Egyre többet tudunk a Völner-ügyről, de szaporodnak a kérdések is, például Rogán Antal szerepéről

Egy éve Schadl György egy legálisan, osztalékjövedelemből is százmilliókat kereső végrehajtó, Völner Pál pedig egy keveset szereplő, egyébként szintén jól kereső, szürke államtitkár volt. Nemcsak a közvélemény, hanem a nyomozó hatóságok szemében is. Most, egy évvel később, ők ketten az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének főszereplői. A botrányukhoz szinte mindennap kiderül valami újabb adalék, és egyfelől már most olyan sokat tudunk róla, hogy nehéz követni, másfelől sok fontos kérdésre azért még várjuk a válaszokat.

Egy NAV-os kis hallal kezdődött, titokban

2021 elején egy korrupt NAV-os középvezetőt kezdett el lehallgatni a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Azt gyanították, hogy a NAV-os kenőpénzért cserébe intézi el, hogy bizonyos adóhatósági ügyek ne végződjenek büntetéssel.

A lehallgatások közben derült ki, hogy a beszélgetésekben részt vevő Schadl György végrehajtó, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke még nagyobb halnak tűnik. Ekkor, április elejétől elkezdték őt is lehallgatni, és kiderült, hogy többféle típusú korrupciós ügyben van benne. Az adóhatóságtól az építési hatóságig, felszámolási ügyektől az egyetemi vizsgákig intézett vagy intéztetett „okosba'” dolgokat.

Kiderült a lehallgatott beszélgetésekből az is, hogy Schadl egyik kapcsolata az ilyen ügyintézéseknél Völner Pál igazságügyi államtitkár, aki kenőpénzekért cserébe elintézett dolgokat Schadlnak. Júliusban megfigyelték őket például titokban, ahogy az Igazságügyi Minisztérium előtt vesztegetési pénzt ad át Schadl, majd elmennek ebédelni. A védelmi szolgálat ősszel tett feljelentést az ügyészségen, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig nyomozni kezdett.

Az ügy lassan nyilvánosságra kerül

November 12-én a Blikk név nélkül írja meg, hogy a repülőtéren fogták el a végrehajtók „egyik vezetőjét” és szintén végrehajtó feleségét. Feltételezések szerint menekülni próbáltak, de erre nincs bizonyíték. Az ügyészség hivatalosan azt közölte, hogy az ügyben „tájékoztatás nem adható”. Azóta már tudni lehet, hogy az elfogás 5-én volt, azaz ez is titokban tudott maradni egy hétig.

Hadházy Ákos egy november 17-i posztjában megnevezi Schadlt, december 2-án pedig a 24.hu is megírja, hogy Schadl a letartóztatott, de hetek óta hírzárlat van az ügyében.

Ekkor még nem lehet tudni, de a nyomozók már elkezdik letartóztatni a korrupciós ügyben érintett szereplőket, és házkutatásokat kezdenek el tartani náluk. A lefoglalt számítógépeken olyan fájlokat találnak, amelyek igazolják a lehallgatással gyűjtött információkat.

December 7-én a Legfőbb Ügyészség kezdeményezi Völner Pál mentelmi jogának kiadását. Mint kiderül, az ügynek 12 gyanúsítottja van, köztük nyolc végrehajtó.

A fő gyanú: a végrehajtói körzetek

Az ügyészségi közlemény akkor annyit írt, hogy Völner rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott Schadltól, cserébe vállalta, hogy „konkrét ügyeket intéz” neki. Később kiderült, hogy Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. A hivatalos megalapozott gyanú: vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette.

Völner lemond államtitkári posztjáról, a sajtó elkezdi összerakosgatni a dolgokat, és megírja, hogy a végrehajtói területi jogosultságok állhatnak az ügy középpontjában. A területileg illetékes végrehajtói posztokat ugyanis pályázaton lehet elnyerni, a pályázatokat az igazságügyi tárcánál Völner Pál vezetésével bírálták el, aki a Magyar Bírósági Végrehajtó Karral kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos is volt.

A végrehajtói poszt márpedig jó biznisz. Egy ilyen területi monopóliumot elnyerni biztos és jó pénz. Schadl üzleti modellje az volt, hogy Völner segítségével embereket ültetett be ezekbe az állásokba, majd beszedte tőlük a sápot. Azóta már tudni: összesen 884 milliót adtak így neki „hálából” az ő közbenjárásával területet nyert végrehajtók.

Ezernyi csáp

De ez csak a fő ügy. Ahogy a cikk elején is írtuk, Schadl nagypályás „intéző” volt, több területen is mozgolódott, és jobbára Völner segítségével. A mentelmi bizottság elnöke által írt határozattervezetből, a Hvg és a 444 által megszerzett nyomozati iratokból például a következők derültek ki:

• Schadlnak volt egy ismerőse, „R.”, egy nyolc osztályt végzett férfi, orosz feleséggel, sikkasztás miatt korábban elítélve, aki 16 éve ismerte Schadlt, és aki a NAV-nál tudott intézni ügyeket, például áfacsalásos nyomozást elkenni. Hozzá vitt ilyen kéréseket Schadl bajba került, kenőpénzadásra hajlandó vállalkozóktól, és logikusan ő lehetett az, aki miatt a korrupt NAV-ostól gyorsan elért a nyomozás Schadlig. Ő az egyébként, akivel néha oda-vissza Gazdámnak szólították egymást.
• R.-től indult az az ügy is, melyben Schadl közbenjárásával Völner intézkedett, hogy az OKJ-s tanfolyamokat végző Mátrix Oktatási Központ engedélyeket kapjon. Völner ennek érdekében a humánerőforrás- és az innovációs minisztérium beosztottjaival egyeztetett. Végül ez sikertelenül zárult.
• Völner vállalta, hogy Schadl egyik cégére az ITM-mel kiírat egy milliárdos pályázatot, és ezt elnyerve szép pénzhez jutna a vállalkozás, amely egyébként papíron vízüzemű motorral kísérletezik. Hiába mondták Völnernek, hogy nem is biztos, hogy működőképes ez a dolog, Völner közölte: a pénz elnyerése után úgysem ellenőrzi senki.
• Schadl Völner kérésére odaszólt jogi egyetemekre, hogy valakiket át kéne engedni vizsgákon. A pécsi egyetemen és a Pázmányon is intézkedett. A Pécsi Tudományegyetemen nem akárkinek, hanem Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak intézett sikeres vizsgát úgy, hogy Nagy el sem ment. A Szegedi Tudományegyetemen végrehajtói szakvizsgákról diskurált egy tanszékvezetővel, és hogy egy vizsgázónak „jó bizottságot” kér. Volt olyan vizsgázó, akinek a „Kormányirodától” kértek hátszelet, Schadl pedig intézte.
• Schadl megpróbált jogi eszközökkel kicsinálni egy másik végrehajtót, de ezt egy bírósági állásfoglalás akadályozta. Schadl erre megpróbálta kirúgatni az állásából az állásfoglalást jegyző bírót, és az illetékes egyetemi tanszékvezetőnél el akarta érni, hogy a bíró ne vehessen részt végrehajtói szakvizsgákon. Az Országos Bírói Hivatal elnökét, Senyei Barnát is felhívta, és Völnerre hivatkozott a nyomásgyakorlásnál, valamint a Fővárosi Törvényszék elnökénél, Tatár-Kis Péternél is próbálkozott. Utóbbi azt mondta, nem tudja kirúgatni a bírót, de más módon keresztbe tud neki tenni.
• Schadl még azt is elintézte, hogy kék villogós autóval járhasson. Egy magán-mentőszolgálatot vezető ismerősével zsírozta le, hogy Schadl autója legyen hivatalosan a mentőszolgálat nevén, és kérjenek rá kék lámpát, mert így a buszsávot is használhatja, és tilosban is parkolhat.
• És a páncélszekrényében egy közszereplőről készült szexfelvételt is tartott. Egyelőre nem tudni, hogy ki van a felvételen, milyen célból és hogyan jutott hozzá Schadl. A felvételt állítólag egy férfi készítette, ő fotózta egy tükrös szekrény előtt, ahogy egy ágyon egy férfi és egy nő szexel. Mindhárman meztelenül látszódnak. A képek mellett kinyomtatott üzenetek és két DVD is volt a páncélszekrényben, amelyre egy közszereplő vezetéknevét írták. Amikor az ügyészség Schadl letartóztatását kérte a bíróságtól, azt írták: „a lefoglalt boríték egy közéleti személyre nézve kompromittáló adatokat és feltehetően kompromittáló videófelvételt is tartalmaz”.

Van-e „háttérben meghúzódó Rogán-szál”?

Noha Rogán Antal közvetlen és bizonyított érintettsége az eddig ismert iratokból nem olvasható ki, több olyan szál is van, amely valamiféleképpen a politikus környezetének irányába mutat.

Feljebb már írtuk, hogy Schadl György Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak is intézett vizsgát. Nagy Ádám üzleti vonalon is kapcsolódott a végrehajtói karhoz. Az ő cége, a Nadan Kft. szerezte meg nyílt pályázaton a kar ingatlanát, a Szegedi út 35–37. alatti, 1800 négyzetméteres irodaházat. Nagy Ádám erről azt mondta, a vételárat kölcsönből és a bevételeiből finanszírozta.

De a legfurcsább történet egy olyan lehallgatási jegyzőkönyv, melyben „Tónit”, Barbarát és Ádámot emlegetik együtt. Nincs arra utaló jel, hogy ők kik lehetnek, de adná magát, hogy Rogán „Tóni” Antalról, a feleségéről, Barbaráról és a kabinetfőnökéről, Nagy Ádámról is szó lehet akár.

Eddig egy júniusi és egy júliusi lehallgatott beszélgetésrészlet szivárgott ki. Eszerint az az orvos, akitől Schadl a kék villogót mutyizta ki, azt mondja: volt Ádámnál, Tóninál és Barbaránál is, illetve kiderül, hogy Ádámnál Schadl is volt. Az iratokban nem az eredeti beszélgetés leirata, csak annak lényegi összefoglalója olvasható, ami csorbítja az érthetőséget, és érezhetően a beszélgetők is igyekeznek csak homályos utalásokban társalogni. Annyi mindenesetre kivehető, hogy az orvos és Schadl két nagyobb bizniszt próbálnak intézni maguknak. Az egyik a rendezvénybiztosítás (nagyobb rendezvények szervezőinek kötelező mentőautót rendelniük), a másik, a „nagyobb falat” pedig a betegszállítás.

A leiratok szerint „Ádám annyit mondott Schadlnek, hogy úgy néz ki, a harmincöt év nem megy, de egy tíz-húsz évvel kiudvarolják ezt a történetet”, illetve, hogy „2022. január 1-gyel át akarják erőltetni” a dolgot.

Ebben az ügyben csak találgatni lehet, hogy miről lehet pontosan szó. A 35 év emlegetése arra utalhat, hogy állami koncesszióban gondolkodtak (azaz amikor az állam egy ágazat működtetését adott időszakra vállalkozóknak/cégeknek ad, cserébe pénzt szed be tőlük), ez ugyanis a koncessziós idő törvényi maximuma, ennyi időre tervezik például az autópálya-üzemeltetést kiadni.

Ha valóban ilyesmin gondolkodtak, mondjuk a betegszállítás koncesszióba adásán, akkor Rogán Antal neve logikusan kerülhet elő, hiszen hozzá tartozik a Nemzeti Koncessziós Iroda.

Megkérdeztük Rogán hivatalát, a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy kijelenti-e Rogán Antal, hogy csak véletlen névegyezésekről van szó a Tónit–Barbarát–Ádámot illető utalásnál, de nem kaptunk választ.

Megkérdeztük az ügyészséget is, hogy hány emberrel kapcsolatban hajtottak végre nyomozati cselekményt – a tanúmeghallgatás is ide tartozik –, és volt-e köztük olyan ember, akinek mentelmi joga van, de erre sem kaptunk választ.

A végrehajtói kar felügyeletében és a koncessziók technikai ügyeinek intézésében egyébként épp a Völner-ügy lehallgatásaival, a titkos nyomozással egy időben volt átalakítás. A parlamentnek 2021. március 31-én nyújtotta be a kormány azt a törvényt, amely a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos intézési feladatokat, a felszámolók, végrehajtók felügyeletét, a dohánykereskedelmet és a szerencsejátékokat október 1-től az újonnan létrejövő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósághoz rendeli a különböző tárcáktól. A hatóság élére Bíró Marcellt nevezték ki, aki 2015-től 2018-ig Rogán államtitkáraként dolgozott.

Kínzó kérdések

A Völner-ügy egyrészt eddig jogállaminak és meglepően a nyilvánosság előtt zajlónak tűnik, másrészt viszont az is tény, hogy ezzel párhuzamosan nem kapunk választ fontos kérdésekre.

A NER-szkeptikusokat valószínűleg már az is meglepi, hogy egyáltalán eljutott államtitkári szintig a dolog, és nem állították le valahol félúton „fentről” a nyomozást. Sőt, a gyanú közlésében elárult pár részletet az ügyészség, majd még többet a mentelmi jogi bizottság elnöke is, egészen az átvett pénzek dátumáig és összegéig. Az, hogy a nem kormánypárti sajtónak kiszivárogtak a dokumentumok, szintén azt mutatja: valahol, valakik fontosnak tartják, hogy a közvélemény megismerje az ügyet, és ezeket a valakiket nem sikerült „fentről” leállítani – ha ugyan le akarták.

Másrészt viszont a politika, pontosabban a Fidesz és a kormány érezhetően letudottnak veszi a saját szerepét azzal, hogy a nyilvánosság elé vetette áldozatként Völnert.

Így egyelőre nincs érdemi válasz arra, hogy Varga Judit miniszter, Völner felettese mit tudott és mit nem tudott arról, mi zajlik a tárcájánál. Indul-e bármiféle belső, vagy akár hatósági vizsgálat, feltárás, hogy terheli-e őt politikai, vagy más típusú felelősség. A minisztérium közleményt adott ki az ügy elején, ennél többet nem mondanak. Ebben az áll, hogy „Magyarországon a törvények mindenkire vonatkoznak. Az ügyészség a kormánytól független és mint közvádló, az állam büntető igényének kizárólagos érvényesítője. Nyilvánvaló, hogy Völner Pál az eljárás alatt államtitkári feladatait nem tudja ellátni, ezért helyes, hogy lemondott. Bízunk abban, hogy az eljárás során Völner Pál tisztázza magát.”

Nincs válasz arra sem, hogy a Fidesz miért nem gyakorol nyomást Völnerre, hogy a parlamenti mandátumáról mondjon le. Kubatov Gábor szerint például meg kell várni az eljárás végét. Tény, hogy az ártatlanság vélelme szép dolog, de egy ilyen súlyú ügyben, lehallgatással, megfigyeléssel alátámasztott, eléggé alaposnak tűnő gyanú esetén ha nem is kell rögtönítélő bíróságként börtönbe vetni valakit, de a parlamentből alighanem illene lelépnie, vállalva a politikai felelősségét, hogy felmerült a neve egy ilyen nyomozásban.

Nem állt ki még Rogán Antal sem azzal, hogy milyen szerepe volt ezekben az ügyekben, esetleg csak véletlen névegyezésről van-e szó.

Az ügyészség sosem volt a bőbeszédű kommunikáció híve, ami egyébként egy nyomozó szervnél, eljárás közben rendben van, de érdekes lenne választ kapni azokra a kérdésekre, hogy mennyire mentek utána a Schadl-ügyben felmerülő szálaknak.

Lesz-e ügy abból, hogy egy bírói vezető közölte, hogy valakinek a kérésére meg tudja keseríteni egy beosztottja életét? (A bíróság megszólalt ugyan, de lényeget illetően nem lettünk okosabbak.) Lesz-e nyomozás, hogy az Emminél, ITM-nél hogy mentek ezek az állítólagos mutyik pályázatokról, engedélyekről? Megkapargatták-e a nagy bizniszre nyomuló magánmentős cég ügyeit? Nyomoznak-e a közszereplőről készült szexvideó ügyében? Meghallgatták-e – ha egyáltalán róla van szó – Rogán Antalt?

És van egy olyan kérdés is, amely sokakban felmerült, de igyekeztünk rá egy cikkben választ adni: miért van szabadlábon Völner Pál. Feltehetően azért, mert közismert, családos politikusként nem akar elszökni-elrejtőzni, a bűncselekmény folytatása nem jöhet szóba úgy, hogy Schadl letartóztatásban van, a tanúk befolyásolása, bizonyítékok eltüntetése pedig ebben a fázisban, egyévnyi lehallgatás, titkos megfigyelés, 1700 oldalnyi iratanyag után már nem tűnik reálisnak.