „baloldalnak” felelősségteljesen kéne viselkednie, mondta Gulyás. A témáról itt írtunk egy fact-checket.

A szankciók egyik első áldozata a Sperbank, amely szerda hajnalban csődbe ment. 70 ezer ember pénze volt bankban, a szabályok szerint azokat automatikusan kártalanítják, akiknek 100 ezer euró alatti összeg volt a folyószámláján.

A baj Gulyás szerint annál a néhány ezer számlásnál van, ahol 100 ezer eurót meghaladó betétek voltak. 12 önkormányzat is érintett. A kormány intézkedett arról, hogy a bér kifizetésekről a kincstár haladéktalanul intézkedjen, és kedvező hitelfelvételt is biztosítanak ezeknek az önkormányzatok.

Magyarország minden olyan szankciót támogat, amit az uniós államok támogatnak, mert elítélik Oroszország katonai támadását, mondta Gulyás, de szerinte fontos, hogy senki ne hozzon olyan intézkedést, ami sokkal inkább fájna Magyarországnak, mint annak, akit szankcionálni akarnak. Ilyen az energiaszektor például.

Gulyás szerint az tény, ha a szabadpiacról kéne beszerezni a Paks által termelt energiát, az havi 22 ezer forinttal többletet jelentene minden háztartásnak.

Magyarországnak mindig is ez volt az álláspontja, hogy az első biztonságos országban kell a menekülteket elhelyezni. Ez volt a balkáni háborúban, és a 2015-ös migrációs hullámban is – mondta Gulyás.

A kormány kezdeményezésére elindult a Híd Kárpátaljáért kezdeményezést, adományt gyűjtenek a kárpátaljaiak megsegítésére. Magyarország egyeztetve a kárpátaljai magyar szervezetekkel és kormányzóval mindent megtesz annak érdekében, hogy segítsék azokat is, akik ott maradtak és akik most a legnehezebb helyzetben vannak.

Gulyás szerint a rendőrség és idegenrendészet is felkészült a menekültek fogadására és ellátására, akikből csütörtökre az ENSZ szerint egyébként több mint 139 ezer érkezett Magyarországra.

1,3 milliárdos támogatást nyújt a kormány azoknak a karitatív szervezeteknek, akik segítik a menekülteket, ilyenek például a máltaiak vagy a reformátusok.

A szerdai kormányülésen a kormány az ukrán-orosz háborúról beszélt, és megállapították, hogy Magyarország határozott döntése, nem küldenek katonákat Ukrajnába, és a fegyverszállítást sem engedik át Magyarországon, mondta Gulyás Gergely miniszter, akit Szentkirályi Alexandra helyett most Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár kísér a kormányinfón.

Gulyás megismételte, hogy Magyarország érdeke, hogy ne sodródjon be a háborúba, de humanitárius segélyt ad az ország.

Összesen 32 embert menekítettek ki kedd reggel Kijevből. Szijjártó Péter azt mondta, biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra előre az evakuációs akciót egészen addig, amíg az nem járt sikerrel, hogy ne kockáztassák az abban részt vevő személyek életét.

A 32 fő közül 10 volt magyar állampolgár – a nagykövetség több munkatársa, illetve családtagjaik, valamint három magyar civil, köztük két újságíró. Tíz dél-afrikai, tíz nigériai, illetve két ukránt mentettek még ki összesen 11 gépkocsival.

A menet végül szerda késő este, Munkácson át érkezett meg Ungvárra, ahol a konzulátuson tartott rövid pihenő után szerda késő este Záhonynál értek át Magyarországra. Ez volt a második nemzetközi evakuációs akció, amit a magyar külügy lebonyolított az orosz–ukrán háború kirobbanása óta.

Csütörtökön tartják az ukrán-orosz béketárgyalások második szakaszát. Egy hete támadta meg Oroszország Ukrajnát. Éjszaka orosz kézre kerülhetett a dél-ukrajnai, 300 ezres Herszon városa, de több nagy robbanás volt Kijevben is. Zelenszkij elnök szerda éjjel új videóüzenetben biztatta további ellenállásra az ukránokat. A háború fejleményeit percről percre követjük ebben a cikkünkben.

„Ha válságkezelésből járna diploma, nekünk, magyaroknak már lenne négy-öt” – mondta Orbán Viktor a kormánypárti Mandinernek adott hosszú interjújában.

Megkérdezték Orbántól, hogy milyen embernek, milyen tárgyalópartnernek ismerte meg az orosz elnököt. Úgy fogalmazott, „amiről eddig megállapodtam vele, azt mindig betartotta, és mi is így voltunk ezzel. Kiegyensúlyozott, korrekt kapcsolatrendszer volt a magyar–orosz kapcsolat egészen a legutóbbi időkig.”

Ami a szankciókat illeti, „nem vétózunk, nem akadályozzuk meg az EU-t abban, hogy szankciókat alkalmazzon Oroszországgal szemben. Most az uniós egység a legfontosabb.” Paks 2-vel kapcsolatban Orbán úgy fogalmazott: „Semmilyen érv nem szól amellett, hogy megszakítsuk az oroszokkal az energetikai együttműködésünket. (…) Ha nincs Paks, akkor még több orosz gázt és még drágábban kell vásárolni. Ha felszámolnánk az oroszokkal való energetikai együttműködést, akkor egyetlen hónap alatt háromszorosára nőne az összes magyar család rezsiköltsége.”

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!